Az Egyesült Államok természetesen nyomást gyakorolt az Obrador kormányára, ellenszankciókkal fenyegetett,
így a mexikói kormány módosította a tiltó rendeletet, amivel mentesítette a korlátozások alól a takarmánykukoricát, amely az USA exportjának túlnyomó többségét adja. Az új rendelet már csak a tortillában és a kukoricatésztában használatos GMO-kukoricára vonatkozik. Ezt most már szinte kizárólag fehér és natív kukoricafajták mexikói termelői szállítják.
Azt gondolhatnánk, hogy így az új rendelet már nem befolyásolja az amerikai kukoricaexportot, de továbbra is fenntartja a glifozát használatának betiltását (a határideje 2024. március 31.). A kukorica génmódosításának egyik fő célja, hogy rezisztenssé tegye a növényt a glifozáttal, azaz a totális és igen mérgező gyomirtóval szemben, amely a termésben is megmaradhat kis mennyiségben (nem véletlenül tiltották be ezt a gyomirtó-hatóanyagot az EU-ban). Azaz ha a glifozátot Mexikóban is betiltják, akkor az érvényes a GMO-kukorica többségére is. Ráadásul, ha nekik különösebb következmények nélkül sikerülne kitiltani a GMO-kukoricát, az Latin-Amerika többi országának is mintaként szolgálhatna.
A mexikóiak joggal háborognak, hiszen a tortilláik 90 százalékáról kimutatták, hogy nyomokban glifozátot és transzgenikus (GMO) anyagokat is tartalmaz. Ezenkívül a világnak és a nemesítőknek is fontos, hogy megmaradjanak a mexikói őshonos kukoricafajták, hogy ne fertőződjön el a génállomány a GMO-növények közeli termesztése miatt.
Így nem csoda, hogy a mexikóiak is Argentínában és Brazíliában keresik a kukoricát.