A nyugati országok egymást licitálják túl, a magántőke már nehezebben mozdul.
A Világbank becslése szerint az ukrajnai háború által okozott károk helyrehozatala nagyjából 410 milliárd dollárt fog felemészteni. Legalábbis ennyibe kerülne jelen pillanatban.
A Rishi Sunak brit miniszterelnök nevével fémjelzett, szerdán kezdődött Ukrajna Helyreállítási Konferencia elsődleges célja az volt, hogy meggyőzzék a vonakodó magántőkét: érdemes befektetni az ukrán újjáépítésbe, a cél ebben az esetben pedig nem távoli, hanem a lehető legközelebbi.
A konferencia kvázi nyitányaként az Európai Bizottság kedden egy 2027-ig tartó költségvetés-módosító javaslatot jelentett be. A trükk ezúttal is a csomagolásban rejlett: a Covid-járvány, majd az ukrajnai háború miatt ezer sebből vérző büdzsé összefoltozásának elsődleges indoklása további 50 milliárd euró Ukrajnának juttatása (33 milliárdos kölcsön és 17 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatás képében), emellett szinte eltörpül a migrációs politikára szánt plusz 15 és a stratégiai ágazatokba öntendő 10 milliárd eurós összeg. Ursula von der Leyen egyes tételösszegeket meg sem jelölt pontosan, de
A nagy, nettó befizető országok, mint Németország például előre jelezték, hogy pont elég a saját költségvetésükkel elboldogulni, az Európai Bizottság ezért próbáljon meg takarékoskodni az ész nélküli pénzköltés helyett. Azt ugyanakkor jelezték, hogy az ukrán segélyezés mellett állnak, így az 50 milliárd eurós, negyedévente utalandó összeg folyósításának valószínűleg nem lesznek hátráltatói, főleg akkor, ha az EU-s költségvetésbe érkező pénz valójában „csak” fedezetként és garanciaként szolgál egyes pénzintézetek Ukrajnának folyósított kölcsönére.
Ukrajna természetesen azonnal szeretné megkezdeni az újjáépítést, a fogalom alatt azonban nem feltétlenül ugyanazt érti mindenki. Az infrastruktúra helyreállítása ugyanúgy benne van a vágykosárban, mint az iskolák működtetése, vagy a bombázások után fennmaradt sok millió tonna ipari hulladék kezelése. Zelenszkij elnök szokásához híven moralizálva próbált az érzelmekre és a befektetőkre hatni, amikor azt fejtegette, hogy Ukrajna gazdasági újraindítása a szabadság legyőzhetetlenségének üzenetét szórja majd szét a világban.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök Londonban Ukrajna gazdasági újraindításának több kulcsfontosságú aspektusát jelölte meg: a kárbecslést, a helyreállítás szakaszainak és az ahhoz szükséges összegek pontos meghatározását, a prioritások felállítását, a helyreállításban részt vevő intézmények rendszerének bővítését, a teljes átláthatóságot, illetve elszámoltathatóságot a nyugati segélyek és kölcsönök kapcsán, a megújuló infrastruktúra speciális paramétereinek általánossá tételét (többek között biztonsági, energiahatékonysági, és zöld technológiai szempontból), az ukrán régiók külföldi partnerségi kapcsolatrendszerének kiterjesztését, az újjáépítés finanszírozási lehetőségeinek növelését, (beleértve az orosz zárolt vagyonok elkobzását és Ukrajnába küldését) és a magántőke minél szélesebb bevonását.
Míg az Európai Unió igyekszik példával szolgálni, a magánszektort is meg kellett/kell győzni arról, mekkora üzletet rejt magában, ha Ukrajnába fektetnek be. A kockázat ugyanis óriási szerencsejátékká válik, még akkor is, ha a pillanatnyi tűzoltási kísérletek teljesen érthető gazdasági érdekeken alapulnak.
A konferencián Rishi Sunak bejelentette, hogy a G7-ek által támogatott
Mint mondta, ez „nagy előrelépést jelent, hiszen egyrészt segíti a biztosítókat az ukrajnai befektetések területén, másrészt elhárítja az egyik legnagyobb akadályt, a bizalmatlanságot a befektetők elől”. Sunak azt is elmondta, hogy Nagy-Britannia garanciát vállal a Világbank 3 milliárd dolláros hitelére, hogy segítse az újjáépítést.
A londoni eseményen részt vett Antony Blinken amerikai külügyminiszter is, aki
A pénz nagy részét az ország energiahálózatának és kritikus infrastruktúrájának helyreállítására fordítják.
Ursula von der Leyen szerint az EU-nak mindent meg kell tennie Ukrajna gazdasági stabilizálása érdekében, hiszen az ország „jó úton halad” a csatlakozás felé, az pedig az Unió érdeke is, hogy egy stabil, gazdaságilag erős demokráciát ölelhessen keblére egy szép napon.
„Ukrajna jövője a mi jövőnk. Már ma együtt építjük ezt a jövőt, tégláról téglára, házról házra, iskoláról iskolára” – kezdte beszédét az Európai Bizottság elnöke, majd a konferencián is bejelentette az EU-s 50 milliárdos újjáépítési támogatást, utalva arra, hogy a terv minden nemzetközi adományozó számára ösztönzően hathat, beleértve a magánszektort is, annak felbecsülhetetlen szakértelmével és pénzügyi erejével együtt.
Fotó: James Cleverly brit külügyminiszter és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Rishi Sunak brit miniszterelnök beszédét hallgatja az Ukrajna újjáépítéséről szóló kétnapos nemzetközi konferencia megnyitóján Londonban 2023. június 21-én.
MTI/EPA POOL/Andy Rain
Hosszas elemzésben sajnálkozik a Politico, hogy Bart De Wever, akit ezúttal „egy jobboldali flamand nacionalistának” neveztek, nem lett meggyőzve a kellő biztosítékokkal.
A legforróbb vitapontban nem jutottak egyetértésre az uniós vezetők, elnapolták a döntést; Zelenszkij is reagált a fejleményekre.
A Tisza Párt október 23-i rendezvényének résztvevőit a budapesti békecsúcsról és az újságírók elleni erőszakról kérdeztük. Riportunk.
A Mandiner megkísérelte megkérdezni az ukrán elnököt a magyar kisebbség ügyéről.
Az október 23-án induló Mesterterv című műsorunkban elmondjuk, hogy politikai szempontból ki is nyerte a napot.
Főszerepben Ukrajna.
Nem ez az első mű, amely a Tisza vezér karrierjét taglalja.
„Szégyellje magát fidesz bérenc!” – írta több kommentelő is az elemzőnek.
