A koronavírus-járvány után főleg a technológiai szakmában megszaporodott a távmunkát külföldön végzők száma. A digitális nomádok keresik a viszonylag olcsó, egzotikus helyeket, Balitól Kolumbiáig. A kormányok várják őket, meg is jelennek tömegesen, majd felverik a környéken az árakat.
2023. június 08. 09:02
p
1
0
2
Mentés
Matus Tibor
Stephen Witt írt egy terjedelmes riportot a digitális nomádokról, és írásában bemutat egy friss nomádcélpontot, Kolumbiában, Medellín városában, ott is az előkelő Laureles negyed szívében. Itt van egy újonnan megnyílt kávézó, a Semilla, amelynek frissen kialakított coworkinghelyisége úgy néz ki, mintha egy varázsló helyezte volna át oda, egyenesen a Szilícium-völgyből. Kódolók és digitális marketingesek tolonganak az asztaloknál, isszák a felhígított amerikai kávét, majszolják az avokádós pirítóst. Az emeleten az egyik elkülönített irodahelyiségben épp egy amerikai vesz részt egy találkozón a virtuális metaverzumban.
Az itt munkát végzők többsége papíron az Egyesült Államokban dolgozik, de a pandémiát követő, fellazuló munkaadói előírások már lehetővé teszik számukra, hogy a nagyvilágon bárhonnan elvégezzék a munkájukat.
Így a digitális nomád szedi a sátorfáját, hiszen a tevékenysége nem függ a helytől, és felkeresi a jobbnál jobb turistacélpontokat.
Medellín (a trópusokon fekvő város) csak nemrég csatlakozott a globális nomád körforgáshoz.
A digitális nomádoknak saját portáljuk van, a Nomad List, egyfajta rangsor ez, ahová egymás után töltik fel a tapasztalataikat, hogy megkönnyítsék a kollégáknak a választást. A kedvelt célpontjuk Délkelet-Ázsia, hiszen a nomádok top 10 városából négy a régióban található. A listán fel-feltűnnek a kevésbé drága európai városok is, valamint a latin-amerikai célpontok, például Mexikóváros, amelynek egyik kétségtelen előnye, hogy azonos időzónában van az USA-val.
A Semilla tulajdonosa egy harmincas éveiben járó kolumbiai vállalkozó, aki próbálkozott már – csekély sikerrel – szénszálas kerékpárvázak értékesítésével vagy lekvár exportálásával, mielőtt 2019-ben megnyitotta a kávéházát. A népszerű coworkinghelyen egy januári napon körülbelül 70-en tartózkodtak, és még legalább 100-an a második emeleti coworkingtérben. Előkelő kliensek, sportos AirPodok, divatos frizurák, drága bőr tornacipők és folyamatos videohívások.
Medellín az „örök tavasz városa”, egész évben 21 Celsius-fok körüli hőmérséklettel. Egy lombos andoki völgy lejtőin egyszerre városias és erdős. Pedig Medellín egykor a bolygó kokainfővárosának számított. A kábítószer-kereskedelem továbbra is megmaradt a gazdaság egyik fő elemének, az ENSZ becslése szerint Kolumbia több kokaint exportál, mint valaha, de az erőszak az elmúlt években mérséklődött, igaz, a város nem éppen a legbiztonságosabb. A nomádok listáján szereplő 25 legnépszerűbb úti cél közül ez az egyetlen, amelynél az Egyesült Államok külügyminisztériuma emberrablásokra figyelmeztet.
Tavaly októberben Kolumbia speciális vízumot vezetett be a digitális nomádok számára. Azok közülük, akik igazolják, hogy távmunkában tevékenykednek, akár két évig is dolgozhatnak az országban.
A tipikus nomád ugyanakkor ritkán marad egy helyen hosszú ideig: egy év alatt 12-13 országot is meglátogathat, hiszen általában nem szívesen marad egy-két hónapnál tovább. A bevált városi célpontokat részesít előnyben, ahol virágzó üzleti közösségek vannak. A tengerpartok sokszor rosszat tesznek a nomádoknak, gyakran elcsábítják őket a munkától.
