A brüsszeli lap szerint csak azért vesznek részt a találkozókon az európaiak, hogy meggyőzzék Trumpot: Putyin nem akar megegyezni. Az EU vezetői meg vannak róla győződve, hogy a tárgyalások nyomán nem lesz béke Ukrajnában.
A Politico arról számolt be, hogy európai vezetők nem hiszik, hogy Vlagyimir Putyin komolyan gondolja a békét, ezért stratégiájuk az, hogy kedvében járnak Donald Trumpnak és dicsérik, amíg ő is ugyanerre a következtetésre jut, és rájön, hogy keményebbnek kell lennie a Kremllel szemben.
Az európai oldal szerint ez egy mindenki számára előnyös megközelítés. A terv az, hogy leleplezzék az orosz vezető blöffjét, és miután nem lesz béke Ukrajnában szigorúbb szankciókért lobbizzanak.
„Gondolom-e, hogy Putyin elnök békét akar? A válasz nem. Ha a legmélyebb meggyőződésemet akarja hallani: nem. Gondolom-e, hogy Trump elnök békét akar? Igen” – mondta Macron, mielőtt Washingtonba indult, ahol csütörtökön csatlakozott a tárgyalásokhoz. „Nem gondolom, hogy Putyin elnök békét akar. Szerintem Ukrajna kapitulációját akarja. Ezt javasolta.”
Az Oroszország és Ukrajna közötti esetleges csúcstalálkozó előkészületeinek keretében Európa vezetői kedden sürgősségi megbeszéléseket tartottak, hogy megvitassák válaszlépéseiket és megosszák a Fehér Házban előző nap folytatott tárgyalásokon szerzett információkat. A Politicónak nyilatkozó öt diplomata szerint, az elnökök, miniszterelnökök és nagykövetek nagy többségükben Macron álláspontját osztották.
Mély szkepticizmust fejeztek ki azzal kapcsolatban, hogy a Kreml jóhiszeműen tárgyalna, de optimisták voltak abban, hogy Washington megbünteti Oroszországot, ha Putyin bizonyul a béke legnagyobb akadályának.
„Egyértelmű, hogy ha olyan helyzetbe kerülünk, hogy Putyin bebizonyítja, nem akarja befejezni a háborút, az Trumpot cselekvésre kényszeríti, és megerősíti a szankciók bevezetésének indokait” – mondta egy diplomata, aki kedden részt vett az Európai Tanács virtuális ülésén.
Az európaiak a következőkre számítanak:
Az európaiak az amerikai szankciók nyomását kulcsfontosságúnak tartják a diplomáciai folyamatban, és sokan úgy vélik, hogy Putyint csak azután kényszerítették rá, hogy Alaszkában tárgyaljon Trump-pal, miután Washington magas vámokat vetett ki Indiára, amiért az ország Oroszország gazdasági életének vérét jelentő olajat vásárol. A következő drámai lépés az lenne, ha hasonló szankciókat vezetnének be Oroszország és Kína közötti rendkívül fontos kereskedelem korlátozására.
Egy második diplomata megerősítette a Politicónak, hogy a szövetségesek örömmel támogatják az amerikai kezdeményezést a fegyverszünet közvetítésére, nem azért, mert feltétlenül úgy gondolják, hogy működni fog, hanem „mert ez egyértelműen próbára teszi Oroszország szándékait”.
A Kreml kitérő választ adott a következő diplomáciai fordulóra. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette, hogy Moszkva nem utasítja el a tárgyalásokat Ukrajnával, de ragaszkodott ahhoz, hogy minden csúcstalálkozót „lépésről lépésre, fokozatosan, a szakértői szintről indulva, majd az összes szükséges szakaszon keresztül” kell előkészíteni. Putyin még egy javaslatot is tett egy oroszországi csúcstalálkozóra, de ezt az ötletet azonnal elutasították.
„Oroszország beleegyezett, hogy otthont adjon vagy részt vegyen egy kétoldalú csúcstalálkozón Zelenszkijjel... Eközben a [média] hírei alapján úgy értem, hogy az orosz fél most másképp értelmezi ezt”
– mondta egy német tisztviselő.
„Az elkövetkező hetekben kiderül, hogy Putyin elnök mit szándékozik tenni... Lehetséges, hogy nem akar megállapodást kötni” – nyilatkozta Donald Trump a Fox Newsnak.
„Remélem, hogy Putyin elnök jó szándékú lesz, mert ha nem, akkor nehéz helyzet áll elő”
– tette hozzá.
Ezt is ajánljuk a témában
Kulcsfontosságú lehet a háború lezárása szempontjából, hogy az Egyesült Államok milyen formában hajlandó biztosítani, hogy ne törjenek ki új harcok.
***
„Magyarország megfosztja polgárait a tényalapú újságírástól” – mondta az ukrán külügyminisztérium szóvivője.
„A Bizottság nagyon jól sáfárkodik a politikai eszközökkel, ezzel azonban az intézményi egyensúly helyrehozhatatlanul meg fog bomlani” – hangsúlyozta Bóka János a Harcosok Órájában.
Hiába a háború és a szankciók, az orosz LNG-be ömlenek az uniós milliárdok – derül ki a Greenpeace jelentéséből.
Már a lengyel miniszterelnök is úgy fogalmaz, hogy az orosz–ukrán háború Európa konfliktusa.
Nem kellett sok idő, hamar rajtakapták.
Kijev olyan ösvényre lépett, aminek nem látja a végét. Kérdés, hogy az oroszok meglépik-e, amit eddig nem.
Már a keddi Bajnokok Ligája-mérkőzés előtti éjszakán is izzott a hangulat Isztambulban.
Az ukránok állítják, a dél-amerikai országból toborzott katonákat tudtukon kívül, átveréssel vitték a frontra.
