Európa az aranyvízumok lelőhelye: bár szavakban minden ország szabadulni akar tőlük, kiskapuk révén szinte mind biztosít valamilyen kibúvót. Az üzlet virágzik: az egy évtizede kezdődött program 25 milliárd eurót hozott azoknak az államoknak, amelyek tartózkodási engedélyt biztosítottak befektetésekért cserébe.
A Makronóm Intézet elemzőjének írása.
A bevándorlási tanácsadó cégeknél fellendült az üzlet, amióta az Európai Parlament kifejezte eltökélt szándékát, hogy visszaszorítja a befektetésen alapuló állampolgársági programokat. Az aranyútlevélről, amely állampolgárságot ajánl, ha valaki beruház az adott országban, és az aranyvízumról van szó, amely a vagyonos külföldinek kisebb befektetési összegért tartózkodási engedélyt biztosít, de ez is megnyitja az utat a hőn áhított állampolgárság felé. A befektetés útján az állampolgárság elnyerésére indított európai programok élnek és virulnak, annak ellenére, hogy Brüsszel teljes erővel a megszüntetésüket követeli – állapította meg minapi cikkében a Bloomberg.
Az aranyvízumok lehetővé teszik a tehetős külföldiek számára, hogy helyi ingatlanokba vagy pénzügyi eszközökbe történő befektetéssel uniós tartózkodási engedélyt szerezzenek, amely a későbbiekben szabad utat biztosít számukra az állampolgárság megszerzése felé. A vízumhoz általában kevés feltétel kapcsolódik, a különböző programok közül nem egy esetében évente legfeljebb egy hetet kell az országban tölteni.
Mi a baj ezzel? Az Európai Parlament úgy vélte, hogy a befektetői állampolgársági programok, amelyek harmadik országok polgárainak egy adott pénzösszegért cserébe állampolgárságot adnak, az uniós polgárság legbelső lényegét kérdőjelezik meg. A képviselők a Máltán, Bulgáriában és Cipruson folytatott jelenlegi gyakorlatot „potyázásnak” minősítették, mivel a tagországok olyan dolgot bocsátanak áruba, amelyet soha senki nem szánt árucikknek.
Bebizonyosodott, hogy egyes tagországok a kérelmeket akkor is kedvezően bírálták el, amikor a kérelmezők nem feleltek meg minden feltételnek. A kockázatokra való tekintettel ezért a képviselők a befektetői állampolgársági, az aranyútlevélnek is nevezett programok megszüntetését követelik. A parlament egy fokkal kevésbé veszélyesnek találta az aranyvízum rendelkezéseit, a befektetői letelepedési programokat. Ennek ellenére a pénzmosás, a korrupció és az adókijátszás megelőzése érdekében mégis sürgetik az ilyen programok, az aranyvízumok uniós szintű szabályozását.
Egy évtized után a brüsszeli politika felfigyelt ezekre a jelenségekre, amelyeket a laza szabályozással hoztak összefüggésbe. 2011 és 2019 között több mint 132 ezer ember kapott állampolgárságot e programok révén. Az Európai Parlament és az Európai Bizottság tagjai sürgették az uniós államokat, hogy zárják be ezeket a programokat. Oroszország Ukrajnával szembeni háborúja miatt az aranyvízumokat fokozottan ellenőrizni kell – szögezte le a parlament állásfoglalása –, mivel
oligarchák, bűnözők és korrupt politikusok számára lehetőséget biztosítanak arra, hogy bevásárolják magukat Európába,
és tisztára mossák a pénzüket, új imázst és személyazonosságot hozzanak létre.
A 2008-as pénzügyi válságot követően a külföldi tőke bevonzásáért bevezetett aranyvízum különösen népszerű lett az európai országok körében. Fellendült a kereslet a koronavírus-járvány idején, amikor a B tervet kereső amerikaiak Európába áramlottak. Miközben manapság a politikusok Európa-szerte eltökéltségüket mutatják, az aranyvízumok korlátozására hozott jogszabályaik közel sem voltak ilyen kemények.
