Kimondta a vezető politikus: Új stratégia kell annak érdekében, hogy az USA-EU-Kína háromszögben ne az EU legyen a vesztes
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Az USA lépésenként vezeti be az újabb és újabb kínai exportkorlátozásokat. Úgy tűnik, Kínának most telt be az a bizonyos pohár: az ázsiai ország korlátozást vezet be az elektronikai termékek és félvezetők gyártásához szükséges két kulcsfontosságú ritkaföldfém exportjára, a galliumra és a germániumra.
Kína és az Egyesült Államok 2019 óta áll technológiai-kereskedelmi háborúban, amely az elmúlt évek során sokkal inkább erősödött, mint enyhült. Az USA a külföldre szánt csipek teljesítménygyengítésével és határozott exportkorlátozásokkal vágja el Kínát a legmodernebb, kulcsfontosságú technológiai alkatrészektől, félvezetőktől, illetve csipektől – állítja a CNBC.
Az ázsiai nagyhatalom eddig nem sok amerikai korlátozást torolt meg, ám májusban „jelentős biztonsági kockázatúnak” minősítette az amerikai Micron csipgyártó céget. Azóta a kínai kereskedelmi minisztérium közölte, hogy az új szabályozás értelmében a gallium és a germánium exportőreinek engedélyt kell szerezniük a fémek szállításához. Peking nemzetbiztonsági okokra hivatkozva vezette be az új szabályokat, csak úgy, ahogyan az USA tett, amikor korlátozta a kínai exportot.
A germánium és a gallium nem fordulnak elő a természetben, általában más fémek finomításának melléktermékeként keletkeznek. A germániumnak többféle felhasználási módja is van, többek között
napelemes termékekben és száloptikában találkozhatunk vele, valamint katonai célokra is felhasználható, például az éjjellátó szemüvegek kulcsfontosságú összetevője.
A galliumot a gallium-arzenid kémiai vegyület gyártásához használják, amelyből
például rádiófrekvenciás csipeket lehet készíteni – ezt pedig mobiltelefonokban és műholdas kommunikációhoz használják. Ez a vegyület a félvezetők kulcsfontosságú anyaga is.
A Critical Raw Materials Alliance, egy iparági szervezet szerint
Kína állítja elő a világ germániumtermelésének 60, a galliumnak pedig a 80 százalékát.
A gallium-arzenid előállítása bonyolult, a világon csak néhány vállalat képes erre. A CRM Alliance szerint az egyik Európában, a többi Japánban és Kínában található.
„Figyelmeztető lövés, nem halálos csapás” – írta az Eurasia Group, egy politikai kockázati tanácsadó cég elemzői csapata a kínai korlátozással kapcsolatban, majd hozzátették, hogy „bár az új szabályok értelmében a kínai exportőröknek először engedélyt kell szerezniük, egyetlen szabály sem tiltja automatikusan a kivitelt bizonyos országokba”.
Az Egyesült Államok és Európa nem importál hatalmas mennyiségben ilyen anyagokat. Az USA-ba 2022-ben 5 millió dollár értékben érkezett galliumfém és 220 millió értékben gallium-arzenid – legalábbis a kormányzati adatok szerint.
A germánium bevitele magasabb volt, az S&P Global Market Intelligence adatai szerint az USA 60 millió, míg az EU 130 millió dollár értékben importált ritkaföldfémet 2022-ben.
Más országok is képesek előállítani ezeket a fémeket. Belgium, Kanada, Németország, Japán és Ukrajna képes germániumot, Japán, Dél-Korea, Ukrajna, Oroszország és Németország pedig galliumot előállítani. Kína azonban – méretéből adódóan – alacsonyabb költséggel tudja előállítani ezeket, mint más államok.
Az Eurasia Group szerint Kína a friss exportkorlátozással csupán emlékeztetni akarja a többi országot – köztük az Egyesült Államokat, Japánt és Hollandiát –, hogy neki is vannak még kijátszatlan kártyái. Azaz csak el akarja rettenteni őket attól, hogy további korlátozásokat vezessenek be a fontos csipekre és eszközökre.
Címlapfotó:123rf.com