Az USA lépésenként vezeti be az újabb és újabb kínai exportkorlátozásokat. Úgy tűnik, Kínának most telt be az a bizonyos pohár: az ázsiai ország korlátozást vezet be az elektronikai termékek és félvezetők gyártásához szükséges két kulcsfontosságú ritkaföldfém exportjára, a galliumra és a germániumra.
Kína és az Egyesült Államok 2019 óta áll technológiai-kereskedelmi háborúban, amely az elmúlt évek során sokkal inkább erősödött, mint enyhült. Az USA a külföldre szánt csipek teljesítménygyengítésével és határozott exportkorlátozásokkal vágja el Kínát a legmodernebb, kulcsfontosságú technológiai alkatrészektől, félvezetőktől, illetve csipektől – állítja a CNBC.
Az ázsiai nagyhatalom eddig nem sok amerikai korlátozást torolt meg, ám májusban „jelentős biztonsági kockázatúnak” minősítette az amerikai Micron csipgyártó céget. Azóta a kínai kereskedelmi minisztérium közölte, hogy az új szabályozás értelmében a gallium és a germánium exportőreinek engedélyt kell szerezniük a fémek szállításához. Peking nemzetbiztonsági okokra hivatkozva vezette be az új szabályokat, csak úgy, ahogyan az USA tett, amikor korlátozta a kínai exportot.
A germánium és a gallium nem fordulnak elő a természetben, általában más fémek finomításának melléktermékeként keletkeznek. A germániumnak többféle felhasználási módja is van, többek között
napelemes termékekben és száloptikában találkozhatunk vele, valamint katonai célokra is felhasználható, például az éjjellátó szemüvegek kulcsfontosságú összetevője.
A galliumot a gallium-arzenid kémiai vegyület gyártásához használják, amelyből
például rádiófrekvenciás csipeket lehet készíteni – ezt pedig mobiltelefonokban és műholdas kommunikációhoz használják. Ez a vegyület a félvezetők kulcsfontosságú anyaga is.
A Critical Raw Materials Alliance, egy iparági szervezet szerint
Kína állítja elő a világ germániumtermelésének 60, a galliumnak pedig a 80 százalékát.
A gallium-arzenid előállítása bonyolult, a világon csak néhány vállalat képes erre. A CRM Alliance szerint az egyik Európában, a többi Japánban és Kínában található.
„Figyelmeztető lövés, nem halálos csapás” – írta az Eurasia Group, egy politikai kockázati tanácsadó cég elemzői csapata a kínai korlátozással kapcsolatban, majd hozzátették, hogy „bár az új szabályok értelmében a kínai exportőröknek először engedélyt kell szerezniük, egyetlen szabály sem tiltja automatikusan a kivitelt bizonyos országokba”.
Az Egyesült Államok és Európa nem importál hatalmas mennyiségben ilyen anyagokat. Az USA-ba 2022-ben 5 millió dollár értékben érkezett galliumfém és 220 millió értékben gallium-arzenid – legalábbis a kormányzati adatok szerint.
A germánium bevitele magasabb volt, az S&P Global Market Intelligence adatai szerint az USA 60 millió, míg az EU 130 millió dollár értékben importált ritkaföldfémet 2022-ben.
Más országok is képesek előállítani ezeket a fémeket. Belgium, Kanada, Németország, Japán és Ukrajna képes germániumot, Japán, Dél-Korea, Ukrajna, Oroszország és Németország pedig galliumot előállítani. Kína azonban – méretéből adódóan – alacsonyabb költséggel tudja előállítani ezeket, mint más államok.
Az Eurasia Group szerint Kína a friss exportkorlátozással csupán emlékeztetni akarja a többi országot – köztük az Egyesült Államokat, Japánt és Hollandiát –, hogy neki is vannak még kijátszatlan kártyái. Azaz csak el akarja rettenteni őket attól, hogy további korlátozásokat vezessenek be a fontos csipekre és eszközökre.
Címlapfotó:123rf.com
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
A washingtoni fellebviteli bíróság döntése kötelezi az Apple-t és a Google-t a TikTok eltávolítására, ha januárig nem történik meg a platform amerikai értékesítése. Eközben Kína és az USA vezetése is más-más irányból intéz támadást.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Oroszországnak a szemmel látható nemzetközi kudarcai után valahol muszáj teljesítenie.
Úgy tűnik mégsem ússza meg tettét F. János.
Több mint ezermilliárd forintot mozgat meg a kormány.
