Az ESG-alapok és annak feltételrendszere azóta vitatott téma, amióta 2020-ban életre hívták őket.Az úgynevezett woke aktivizmus (szélsőséges egyenjogúságot hirdető baloldali mozgalom) arra kényszeríti a vállalatokat, hogy megfeleljenek a ködös, többségükben mesterségesen életre hívott szabványoknak, és ez törvényszerűen rossz eredményekhez vezet.
A Makronóm Intézet elemzőjének írása.
Az ESG mozaikszó az angol Environment (környezet), Social (társadalom), Governance (vállalat vezetés/irányítás) szavakból ered, ami meghatározza ezen befektetések szempontrendszerét. Társadalmilag felelős pénzügyek vagy zöldpénzügyek néven is említik.
Bő másfél éve, 2021 decemberében a környezetvédelmi, társadalmi és kormányzási (ESG) befektetési célokat nyilvánosan kitűző globális, tőzsdén kereskedett „fenntartható” alapoknál kezelt vagyon több mint 2,7 ezer milliárd dollár volt; 81 százaléka európai, 13 százaléka pedig amerikai alapokba került.
Az ESG-befektetés arról szól, hogy ezeket a kockázatokat figyelembe kell venni a befektetési döntéseknél, viszont ezek mind olyan dolgok, amelyek nem szerepelnek egy vállalat mérlegében vagy eredménykimutatásában. Ebben van az ESG-befektetések alapproblémája.
Ahogy a közelmúltban megugrott a szélsőséges liberális politikák, a woke aktivizmus és a társadalmi igazságosság iránti igény, a Wall Street is ráállt az ilyen termékek árusítására, hogy kielégítse a szükségletet. Ne csodálkozzunk, hogy az ESG-alapok hatalmas üzletággá váltak, amit a médiában is komoly visszhang kísért.
Mostanra, a pénzügyi válságot követően, az ESG-alapoknak nagyjából semmilyen piaci részesedésük nem volt a kezelt teljes vagyonon belül. 2020-ban az ESG-címkével ellátott alapok az Egyesült Államokban meghaladták a 16 ezer milliárd dollárt. Az akkori előrejelzések szerint ezek az alapok 2025-re felülmúlják az 50 ezer milliárdot. Az Egyesült Államokban azonban, ahol az ESG-alapok vagyonának 11 százaléka található, 2022 utolsó negyedévében 6,2 milliárd dollárnyi kiáramlás történt.
Kezdjük azzal, hogy az ESG-alapok pénzügyi szempontból minden bizonnyal rosszul teljesítenek. A Journal of Finance című folyóiratban nemrég megjelent tanulmányban a Chicagói Egyetem kutatói több mint 20 ezer befektetési alap Morningstar fenntarthatósági minősítését elemezték, amelyek több mint 8 ezer milliárd dollárnyi befektetői megtakarítást képviselnek.
Bár a fenntarthatóság szempontjából legmagasabb minősítésű alapok minden bizonnyal több tőkét vonzottak, mint a legalacsonyabb minősítésűek, a magas fenntarthatósági besorolású alapok egyike sem teljesített jobban az alacsonyabb besorolásúaknál.
A Harvard Business Review tavaly márciusban arról számolt be, hogy a Columbia Egyetem és a London School of Economics kutatói összehasonlították a 147 ESG-alap portfóliójában található és a 2428 nem ESG-alap portfóliójában szereplő amerikai vállalatok ESG-eredményeit. Azt találták, hogy az ESG-portfóliókban lévők mind a munkaügyi, mind a környezetvédelmi szabályoknak való megfelelés terén rosszabbul teljesítettek. Azt is megállapították, hogy az ESG-portfóliókba felvett vállalatok a későbbiekben nem javították a munkaügyi vagy a környezetvédelmi szabályoknak való megfelelést.
Az ESG-ről folytatott vitákban többen figyelmeztettek, hogy az egész megközelítés, illetve az előfeltételezések alapjaiban hibásak. Azaz épp a teljesítmény lesz az ESG kudarcának az oka. Az ilyen konstrukcióknak ugyanis vannak történelmi előzményei. A 90-es évek végén a Wall Street korlátozta a „bűnös” részvényekbe, például szerencsejátékba, dohánygyártókba, -forgalmazókba és hasonlók vállalatokba történő befektetéseket. A befektetők kezdetben akkoriban is szinte ráugrottak erre témára, de amikor a hozamoknak nem sikerült felülmúlniuk az irányadó indexet, ez a „hóbort” is elhalt.
Ugyanez történt 2021-ben, amikor a befektetők „jól akarták érezni magukat” az ilyen vállalatok birtoklásával, de ez a spekulatív kereslet gyorsan megváltozott, amikor a szektor hosszú időn át egyszerűen nem hozta az elvárt teljesítményt.
Az RBC Wealth Management nemrég több mint 900 amerikai ügyfelet kérdezett meg.
