Egymásra talált Kína és Szlovákia: komoly megállapodások születtek
Fico Kínába látogatott, ahol tárt karokkal várták.
Az USA lépésenként vezeti be az újabb és újabb kínai exportkorlátozásokat. Úgy tűnik, Kínának most telt be az a bizonyos pohár: az ázsiai ország korlátozást vezet be az elektronikai termékek és félvezetők gyártásához szükséges két kulcsfontosságú ritkaföldfém exportjára, a galliumra és a germániumra.
Kína és az Egyesült Államok 2019 óta áll technológiai-kereskedelmi háborúban, amely az elmúlt évek során sokkal inkább erősödött, mint enyhült. Az USA a külföldre szánt csipek teljesítménygyengítésével és határozott exportkorlátozásokkal vágja el Kínát a legmodernebb, kulcsfontosságú technológiai alkatrészektől, félvezetőktől, illetve csipektől – állítja a CNBC.
Az ázsiai nagyhatalom eddig nem sok amerikai korlátozást torolt meg, ám májusban „jelentős biztonsági kockázatúnak” minősítette az amerikai Micron csipgyártó céget. Azóta a kínai kereskedelmi minisztérium közölte, hogy az új szabályozás értelmében a gallium és a germánium exportőreinek engedélyt kell szerezniük a fémek szállításához. Peking nemzetbiztonsági okokra hivatkozva vezette be az új szabályokat, csak úgy, ahogyan az USA tett, amikor korlátozta a kínai exportot.
A germánium és a gallium nem fordulnak elő a természetben, általában más fémek finomításának melléktermékeként keletkeznek. A germániumnak többféle felhasználási módja is van, többek között
napelemes termékekben és száloptikában találkozhatunk vele, valamint katonai célokra is felhasználható, például az éjjellátó szemüvegek kulcsfontosságú összetevője.
A galliumot a gallium-arzenid kémiai vegyület gyártásához használják, amelyből
például rádiófrekvenciás csipeket lehet készíteni – ezt pedig mobiltelefonokban és műholdas kommunikációhoz használják. Ez a vegyület a félvezetők kulcsfontosságú anyaga is.
A Critical Raw Materials Alliance, egy iparági szervezet szerint
Kína állítja elő a világ germániumtermelésének 60, a galliumnak pedig a 80 százalékát.
A gallium-arzenid előállítása bonyolult, a világon csak néhány vállalat képes erre. A CRM Alliance szerint az egyik Európában, a többi Japánban és Kínában található.
„Figyelmeztető lövés, nem halálos csapás” – írta az Eurasia Group, egy politikai kockázati tanácsadó cég elemzői csapata a kínai korlátozással kapcsolatban, majd hozzátették, hogy „bár az új szabályok értelmében a kínai exportőröknek először engedélyt kell szerezniük, egyetlen szabály sem tiltja automatikusan a kivitelt bizonyos országokba”.
Az Egyesült Államok és Európa nem importál hatalmas mennyiségben ilyen anyagokat. Az USA-ba 2022-ben 5 millió dollár értékben érkezett galliumfém és 220 millió értékben gallium-arzenid – legalábbis a kormányzati adatok szerint.
A germánium bevitele magasabb volt, az S&P Global Market Intelligence adatai szerint az USA 60 millió, míg az EU 130 millió dollár értékben importált ritkaföldfémet 2022-ben.
Más országok is képesek előállítani ezeket a fémeket. Belgium, Kanada, Németország, Japán és Ukrajna képes germániumot, Japán, Dél-Korea, Ukrajna, Oroszország és Németország pedig galliumot előállítani. Kína azonban – méretéből adódóan – alacsonyabb költséggel tudja előállítani ezeket, mint más államok.
Az Eurasia Group szerint Kína a friss exportkorlátozással csupán emlékeztetni akarja a többi országot – köztük az Egyesült Államokat, Japánt és Hollandiát –, hogy neki is vannak még kijátszatlan kártyái. Azaz csak el akarja rettenteni őket attól, hogy további korlátozásokat vezessenek be a fontos csipekre és eszközökre.
Címlapfotó:123rf.com