Az ukrajnai háború kirobbanása után Kína új kukoricabeszállítókat keres, köztük a BRICS-tag Brazíliát és Dél-Afrikát, hogy csökkentse az amerikai termelőktől való függőségét. Emellett Mexikó eltökélt szándéka, hogy betiltsa a GMO-kukorica behozatalát.
Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma az idén rekordmennyiségű kukorica- és megnövekedett szójatermelésre számít. Már tavaly is rekordhozam volt kukoricából. Ám a megnövekedett vetésterületnek köszönhetően a 2022-esnél 10 százalékkal magasabb termésre számítanak. Tehát a kínálat növekszik, miközben két legnagyobb piacukon csökken a kereslet. Tavaly Kínában és Mexikóban helyezték el az amerikai kukoricaexport több mint a felét, valamint a szójabab nagyjából 60 százalékát.
Kína a közelmúltig a kukoricabehozatalának nagyjából a 70 százalékát az Egyesült Államokból, 30 százalékát pedig Ukrajnából fedezte. Nem csoda, hogy az orosz invázió után Peking új beszállítókat keres. A két ország, amelyhez fordult, a szintén BRICS-tag Brazília és Dél-Afrika, amely a kontinens legnagyobb kukoricatermesztője.
A Bloomberg szerint a kínaiak csak az elmúlt három hétben a chicagói határidős kukoricaügyleteknél 832 ezer tonnás (közel 30 ezer kamionnyi) tételt töröltek. A harmadik negyedévre a Brazíliából származó beszerzéseket tonnánként 30 dollárral olcsóbban lehet szállítani, így
a brazilok jó úton haladnak, hogy megelőzzék az idén az Egyesült Államokat mint a világ legnagyobb kukoricaexportőrét.
Kína az olcsóbb brazil kukorica mellett azért is mondja vissza a megrendeléseket, mert otthon a kukoricát megpróbálják az olcsóbb búzával pótolni, illetve az idén is kiemelkedő kukoricatermésre számítanak. Az ország kukoricaimportja 2021-ben rekordot döntött, több mint 28 millió tonnát hoztak be, ez tavaly 21 millióra esett. A legtöbb rakomány az Egyesült Államokból és Ukrajnából érkezett, de decemberben már megjelent Brazília is 1,16 millió tonnával.
Az összehasonlítás kedvéért, Magyarországon az utóbbi években a szemes kukorica vetésterülete 1 millió hektár körül mozgott. Az átlagtermés a jó években elérte a 8,5 tonnát hektáronként, az átlagosban a 6,5 tonnát, illetve a tavalyi aszályos év viszont csak 3,4 tonnás átlagot hozott. Tehát Magyarország évente nagyjából 6 és 8 millió tonna kukoricahozammal számolhat.
Bár növekszik Kínában a kukoricatermelés, a szakértők így is azzal számolnak, hogy az idén 20 millió tonnát importál majd. Persze kérdés, hogy mennyi lesz ebből az amerikai. Sok tengerentúli gazdálkodó már most aggódik az egyre súlyosbodó amerikai–kínai kereskedelmi háborúk további következményei miatt.
A szójababtermesztők néhány éve már átélték, hogy több mint 25 milliárd dollár értékű mezőgazdasági exportot veszítettek a megtorló vámok miatt.
Nem csoda, hogy aggódnak, hiszen Kína eddig elvitte az USA mezőgazdasági exportjának nagyjából egyötödét. Főleg a szójabab és a kukorica esetében nélkülözhetetlen Kína az amerikai mezőgazdaság számára, 2021-ben az Egyesült Államok 53 millió tonnás szójababszállítmányainak a 52 és a tavalyi 69 millió tonnás kukoricaexport 27 százalékát adták el Kínának.
Az amerikai kukorica második legnagyobb vevője Mexikó, amely 2022-ben 4,92 milliárd dollár értékben vásárolt.
Szinte az összes kukorica, amelyet az Egyesült Államok exportál, genetikailag módosított, és Mexikó inkább termesztené saját, GMO-mentes, évszázadokon át főeledelének számító hazai kukoricáját. Teszi ezt azért is, hiszen, ahogy írtuk: náluk a kukorica alapélelmiszer, így
a mexikói kormány indokai között szerepel a lakosság egészségének védelme, illetve szeretnék megőrizni a kukorica őshazájában kialakult őshonos génállományt is!