Az aranyvízumprogramok jövőjével kapcsolatos bizonytalanság a bevándorlási tanácsadó cégek számára valóságos áldást jelent. Ugyanis az ilyen híresztelések terjedése magával hozza az aranyvízum iránti kereslet meglódulását: mindenki megpróbál bejutni az ajtón, még mielőtt bezárnák.
A kormányzati statisztikák szerint csak májusban többéves csúcsot döntött a Portugáliában kiadottak száma, amely 180 volt. A külföldi befektetők elkapkodják a görög aranyvízumokat is. Görögországban ez a szám 412 volt, ami 87 százalékos növekedés az előző évhez képest. Spanyolország tavaly 2462 aranyvízumot adott ki, 60 százalékkal többet, mint 2021-ben. Olaszország 79-et osztott ki tavaly, főként oroszoknak, amerikaiaknak és briteknek. Ez közel a duplája az azt megelőző évinek, és a legtöbb kiadott vízum azóta, hogy az ország 2018-ban elindította a programot.
A fő ok, amiért a bevándorlási tanácsadók nem idegeskednek e programok eltűnése miatt, az a benne lévő pénz. Az elmúlt évtizedben az aranyvízumot adó európai országok összesen mintegy 25 milliárd eurónyi közvetlen külföldi befektetést kaptak ezeken a programokon keresztül. Az évek során Portugália volt az egyik legnagyobb kedvezményezett, 6,8 milliárd euró érkezett be az országba.
Ez a dinamika különösen hangsúlyos a dél-európai gazdaságokban, amelyek általában jobban függnek a külföldi tőkétől. Ezekben az országokban kevésbé valószínű, hogy teljesen elzárkóznának az aranyvízumtól. A kormányok meg akarják mutatni, hogy keményen fellépnek ezekkel szemben, de ezek a vízumok fontosak a küszködő gazdaságok számára. A közgazdászok szerint a nagy adóssággal és alacsony növekedéssel küzdő országoknak van a leginkább szükségük a külföldi tőkére.
Ha az új korlátozások mégis visszatartják az embereket attól, hogy Európán belüli tartózkodási engedélyt keressenek, akkor ott van Latin-Amerika és az Egyesült Arab Emírségek, amelyek szintén vonzó vízumokat kínálnak. Mint a Bloomberg megállapította, ezek is jó választások.
Az európai politika valóságos keresztes hadjáratot indított az aranyútlevelek és aranyvízumok ellen. Portugália miniszterelnöke az év elején jelentette be országa programjának végét, kijelentve, hogy semmi sem indokolja ennek a különleges rendszernek a fenntartását.
Csak épp kimondatlanul meghagyott egy kiskaput.
Ha a külföldiek legalább 500 ezer eurót fektetnek be helyi, nem ingatlanhoz kapcsolódó vállalatokba vagy alapokba. A portugál aranyvízum népszerűbb, mint valaha, a kiadott okmányok száma az idén rekordot döntött.
Van, ahol emelik a beruházási összeget, a nagyobb bevétellel jól járnak ők is. Görögország megduplázta a beruházási küszöböt 250 ezer euróról 500 ezerre, ráadásul ezt csak az ország egyes, nem oly fejlett részein lehet befektetni. Montenegró is ígéretet tett arra, hogy befejezi a programját, Spanyolország pedig azt mérlegeli, hogy 500 ezer euróról 1 millióra emelje-e a minimális befektetési összeget, vagy teljesen megszüntesse a programját.
Mindezek ellenére kevés a bizonyíték arra, hogy Európában nehezebb lenne aranyvízumot szerezni. Görögországban és Portugáliában az elmúlt hónapokban nőtt a kiadott okmányok száma, Olaszországban és Spanyolországban pedig rekordszintű a kereslet.
Nem tapasztaltunk jelentős változásokat a vízum megszerzésének nehézségében”
– mondta Patricia Casaburi, a Global Citizen Solutions bevándorlási tanácsadó cég ügyvezető igazgatója az amerikai hírportálnak nyilatkozva.
