Az olcsó ukrán baromfi felrobbantja az európai piacot

2023. szeptember 11. 18:24

A francia gazdák nem a beáramló ukrán gabona, hanem a rohamosan megnőtt ukrán csirkehúsexport miatt panaszkodnak. Tisztességtelen versennyel vádolják Ukrajnát, és segítséget kérnek.

2023. szeptember 11. 18:24
null
Matus Tibor
Matus Tibor

A Makronóm Intézet elemzőjének írása.

Úgy tűnik egyre több tagállamban válik problémává az Ukrajnával folytatott korlátok nélküli kereskedelem, amelyet Brüsszel politikai gesztusként fogadott el az ukrán néppel való szolidaritás jegyében.  

A francia baromfitenyésztők legutóbb azért szólaltak fel, mert komoly károkat okoz az ukrán baromfi a francia piacon. Eddig is érkezett ukrán csirke az európai egységes piacra, de annak mennyiségét eddig kvótával, vámokkal korlátozták. Közvetlenül a háború kitörése után mind a kvótákat, mind a vámokat eltörölték az ukrán mezőgazdasági termékekre. Magyarországon elsősorban a beáramló alulárazott gabona okozott gondot, illetve ez kapott megfelelő publicitást.   

Az olcsó ukrán gabona ezer kilométerre az ukrán határoktól már nem deformálta annyira a piacot, mert addigra annyi szállítási költség rakódott rá, hogy nem volt érdemes ukrán gabonával lecserélni, mondjuk a franciát. A csirkehús esetében azonban már más a helyzet, hiszen kilogrammonként jóval drágább a csirkehús, így arányaiban a szállítási költség nem jelent akkora gondot.  

Az EU Ukrajnával 2016-ban kötött szabadkereskedelmi megállapodást, aminek keretein belül 

az ukrán baromfi 90 000 tonnára kapott kvótát. A kvóta eltörlésével 2022 júniusa és 2023 júniusa között az ukrán baromfiexport az EU-ba körülbelül 220 000 tonnára nőtt.  

A franciák érvelése szerint nem csak Franciaországban romlik a helyzet, Európa számos országában, így Németországban, Hollandiában és Lengyelországban is tönkremennek a baromfitenyésztők. Természetesen a franciák is kétségbe vonják az érvelést, miszerint szolidárisnak kell lennünk az ukrán néppel, mert ahogy rámutatnak az ukrán csirke beengedése elsősorban Jurij Kosiuk milliárdos oligarcha körüli csoport érdekeit szolgálja.  

Az, hogy több mint duplájára nőtt az ukrán csirkeexport, jelzi az uniós tenyésztők versenyképességét is, illetve azt, hogy  

milyen könnyű destabilizálni az EU egységes piacának korábbi egyensúlyát.  

A franciák joggal érvelnek amellett, hogy az ukrán termékeknek nem kell megfelelniük az európai minőségi szabványoknak, a baromfitenyésztésnél például a szigorú európai állatjóléti előírásoknak.  

Tény, hogy Európában a gazdálkodóknak magasabbak a kiadásai, mint Ukrajnában, így nehéz versenyezniük.  

Európában általában családi vállalkozások végzik a baromfitenyésztést, ahol egy családi cég átlagosan 40-50 ezer csirkét nevel. Nekik kellene versenyezniük azokkal a más méretkategóriában dolgozó ukrán vállalkozásokkal, amelyek átlagosan 1,8 millió csirkét nevelnek.  

A francia csirke előállítása legalább a duplájába kerül. A legnagyobb költségtétel a takarmány, amihez az ukránoknak ott az olcsó gabonafeleslegük. A kiscsibék nevelésekor sok energiára van szükség, ami Ukrajnában szintén olcsóbb, illetve a munkaerőköltségeket sem lehet összehasonlítani. Mindez láthatóan még a drága, keltetéshez szükséges tojások költségeit is kompenzálja, amelyeket Ukrajna kénytelen importálni. 

A franciák persze nem csak a kultikus, mondhatni túlárazott fajtáikat féltik, mint amilyen a Label Rouge, Bresse, Saint-Sauveur vagy a Janzé. Erre amúgy is megvan a kereslet. Az olcsó baromfihúst inkább a közétkeztetésben, a menzákon használják.  

Felhívják a figyelmet arra is, hogy az EU-ban javítani kellene a termék nyomon követhetőségét.  

Főleg román és lengyel vállalatokat vádolnak azzal, hogy importálják az olcsó ukrán baromfit, és némi átalakítás (előfőzés vagy fűszerezés), illetve újracsomagolás után már európaiként kínálják a terméküket.   

 Kapcsolódó: 

Címlapfotó: 123rf.com

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.


 

 

Mandiner éves előfizetés, féléves áráért!

Kapcsolódó cikkek

 
 
 
 

Ezek is érdekelhetik