Az Egyesült Államok retorziókkal sújtotta Kirgizisztánt, mivel a kirgiz cégek állítólag megkönnyítették Oroszország számára a szankcionált áruk jelentős mennyiségű reexportját, melyek – a gyanú szerint az orosz védelmi iparba is eljutnak, hogy felhasználhassák azokat az Ukrajna elleni háborúban. Az örmények a személyautók reexportjában jeleskednek,
A Makronóm Intézet elemzőjének írása.
Amerikai és európai diplomaták hónapokig lobbiztak a kirgizisztáni Japarov-kormányzatnál az árnyékkereskedelem visszaszorítása érdekében, de úgy tűnik, kevés eredménnyel, így Washington most a szankciók felé fordult: július 20-án az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma 18 embert és több mint 120 szervezetet vett fel a szankciós listára Kirgizisztánban és Oroszországban.
A lépésre reagálva kirgiz tisztviselők tagadták, hogy Biskek segítene Moszkvának a szankciók megkerülésében, de nem zárták ki annak a lehetőségét, hogy kirgizisztáni magáncégek is részt vesznek a polgári vállalkozók által megrendelt, „kettős felhasználású” termékek Oroszországba való szállításában. A kirgizisztáni biztonsági hivatal közölte, hogy
„sem a kirgiz állam, sem semmilyen állami struktúra és vállalat nem vesz részt az Egyesült Államok és a nyugati országok által Oroszországgal szemben bevezetett szankciók betartására vonatkozó rendszer megsértésében. Viszont elismerték a „magánvállalatok esetleges érintettségét”.
Hozzátették, hogy Kirgizisztán vizsgálatot indított „az ilyen tevékenységek megállapítására és leállítására”. Akilbek Japarov, a kirgizisztáni kabinet elnöke eközben megígérte, hogy intézkedéseket foganatosítanak, hogy a szankcionált áruk ne lépjék át a kirgiz–orosz határt, és ráadásul ne menjenek azokhoz, akikre szankciók vonatkoznak”.
Az újonnan szankcionált szervezetek között több olyan kirgizisztáni székhelyű is található, amelyek az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma szerint közvetítőként működtek külföldi gyártású elektronikai eszközök és technológiák Oroszországba szállításában.
A nyugati büntetőintézkedések megkerülésére jó példa Örményország is, amely Oroszország felé a használt autók kulcsfontosságú kereskedelmi útvonalává vált. A legtöbb gépkocsi elsősorban az Egyesült Államokból érkezik a régióba a grúziai Poti fekete-tengeri kikötőjén keresztül. E járművek közül sokat Örményországba szállítanak vámkezelésre, mivel az ország vámmentes kereskedelmi övezetben van Oroszországgal.
A használt autók kereskedelme Örményországból Oroszországba jelentősen megugrott, amióta Oroszország megtámadta Ukrajnát, ugyanis a szankciók miatt megfogyatkoztak a nyugati gépkocsimárkák.
Gyumri, Örményország második legnagyobb városának külvárosában sérült járművek sorakoznak, miközben a fiatal orosz kereskedők kihasználják a virágzó kereskedelmi útvonalat – számolt be az Financial Times. Az exportnak ez a felfutása nemcsak az autók, hanem a más áruk terén is hozzájárult Örményország figyelemre méltó gazdasági növekedéséhez. A nyugati államok törekednének az exportellenőrzések kikényszerítésére, de az aggodalmak ellenére az Örményországon keresztül vezető kereskedelmi útvonal virágzik.
Örményország hatalmas mennyiségű autót exportált Oroszországba Ukrajna inváziója óta. Bár a gépjárművek kivitele a legjelentősebb, más áruk kivitele is megugrott, 2022-ben csaknem duplájára nőtt a két ország közötti kereskedelem volumene.
A nyugati szankciók és a multinacionális vállalatok távozása miatt az olyan államok, mint Örményország, Törökország és Kazahsztán, központi szerepet töltenek be a fogyasztási cikkek nyüzsgő új kereskedelmi útvonalában.
Mindez hozzájárult Örményország jelentős gazdasági fellendüléséhez, ahol 2022-ben a bruttó hazai termék rekordot, 13 százalékos növekedést ért el, ami több mint kétszerese az előző évinek.
Ez a helyzet csalódással töltötte el a nyugati államokat. Márciusban az Egyesült Államok tisztviselői Örményországot azon államok közé sorolták, amelyekből „tiltott árukat csempésztek” Oroszországba. Az EU harmadik államokkal szembeni kijátszását célzó legújabb szankciócsomagja örményországi szervezeteket is magában foglal. Az elmúlt néhány hónapban két Örményországban bejegyzett társaságot büntettek. A vegyi anyagokat és laboratóriumi berendezéseket importáló Medisar LLC-t májusban szankcionálta az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma, egy hónappal korábban, áprilisban pedig a TAKO-t, amely elektronikai és telekommunikációs berendezések, valamint alkatrészek nagykereskedelmével foglalkozik.
Az örmény kormány is hevesen tagadja ezeket a vádakat. Márciusban Nikol Pašinjan miniszterelnök kijelentette, hogy a szankciók megkerüléséről szóló jelentések pusztán pletykák, és „a valóság épp az ellenkezője”. Az örmény külügyminisztérium szerint az ország vezetése nyilvánosan elkötelezte magát minden kockázatos árucikk kereskedelmének korlátozása mellett. Szorosan együttműködnek az Egyesült Államokkal és az EU-val, és szigorú ellenőrzéseket vezettek be az orosz hadsereg által felhasználható tárgyakkal kapcsolatban.
Az oroszok azóta keresik a külföldi autókat, hogy az Egyesült Államok minden könnyűgépjármű kivitelét betiltotta Oroszországba, legyen az új vagy használt. Az EU emellett tilalmat vezetett be az 50 ezer euró feletti értékű gépkocsik exportjára, és a közelmúltban kiterjesztette a korlátozást a nagyobb, kétliteres vagy annál nagyobb motorméretű autókra is.
Számos külföldi autógyártó cég eladta a gyártóüzemét és bezárta a márkakereskedéseit Oroszországban. A brókerek és a vásárlók szerint a legtöbb kocsi elsősorban az Egyesült Államokból érkezik a régióba a grúziai Poti fekete-tengeri kikötőjén keresztül. Ezek közül sokat Örményországba szállítanak vámkezelésre. Gyumri az egyik csomópont, ahonnan ezeket a járműveket északra viszik, Oroszországba, közúton, ismét áthaladva Grúzián.
2022 januárjában, mielőtt Oroszország megtámadta Ukrajnát, Örményország 2,8 millió dollár értékben importált autókat az Egyesült Államokból. Egy évvel később ez a szám 29,5 millióra emelkedett, és azóta a behozatal tovább emelkedik. Örményország ez év áprilisában 34 millió dollár értékben importált amerikai gépkocsikat.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
„Ha lenne kristálygömböm...”
Az elnök úgy látja, hogy Irán katonai képességei súlyosan meggyengültek.
Zelenszkij diplomáciai hazárdjátékot űz: ezzel a lépéssel igyekszik Trump és az arab országok kedvében járni.
A harmadik mérkőzésén az első gólját szerezte kanadai együttesében a magyar támadó. Sallói Dánielnek a meccs után nagy meglepetésben volt része.
„Szabadítsátok fel magatokat, magyar fivéreim és nővéreim!” – fogalmazott a Bosszúállók sztárja.
Iráni atomkészletekre csapnának le.
Természetesen csak online, és nem kötelező jellegű az értekezlet.
„Nem csak duma, számomra tényleg ez a legfontosabb...”