A nomádok többsége fehér, nyugati, a 20-as éveik végén vagy a 30-as éveik elején járnak, és a szoftver, a marketing vagy a tervezés területén dolgoznak. Általában jól képzettek és jómódú családból származnak. A férfiak száma körülbelül 50 százalékkal meghaladja a női nomádokét. A felmérések szerint a nemzetiségüket, a politikai nézetüket és a vallásukat csak „születési véletlennek” tekintik. Elszakadtak már a saját identitásuk hagyományos jelzőitől, de természetesen azért kiélvezik az útlevél adta előjogokat.
Egy-egy egzotikus ország nyugodt, virágzó városrészeit keresik, de a nomádok és a helybeli középosztály között óriási a jövedelemkülönbség. Az ideérkezők éves fizetése dollárban gyakran hat számjegyű, azaz havonta mintegy 3 millió forint. Ám ahová megérkeznek, ott elszabadulnak az árak, a bérleti díjak az egekbe szöknek, és az éttermek képtelenek elég gyorsan emelni az áraikat. Medellínben egy egyszobás szobát manapság már „gringóáron”, havi 1300 dollárért adnak bérbe, egy olyan országban, ahol a havi átlagjövedelem 300 dollár.
A nomádok sok pénzt költenek ezeken a helyeken, mivel azt hiszik, hogy minden olcsó, így aztán folyamatosan növekednek a költségek, eltorzítva a helyi gazdaságot.
helyi gazdaságot
Sok város tárt karokkal fogadja őket, és várja a külföldiektől a készpénzt. Néhány település időben kapcsolt, és 2021-ben lazított a Covid-szabályokon, ami a vírusszkeptikusokat is mozgásba lendítette. Mexikó emellett azért is volt vonzó, mert egy amerikai állampolgár turistavízummal hat hónapig is tartózkodhat az országban.
Azonban – ahogy említettük – az érkezésük könnyen megemelheti a helyi lakosok megélhetési költségeit. Megváltoztatják a városképet, amely inkább kezd hasonlítani egy brooklyni negyedre – ahol az angol nyelv gyakoribb, mint a helyi és ahol az utcákat fényesre festett coworkingközpontok és nemzetközi konyhát kínáló elegáns éttermek tarkítják. Az épületek külseje megőrzi történelmi jellegét, de a belső terek a hotdesking, az ingyenes töltőcsatlakozók, a megfizethető kávé és a megvásárolható wifi steril homogenitásához konvergálnak.
A nomádok számának növekedése több helyen vitákat váltott ki a helybeli közösségekben,
például az adott település lakásproblémái kapcsán. Mexikóvárosban az emberek az utcára vonultak tiltakozni. Portugália, mindössze öt hónappal azután, hogy az ország digitálisnomád-vízumot vezetett be, korlátozta az Airbnb-t, hogy megpróbálja csillapítani a növekvő lakhatási költségeket. A türkizkék tengerparti paradicsomnak számító Balin, az egyik legkorábbi nomád-célponton már a helyi politikusok is egyre szkeptikusabban tekintenek a nomádokra.
A digitális nomád mint életforma már a 2000-es évek elején megjelent, de a számuk a Covid–19-járvány idején kezdett igazán megnövekedni, amikor sok munkahely bezárta a kapuit. Az irodáiktól elszakított távmunkások olyan országokba kezdtek költözni, ahol viszonylag enyhe járványügyi korlátozások voltak érvényben. A Covid–19 lecsengésével sem igyekeztek haza, inkább beutazták a világot, amit a távközlési szoftverek fejlődése és a szélessávú internet globális elterjedése is segített.
Nehéz meghatározni, hogy jelenleg hány munkavállaló minősül digitális nomádnak. A leghitelesebb számot a Nomad List, az előfizetéses közösségi hálózata adja, amelybe általában minden digitális nomád bejelentkezik. Ennek a felhasználói bázisából kiindulva
jelenleg körülbelül 7600 távmunkás dolgozik Medellínben, és 265 ezer bejelentkezés érkezett szerte az egész világból.
