Évről-évre nő a globális sörkortyolás mennyisége. A szomjas torkok piacának értéke idén eléri a 690 milliárd dollárt. Lássuk a mestereket!
A Makronóm Intézet elemzőjének írása.
A japán Kirin Holding minden évben elkészíti a globális sörfogyasztás listájának országonkénti összevetését. A 2021-es adatok nemrég láttak napvilágot, a Visual Capitalist pedig habzó ábrán mutatta be a végeredményt.
A világ sörivása a mért időszakban meghaladta a 185 millió kilolitert, ami több mint 74 000 olimpiai méretű úszómedence megtöltésére elegendő mennyiség. 2020-hoz képest mindenhol több nedűt eresztettek le torkukon a polgárok, ez a szomjúság pedig a globális fogyasztás 4 százalékos növekedését eredményezte.
Ázsia 31 százalékkal veszi ki részét a globális sörpiacból, az össznépi kortyolgatás listáját pedig 14 éve vezeti folyamatosan. Ha átlagfogyasztást nézünk, Kínában isznak a legtöbbet: a bolygó sörfogyasztásának 20,5 százalékáért ők a felelősek, ezzel 19 egymást követő évben listavezetők. (Ami a lakosság létszámát tekintve annyira nem meglepő, ha azonban hozzávesszük, hogy Kína megelőzi az USA-t sörgyártásban is, mindjárt szebben csillog az érem.)
Az USA mint sörivó nemzet csak a második a listán 13 százalékkal, őt Brazília, Oroszország és Mexikó követi 4,8, illetve 4,7-4,7 százalékkal. Németországnak csak a hatodik hely jutott 4,1 százalékkal, a sörimádók tízes listáját pedig Nagy-Britannia, Japán, Vietnám és Spanyolország zárja.
Ami az egy főre jutó sörfogyasztást illeti, máris teljesen más az ábra. Ázsia ebben a szegmensben csak az európai versenyzők hátát figyelheti a távolból, a vén kontinens lakói ugyanis nem ismernek tréfát az ivásban: a lista első tíz helyezettjéből kilenc európai.
Csehország immár 29. éve vezeti a tabellát, 2021-ben a polgárok átlagban 184 liter sört zúdítottak le torkukon. Ez persze nem csak a legendás szomjúságnak köszönhető, hanem a rendkívül olcsó italáraknak is: az ország egyes részein olcsóbban lehet sörhöz jutni, mint megvenni ugyanolyan mennyiségű ásványvizet.
Ausztria az ezüstérmes, átlag 98,7 liter elfogyasztásával, a harmadik helyen Litvánia áll 96,3 literrel, majd Románia (95,6 liter) és Lengyelország (94,1 liter) következik. Meglepő módon még az észtek (91.4 liter) is többet isznak a németeknél (90,4 liter), akiknek ez a visszafogottság csupán a hetedik pozíciót eredményezte a listán. Őket Spanyolország követi 88,5 literrel, majd egy régi sörimádó és sörgyártó nemzet, Namíbia jön kakukktojásként a teljesen európai környezetben 85,7 literrel, hogy a kisebb botlás után a horvátok állítsák helyre tizedik helyen az egyensúlyt, a maguk egy főre jutó 82,4 literével.
Az előrejelzések szerint egyébként a szomjúság az idén sem fog csillapodni, a globális sörpiac értéke pedig eléri majd a 690 milliárd dollárt, ha pedig a kortyolgatás ilyen ütemben folytatódik, ez az összeg tíz év múlva, 2033-ra 996 milliárd dollárra emelkedik majd.
Fotó: 123RF
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
„Egy karakán csávó.”
Az áremelkedés a jól ismert márkákat sem kíméli.
A termelők az egyre többe kerülő nyersanyagok és logisztika miatt kénytelenek árat emelni.
Ne az éktelen vedelést pártoljuk, de az ízek tobzódását, a komló játékát a szájban, a randevúk virágillatát és a barátságok erejét. Uri Dénes Mihály írása.
És vajon miért kell virtuálisan meglincselni egy huszonéves lányt, aki ülve, sörrel és cigivel a kézében énekelte el a Himnuszt?
Erről Bölöni László beszélt a szegedi háborúellenes gyűlésen.
Deák Dániel szerint ez is azt bizonyítja, hogy „a Tiszával a régi baloldali világ próbálja átmenteni magát, amely korábban az MSZP-t is szolgálta”.
