miután az ukrajnai háború következtében berobbant energiaválság miatt Berlin az energiaigényes iparágakban árkorlátozásokat vezetett be 2030-ig.
Az energetikai átállás mindennél égetőbb probléma most Berlinnek, ám Habeck nagyívű tervei nem a megfelelő ütemben haladnak. Többek szerint óriási hiba volt éppen egy válság közepén leállítani a még működő atomerőműveket, és bejelenteni a szénerőművek kiszorítását, a szél- és napenergia projektek ugyanis még messze nem állnak megnyugtató szinten, a hidrogénre épülő beruházásokat pedig gyakorlatilag csak jövő időben lehet emlegetni.
Megtízszereződött kamatok
Súlyosbítja az amúgy is súlyos helyzetet a kamatlábak emelkedése, az adósságok kifizetése ugyanis a költségvetés jelentős részét terheli meg. 2021-ben Németország még csak 3,9 milliárd euró kamatot fizetett adósságaiért, ez az összeg az előrejelzések szerint idén eléri a 39,9 milliárd eurót, ami tízszeres növekedést jelent. Lindner pénzügyminiszter nem tud mást tenni, mint fejét fogva a megváltozott körülményekre mutogat, és közli: a mesterségesen alacsonyan tartott kamatok paradicsomi évei után ideje kijózanodni, és visszatérni egy megvalósítható, szigorú költségvetési politikához.
Ha már adósság: Scholz kormánya az utóbbi időben sportot űzött abból, hogy költségvetésen kívüli alapokat hozott létre hitelfelvételből. Ebbe beletartozott a német hadsereg felöltöztetésére szánt 100 milliárdos, a klímacélok elérése érdekében létrehozott 60 milliárdos, valamint a legdurvább, az energiaárak csökkentése érdekében kialakított 200 milliárd eurós zseb is.