Meloni és miniszterei elég vehemensen fogadják az Európai Központi Bank újabb és újabb kamatemeléseit.
Hónapok óta megy a szócsata a folyamatos kamatemelésekről az Európai Központ Bank és az európai pénzügyi szakemberek között. Christine Lagarde bankelnök szerint vannak biztató jelek, de addig, amíg el nem jutnak az EU 2 százalékos inflációhatáráig, az EKB indokoltnak tartja az újabb és újabb kamatlábemelést, így júliusban, immár zsinórban kilencedjére sem tesz másképp.
„Nem valószínű, hogy a közeljövőben a központi bank eléri a csúcskamatot. Júliusban tovább emeljük a kamatlábakat” – szögezte le Lagarde, aki természetesen pontosan tudja, mennyire kihúzza a gyufát ezzel a Meloni-kabinetnél.
Az EKB döntéseinek legnagyobb vesztese az euróövezetben kétségtelenül Olaszország, amelynek államháztartási mutatói már a kamatemelések előtt sem álltak jól. Elemzők szerint az olasz kormány idei hiteligénye a 250 milliárd eurót is elérheti – kérdés ugyanakkor, hogy az EKB szigorító politikája mellett hogyan lehet ekkora összegre fedezetet vállalni, és persze az, mit jelent majd az instabil olasz államháztartás az euróövezet számára.
Meloni és kormánya már januárban tombolni kezdett az aktuális emelés kapcsán. A miniszterelnök és helyettese, Matteo Salvini, valamint a kormány tagjai egymással versenyezve szidták a Lagarde vezette pénzintézetet, őrültnek, hihetetlennek, megdöbbentőnek nevezve az EKB kamatpolitikáját.
Az olasz miniszterelnök és kormánya Lagarde mostani bejelentése után még nagyobb dührohamot kapott. A sort a két miniszterelnök-helyettes nyitotta. Salvini nonszensznek és veszélyesnek titulálta a döntést, mondván: „Az Európai Központi Bank a józan eszével ellentétben további kamatemeléseket jelez, ami csak kárt okoz a családoknak és a vállalatoknak is”. Tajani külügyminiszter érthetetlennek titulálta a banki emelést, és feltette a költői kérdést: „Van Lagarde-nak változó kamatozású hitele? Tudja, mennyivel nőnek a törlesztők? Egyáltalán, kinek a fejéből pattannak ki ezek az ostoba döntések?”
Giorgia Meloni olasz kormányfő szintén élesen bírálta az Európai Központi Bank monetáris politikáját. „Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a folyamatosan emelkedő kamatlábak nagyobb kárt okoznak gazdaságainknak, mint az inflációnak, így ez egy olyan gyógymód, amely többet árt, mint használ” – mondta, egyetértve Tajanival, aki szerint az EKB most már a recesszióval játszadozik.
Az olasz infláció júniusban a 8 százalékról 6,7 százalékra csökkent, ami markánsnak tűnik, de az EKB az euróövezet egészét figyelve várja a 2 százalék közeli cél megvalósulását, így nem kegyelmez. Tavaly július óta már 400 bázisponttal emelte a kamatlábakat, és bár most tart egy kis nyári pihenőt, szeptemberben valószínűleg újra folytatja az emelést.
Fotó: MTI/EPA/ANSA/Fabio Frustaci
A kormányok elkezdtek foglalkozni a bitcoinnal, így nem meglepő, hogy az árfolyama november közepén 36 millió forint közelében is járt. A világ legnépszerűbb kriptovalutáját a nagybefektetők mellett néhány állam is felfedezte tartalékként.
Az Európai Néppárt egyre inkább él a „szélsőjobbal" való együttműködéssel, amikor a szocialistákat nem tudja megnyerni egy szavazáshoz az EP-ben, akkor az ECR frakciót állítja maga mellé.
Előkerültek a „No Meloni” transzparensek is és egyre több az Izrael-ellenes tüntető.
Az orosz jegybank folyamatos kamatemelésekkel igyekszik csökkenteni az inflációt. Elvira „A Pusztító” Nabiullina könyörtelen: legutóbb már 21 százalékra húzta fel az alapkamatot. A vállalatok tulajdonosai most úgy döntöttek: elég volt a központi bank elnökéből.
Az amerikai lap szerint az olasz politikus hitelesebb szövetségese lehetne Trumpnak.
Giorgia Meloni jelöltjét azzal vádolják, hogy „tisztára mossa a szélsőjobboldalt”.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
