Akták
Ez az uniós ország rettentően meggazdagodik az orosz tartályhajóbizniszből
Görögország a világ legnagyobb hajótulajdonos országa most egyre nagyobb hasznot húz az elöregedő hajók Oroszországnak történő eladásából. Ezzel lehetővé teszi, hogy Moszkva kijátssza a szankciókat, amiket többek között a görögök is megszavaztak.
Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet elemzőjének írása
Amióta tart az orosz–ukrán háború, azóta Görögország hatalmas hajózási ágazata hatalmas profitot termel az orosz olaj szállításával. Ez viszont nem volt elég az ottani hajótulajdonosoknak: felfedezték, hogy sokkal jövedelmezőbb bevételi forrásra tehetnek szert, ha magukat a hajókat adják el néhány titokzatos – de Oroszországhoz köthető – vevőnek. Így hát leplezetten, de jelenleg hatalmas tankerkiárusítás zajlik.
A görög cégek, ha a globális gazdaság számos más ágazatát nem is, a hajózást biztosan uralják. Tavaly az ország ismét a világ legnagyobb hajótulajdonosa lett a hordképesség alapján. Az orosz–ukrán háború viszont betett nekik, mivel a nyugati kormányok megerősítették a büntetőintézkedéseket. A görög hajótulajdonosok ezekből nyilvánvalóan nem profitáltak. George Prokopiou, egy görög hajómágnás tavaly júniusban egy tengerészeti rendezvényen egyenesen azt mondta, hogy a szankciók soha nem működtek.
Nem így gondolkodott a G7, az EU és Ausztrália, amikor tavaly decemberben árplafont vezettek be, amely megtiltotta a szankcionáló országokban székhelyet fenntartó vállalatoknak, hogy hordónként 60 dollár feletti áron kereskedjenek vagy szállítsanak orosz tengeri nyersolajat. Az olaj iránti kereslet továbbra is erős maradt, de az orosz tulajdonú tartályhajók – amelyek korábban az olaj nagy részét szállították – szankciók alá kerültek, és nehezen tudtak szállítani. A görög hajótulajdonosok viszont titokban a segítségükre siettek.
A görög hajók jelenleg az orosz kikötőkből induló tankerhajók kapacitásának közel a felét teszik ki.
Összevetésképp: ez az orosz–ukrán háború előtt 33 százalék volt. Az orosz olajra árplafont bevezetett országokban székhelyet fenntartó társaságok akkor szállíthatnak olajat, ha annak az ára a felső határ alatt van. Ennek ellenére az Oroszország számára kulcsfontosságú balti- és fekete-tengeri kikötőkben hét görög társaság együttesen 50 százalékkal több orosz olajat szállított, mint az orosz állami tulajdonú Sovcomflot, amit a The Wall Street Journal jelentése is alátámaszt.
1. ábra. Adatok forrása: VesselsValue Készítette: Mihálovics Zoltán
Most azonban sok görög hajótulajdonos úgy döntött, hogy a hajók eladásából még nagyobb hasznot húz. Az eladások 2022 februárjában kezdtek szárnyalni, és ez a tendencia azóta is tart, hiszen világszerte van kereslet a tartályhajók, a régebbi tankerek iránt, különösen az Oroszország elleni szankciókkal nem terhelt joghatóságokban. Az azóta eltelt időszakban a görög tulajdonosok mintegy 125 nyersolaj- és hajószállítót adtak el 4 milliárd dollár értékben. Júniusban a Hellenic Shipping News pedig arról számolt be, hogy a görög cégek idén eddig 97 tankert adtak el, ami a világ összes eladott hajójának a 25 százaléka.
A görög cégek mintegy 290 hajót adtak el a háború kezdete óta, a második helyen a kínai társaságok állnak 221-gyel. Az orosz cégek 57-et értékesítettek, de többnyire más orosz cégeknek vagy ismeretlen vevőknek.
2022-ben 2021-hez képest megduplázódott, egészen pontosan 103-ra nőtt a tulajdonost váltó Suezmax tankerek száma, míg az Aframax-eladások 30 százalékkal, 121-re emelkedtek.
2. ábra. Adatok forrása: VesselsValue Készítette: Mihálovics Zoltán
A Suezmax és az Aframax tartályhajók a világ harmadik, illetve negyedik legnagyobb nyersolajszállítói. Ezek a hajótípusok az orosz rakományok mozgatását végzik, mivel nem minden oroszországi kikötő képes nagyobb hajók fogadására.
Az invázió utáni eladások közé tartozik a Seatrust Aframax tanker, amelyet a görög Thenamaris cég 35 millió dollárért adott el, tehát több mint háromszor annyiért, mint amennyit nyolc évvel korábban fizetett érte. A Kyklades Maritime egy VLCC-t – Very Large Crude Carrier, egy mérettel nagyobb, mint a Suezmax – adott el 62 millió dollárért, ami így majdnem a duplája annak a 38 milliónak, amennyibe korábban került neki. Egy másik görög cég pedig 140 millió dollárért adta el a négy legöregebb nyersolajszállítóját. Mindezek alátámasztják, hogy ilyen tankerpiac még soha nem volt ennyire fellendülőben.
Az eladók szempontjából ezek kedvező hírek, viszont a vevők kilétét többnyire nem hozták nyilvánosságra. Az biztos, hogy az Egyesült Arab Emírségekben székhelyet fenntartó vállalatok vásárolták a legtöbb görög tankert, őket követik a kínai, török és indiai vevők. Viszont érdekes, hogy az S&P Global Market Intelligence jelentése szerint 2022-ben megdöbbentően sok, 864 olyan hajózási vállalat jött létre, amely Oroszországhoz kötődik vagy kapcsolatban áll az országgal.