A válaszadók 49 százaléka mondta, hogy a teljesítmény és a hozam fontosabb, mint az ESG-hatás, szemben a 2021-es 42 százalékkal.
Kezdetben a befektetőknek „elmesélt történet szerint” nem kellett volna lemondani a hozamokról a bűvös ESG-megközelítés érdekében, így mindenki azt feltételezte, hogy pontosan ugyanazt a hozamprofilt kapja majd, mint egy hagyományos portfólió esetében.
Az RBC ügyfelei közül többen is szkeptikusan nyilatkoztak az ESG-címkével kapcsolatban.
A megkérdezettek 74 százaléka szerint sok vállalat félrevezető információkat nyújt az ESG-kezdeményezéseiről. Úgy vélték, a befektetési menedzserek és a bankok kihasználják a kollektív hajlandóságunkat, hogy segítsenek az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, mert az ESG-világ finoman szólva is egy „színes állatkert”.
A zöldmosás (greenwashing, azaz az ál, hamis vagy pusztán marketingcélú, de érdemi hatást ki nem fejtő nagyvállalati környezettudatosság) mindenütt jelen van. Nemcsak a multiknál, de a befektetési bankok világában is, hiszen így kelendőbbek lehetnek a részvények vagy akár a befektetési alapjaik jegyei. Az Egyesült Államokban 2020-ban ESG-fókuszra átállt 253 alap közül 87 százalék átnevezte magát, olyan hívószavakkal egészítette ki a nevét, mint a fenntartható, az ESG, illetve a zöld vagy a klíma. Persze csak a név módosult, egyikük sem változtatta meg a részvény- vagy kötvényállományát. És a névmásítás a teljesítményen sem változtatott, márpedig ez az, ami végső soron a befektetők számára számít.
Az ESG-vel kapcsolatos egyik legjelentősebb probléma az, hogy a nem mérhető tényezők vállalatokra történő alkalmazása elkerülhetetlenül rossz döntésekhez vezet. A környezetvédelmi vagy társadalmi kérdések beszédtémaként jól hangozhatnak, de e célok megvalósítása rendkívül költséges lehet.
A verseny jellemezte munkaerő- és termékpiacokon a hosszú távú részvényesi érték maximalizálására törekvő vállalatvezetőknek tehát figyelmet kell fordítaniuk a munkavállalók, az ügyfelek, a közösség és a környezet érdekeire. Emiatt az ESG-célkitűzések teljesítése torzíthatja a döntéshozatalt.
Arra is van bizonyíték, hogy
a vállalatok az ESG-t nyilvánosan a gyenge üzleti teljesítmény leplezésére használják.
Amikor a vezetők alulteljesítettek a vállalatukat követő elemzők által meghatározott eredményvárakozásoknál, gyakran nyilvánosan beszéltek arról, hogy az ESG-re összpontosítanak. Amikor azonban túlteljesítették a várakozásokat, akkor alig, vagy egyáltalán nem tettek utalást az ESG-vel kapcsolatban.
Ezért egyes alapkezelők, amelyek a befektetéseiket névleg az ESG-elveket nyilvánosan felvállaló vállalatokba irányították, könnyen nyernek feloldozást, amikor a pénzügyileg alulteljesítő cégekbe is befektetnek. Más szóval, amikor a vállalatok kénytelenek döntéseket hozni valamilyen fantomcél vagy napirend teljesítése alapján, azok nem feltétlenül a cég érdekeit szolgálják. Bár egyes vállalatok a vásárlói bázisuk nagy részének megsértése miatt szembesültek a visszahatással, ez nem kizárólag az ő hibájuk.
Web: makronom.eu
Címlapfotó: shutterstock
A külföldi munkaerő korlátozása miatt elmaradhat a Master Good 120 milliárd forintos beruházása. Ha a terv megvalósul, a Master Good kénytelen lesz csökkenteni a termelési volumenét, ami az árbevétel és a nyereség visszaesését vonja maga után.
Átalakítja magyarországi tevékenységét a thyssenkrupp Automotive Technology.
Az energetikai infrastruktúra fejlesztése már régóta tervben van, sőt, erre kért forrást az Orbán-kormány is, ám jogállamisági viták miatt nem kapott. Magyar Péterék most ezt leporolva mehetnek végig a programon, amit még az előző kabinet küldött ki Brüsszelbe.
Állami támogatás nélkül valósulna meg, és 275 új munkahelyet teremthet.
Mindkét magyarországi létesítmény relatíve magas besorolást kapott a Global Intifada nevű szervezettől.
Közleményben reagáltak a környezetszennyező tevékenységgel kapcsolatos hírekre.
A csapatkapitány sportágtörténeti duplájával a címvédő argentinok már biztos továbbjutók.
A köztársasági elnöknek távoznia kell hivatalából, de csak tisztességes eljárás után – közölte a jogvédő szervezet.