Hollandia még mindig fogad be aranyvízum-kérelmeket, annak ellenére, hogy bejelentette, megszünteti a programját. Montenegróval is ez a helyzet. Ciprus az idén májusban módosította a vízumkeretét – korábban a befektető családtagjai is kaphattak aranyvízumot –, de nagyrészt változatlanul hagyta a programját. Ez nem akadályozza meg az orosz vagyonosokat abban, hogy a szigetországban állítsák fel európai központjukat. Bulgária az idén újra bevezette aranyvízumrendszerét, miután 2021-ben lezárta azt. Málta az Európai Bizottság többszöri felszólítása ellenére sem volt hajlandó megreformálni a programját. A beruházási küszöbértékek emelése pedig, ahogyan azt Görögország nemrég tette, nem tekinthető jelentős visszatartó erőnek.
Átlagban körülbelül 5-7 millió dolláros vagyonnal jönnek a kuncsaftok Európába, a gazdagabb milliomosok számára az uniós tartózkodás megszerzéséhez elegendő 500 ezer dolláros befektetés”
– jegyezte meg a Bloombergnek Nuri Katz, a kanadai székhelyű Apex Capital Partners bevándorlási tanácsadó cég alapítója. Azok az országok, amelyek megszüntették ezeket a programokat, más lehetőségeket kínálnak.
Bár nem egyenlő az aranyvízummal, egyre népszerűbbek az olyan alternatívák, mint a digitálisnomád-vízum, amelyet a külföldön élni vágyó távmunkások számára terveztek. Franciaországban, Írországban vagy Németországban startupvállalkozást létrehozó alapítók különleges befektetői vízumot is igényelhetnek, amely először ideiglenes tartózkodási engedélyt, majd állandó tartózkodáshoz vezető utat biztosít számukra. Mindkét esetben a követelmények szigorúbbak, mint az aranyvízumoké: a digitálisnomád-vízumhoz az kell, hogy a kedvezményezettek az év nagy részét az országban töltsék, a befektetői vízumhoz pedig világos üzleti terveket és éves jelentéseket kell benyújtaniuk, valamint előzetes beruházást kell megvalósítaniuk.
Ezt is ajánljuk a témában
A koronavírus-járvány után főleg a technológiai szakmában megszaporodott a távmunkát külföldön végzők száma. A digitális nomádok keresik a viszonylag olcsó, egzotikus helyeket, Balitól Kolumbiáig. A kormányok várják őket, meg is jelennek tömegesen, majd felverik a környéken az árakat.
Ha az aranyvízumprogramokat megreformálják vagy megszüntetik, más adókedvezmények léphetnek a helyükbe. Spanyolországban egy az idén januárban elfogadott törvény lehetővé teszi, hogy a nem rezidensek – beleértve a digitálisnomád-vízumot kiváltókat is – hat éven keresztül a 600 ezer euróig terjedő jövedelem után 24 százalékos átalányadót fizessenek, szemben a spanyolok 47 százalékos adókulcsával. Azoknak pedig, akik azonnal költözni szeretnének, a görög, portugál és olasz digitálisnomád-vízum áll rendelkezésre. Azaz még mindig van rengeteg lehetőség.
Címlapfotó: 123rf
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálja a makronom.hu oldalon.
Fokozódik a konfliktus az Európai Néppárt és a szocialisták között.
Fejétől bűzlik a hal.
Itt lenne az ideje, hogy az európai polgárok megfontolják, meddig hagyják, hogy a nevükben a nekik fontos ügyekben ilyen felfogású testületek döntsenek!
Manfred Weber satuba fogta Magyar Pétert a mentelmi jogával, és az sem véletlen, hogy a Tisza Párt elnöke is egyeztetni készül a francia elnökkel.
A Patrióták frakciója világos alternatívát mutat a központosító törekvésekkel szemben, és lehetőséget ad a polgároknak, hogy közvetlenül hatással lehessenek a róluk születő döntésekre. Szájer József írása.
Szerencsére sok befolyásuk nincs a döntésre.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