Mexikó függőségének kialakulását az Egyesült Államok alapvető élelmiszereitől sokan a NAFTA szabadkereskedelmi egyezménynek tulajdonítják. Ez ugyanis megszüntette a mexikói kormány védelmi mechanizmusait az ottani gazdálkodók számára, miközben megőrizte az amerikai kukorica támogatását az amerikai gazdálkodók és a nagy, globális agrárcégek (az amerikai szakzsargonban: Big AG) számára.
Az Egyesült Államok olyan alapélelmiszerekkel árasztotta el Mexikót, amelyekkel a mexikói termelők nem tudták felvenni a versenyt, így sokan abbahagyták, vagy nem fejlesztettek tovább. Egyes felmérések szerint
a NAFTA hatálybalépése óta eltelt 28 évből 16-ban az Egyesült Államok 5–40 százalékkal alacsonyabb áron tudott kukoricát, szóját, búzát, rizst és gyapotot exportálni, mint amennyibe az előállításuk került a mexikói gazdáknak.
Mexikó elnöke, Andrés Manual Lopéz Obrador eltökélt volt, hogy megfordítsa ezt a tendenciát, és csökkentené országa függőségét az importált élelmiszerektől.
Két és fél éve, 2020 végén elnöki rendeletet adott ki, amelyben
bejelentette a GMO-, valamint a glifozát szermaradványokkal érintett növények importjának fokozatos megszüntetését, 2024. január végéig. A rendelet megtiltotta a géntechnológiával módosított kukorica vetését is Mexikóban.
A tilalom nemcsak az amerikai gazdákat, hanem a Big AG-vállalatokat is érzékenyen érinti. Az USA-ban vetett kukorica 92 százaléka GMO! Otthon a GMO-k termésének szinte teljes egészét állati takarmányként vagy etanol, illetve feldolgozott élelmiszerek, például kukoricaszirup előállítására használják. A többit exportálják, ennek nagyjából az egynegyede kerül Mexikóba, ahol azonban túlnyomórészt takarmányként használják fel.
Az Egyesült Államok természetesen nyomást gyakorolt az Obrador kormányára, ellenszankciókkal fenyegetett,
így a mexikói kormány módosította a tiltó rendeletet, amivel mentesítette a korlátozások alól a takarmánykukoricát, amely az USA exportjának túlnyomó többségét adja. Az új rendelet már csak a tortillában és a kukoricatésztában használatos GMO-kukoricára vonatkozik. Ezt most már szinte kizárólag fehér és natív kukoricafajták mexikói termelői szállítják.
Azt gondolhatnánk, hogy így az új rendelet már nem befolyásolja az amerikai kukoricaexportot, de továbbra is fenntartja a glifozát használatának betiltását (a határideje 2024. március 31.). A kukorica génmódosításának egyik fő célja, hogy rezisztenssé tegye a növényt a glifozáttal, azaz a totális és igen mérgező gyomirtóval szemben, amely a termésben is megmaradhat kis mennyiségben (nem véletlenül tiltották be ezt a gyomirtó-hatóanyagot az EU-ban). Azaz ha a glifozátot Mexikóban is betiltják, akkor az érvényes a GMO-kukorica többségére is. Ráadásul, ha nekik különösebb következmények nélkül sikerülne kitiltani a GMO-kukoricát, az Latin-Amerika többi országának is mintaként szolgálhatna.
A mexikóiak joggal háborognak, hiszen a tortilláik 90 százalékáról kimutatták, hogy nyomokban glifozátot és transzgenikus (GMO) anyagokat is tartalmaz. Ezenkívül a világnak és a nemesítőknek is fontos, hogy megmaradjanak a mexikói őshonos kukoricafajták, hogy ne fertőződjön el a génállomány a GMO-növények közeli termesztése miatt.
Így nem csoda, hogy a mexikóiak is Argentínában és Brazíliában keresik a kukoricát.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
A konzervatív tábor belső vitái nyílt szócsatába torkolltak: Shapiro élesen támadta Carlsont, aki gúnnyal és visszavágásokkal reagált a vádakra.
Nem akármilyen találkozó lehet kibontakozóban.
A forrásokat valahogy meg kell oldani, különben Ukrajna még rosszabb helyzetbe kerül a tárgyalások során.
A beruházásoknak köszönhetően új munkahelyek jönnek létre Magyarországon.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
Napra pontosan egy kerek évig bírta.
A Katar-gate kapcsán lefülelt Eva Kaili úgy gondolta, a mostani a legjobb alkalom előhozakodni azzal, hogy ő igazából áldozat.