A Nomad List felhasználóinak a felmérése azt mutatta, hogy körülbelül felük az Egyesült Államokból, egyharmaduk Európából, a többiek pedig a világ minden tájáról származnak. A 2023-as jelentésben Brazília és India is előkelő helyen áll az Egyesült Államokon és Európán kívüli felhasználók után.
Persze a valódi számukat csak találgatni lehet, ugyanis a nomádok kissé szégyenlősek, amikor a munkavégzésük helyéről kell nyilatkozniuk, hiszen az nem mindig tetszene az anyavállalatnak, és jogi szempontból az adózási státuszuk is gyakran a szürkezónába esik.
Feltételezhetően a digitális nomádok nagy többsége nem kerül a magyar hatóságok látókörébe, hiszen egy-két hónapnál többet nem töltenek egy helyen. Az Európai Gazdasági Térség állampolgárainak nem kell tartózkodási engedély sem, amennyiben száznyolcvan napon belül kilencven napnál nem tartózkodik többet Magyarországon.
A digitális nomádok 2022-től legfeljebb két évig fehér kártyával jogszerűen tartózkodhatnak hazánkban. Ez egy olyan tartózkodási engedély, amelynek a birtokosa Magyarországon kívüli államban igazolt foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll, és a munkáját hazánkból fejlett digitális technológiai megoldással végzi.
Az a digitális nomád, aki ezt választja, annak tehát adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezhet Magyarországon. Abban az esetben, ha a digitális nomádként tevékenykedő magánszemélynek más országban van állandó lakóhelye, és a munkáltatója is külföldi cég, akkor jellemzően akkor lesz magyar illetőségű, ha a naptári évben 183 napnál több napot tartózkodik Magyarországon. Ilyen esetben az adókötelezettsége az összes bevételére kiterjed – ezt nevezzük teljes körű adókötelezettségnek –, függetlenül attól, hogy az belföldről, vagy külföldről származik. Ez alól kivételt jelent, ha kettős adózás elkerülésére vonatkozó egyezmény másként rendelkezik. Hasonló digitálisnomád-vízumokat a közelmúltban több mint 50 ország vezetett be, hogy legitimálja a korábban informális munkavégzést.
Persze arról nem igazán találni adatot, hogy hányan tartózkodhatnak Magyarországon, de bizonyosan kedvenc célállomás vagyunk, hiszen a 2022. szeptemberi országlistán hazánk felkerült a digitális nomádok top 10-es rangsorára. Magyarországról a lista kiemeli, hogy „az egyik legrégebbi európai ország és a Rubik-kocka szülőhazája. Ez utóbbi lefoglalja önt két üzleti hívás között.”
A lista kiemeli, hogy a lakás bérleti díja 300-380 dollár, és az átlagos megélhetési költséget 495 dollárra taksálja. De a digitális nomádnál ez csak az egyik szempont. Számukra – az egyikük nyilatkozata szerint –
az ideális hely az, amely egyesíti egy ázsiai nagyváros optimizmusát, Kelet-Európa technológiai kultúráját és Latin-Amerika éjszakai életét.
A szervezett utak nem olcsók a németországi Eb-meccsekre, a magyar–svájci mérkőzésre a last minute ajánlatok repülővel 450 ezer, busszal pedig 190 ezer forinttól érhetők el. Ebben azonban a ma már borsos árú belépőjegy és a szállás is benne van. Ha valaki tud jegyet szerezni még, és egyénileg utazik, jó, ha tudja, a meccsek estéjén az adott város olcsóbb szállásainak az árai jellemzően megduplázódnak, és az utazási időbe a helyi dugókat is érdemes belekalkulálni.
A magyar gazdaságpolitikai stratégia hangsúlyos eleme a középosztály folyamatos bővítése. Ennek jelentőségéről és a magyar modell filozófiai hátteréről is beszélgettünk György László gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért felelős kormánybiztossal a napokban megjelent könyve kapcsán.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Januárban 77 ezer forinttal emelkedett a bruttó átlagkereset, ami így már 605,1 ezer forintra rúg. Ennek nettó értéke 400 ezer forint felett van, miközben a reálkereset értéke ismét 10,4 százalékkal nőtt, derült ki a KSH friss kereseti adataiból.
