Nem kukoricáznak: bajban az USA génmódosított kukoricára épülő biznisze

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma az idén rekordmennyiségű kukorica- és megnövekedett szójatermelésre számít. Már tavaly is rekordhozam volt kukoricából. Ám a megnövekedett vetésterületnek köszönhetően  a 2022-esnél 10 százalékkal magasabb termésre számítanak. Tehát a kínálat növekszik, miközben két legnagyobb piacukon csökken a kereslet. Tavaly Kínában és Mexikóban helyezték el az amerikai kukoricaexport több mint a felét, valamint a szójabab nagyjából 60 százalékát.  

Kína a közelmúltig a kukoricabehozatalának nagyjából a 70 százalékát az Egyesült Államokból, 30 százalékát pedig Ukrajnából fedezte. Nem csoda, hogy az orosz invázió után Peking új beszállítókat keres. A két ország, amelyhez fordult, a szintén BRICS-tag Brazília és Dél-Afrika, amely a kontinens legnagyobb kukoricatermesztője.

A Bloomberg szerint a kínaiak csak az elmúlt három hétben a chicagói határidős kukoricaügyleteknél 832 ezer tonnás (közel 30 ezer kamionnyi) tételt töröltek. A harmadik negyedévre a Brazíliából származó beszerzéseket tonnánként 30 dollárral olcsóbban lehet szállítani, így 

Kína az olcsóbb brazil kukorica mellett azért is mondja vissza a megrendeléseket, mert otthon a kukoricát megpróbálják az olcsóbb búzával pótolni, illetve az idén is kiemelkedő kukoricatermésre számítanak. Az ország kukoricaimportja 2021-ben rekordot döntött, több mint 28 millió tonnát hoztak be, ez tavaly 21 millióra esett. A legtöbb rakomány az Egyesült Államokból és Ukrajnából érkezett, de decemberben már megjelent Brazília is 1,16 millió tonnával.

Az amerikai–kínai kereskedelmi háború árnyékában

Bár növekszik Kínában a kukoricatermelés, a szakértők így is azzal számolnak, hogy az idén 20 millió tonnát importál majd. Persze kérdés, hogy mennyi lesz ebből az amerikai. Sok tengerentúli gazdálkodó már most aggódik az egyre súlyosbodó amerikai–kínai kereskedelmi háborúk további következményei miatt.

Nem csoda, hogy aggódnak, hiszen Kína eddig elvitte az USA mezőgazdasági exportjának nagyjából egyötödét. Főleg a szójabab és a kukorica esetében nélkülözhetetlen Kína az amerikai mezőgazdaság számára, 2021-ben az Egyesült Államok 53 millió tonnás szójababszállítmányainak a 52 és a tavalyi 69 millió tonnás kukoricaexport 27 százalékát adták el Kínának.

Mexikói aggodalmak

Az amerikai kukorica második legnagyobb vevője Mexikó, amely 2022-ben 4,92 milliárd dollár értékben vásárolt.

Szinte az összes kukorica, amelyet az Egyesült Államok exportál, genetikailag módosított, és Mexikó inkább termesztené saját, GMO-mentes, évszázadokon át főeledelének számító hazai kukoricáját. Teszi ezt azért is, hiszen, ahogy írtuk: náluk a kukorica alapélelmiszer, így 

Mexikó függőségének kialakulását az Egyesült Államok alapvető élelmiszereitől sokan a NAFTA szabadkereskedelmi egyezménynek tulajdonítják. Ez ugyanis megszüntette a mexikói kormány védelmi mechanizmusait az ottani gazdálkodók számára, miközben megőrizte az amerikai kukorica támogatását az amerikai gazdálkodók és a nagy, globális agrárcégek (az amerikai szakzsargonban: Big AG) számára.

Az Egyesült Államok olyan alapélelmiszerekkel árasztotta el Mexikót, amelyekkel a mexikói termelők nem tudták felvenni a versenyt, így sokan abbahagyták, vagy nem fejlesztettek tovább. Egyes felmérések szerint 

Mexikó védekezne

Mexikó elnöke, Andrés Manual Lopéz Obrador eltökélt volt, hogy megfordítsa ezt a tendenciát, és csökkentené országa függőségét az importált élelmiszerektől.

Két és fél éve, 2020 végén elnöki rendeletet adott ki, amelyben 

A tilalom nemcsak az amerikai gazdákat, hanem a Big AG-vállalatokat is érzékenyen érinti. Az USA-ban vetett kukorica 92 százaléka GMO! Otthon a GMO-k termésének szinte teljes egészét állati takarmányként vagy etanol, illetve feldolgozott élelmiszerek, például kukoricaszirup előállítására használják. A többit exportálják, ennek nagyjából az egynegyede kerül Mexikóba, ahol azonban túlnyomórészt takarmányként használják fel.

így a mexikói kormány módosította a tiltó rendeletet, amivel mentesítette a korlátozások alól a takarmánykukoricát, amely az USA exportjának túlnyomó többségét adja. Az új rendelet már csak a tortillában és a kukoricatésztában használatos GMO-kukoricára vonatkozik. Ezt most már szinte kizárólag fehér és natív kukoricafajták mexikói termelői szállítják.

Azt gondolhatnánk, hogy így az új rendelet már nem befolyásolja az amerikai kukoricaexportot, de továbbra is fenntartja a glifozát használatának betiltását (a határideje 2024. március 31.). A kukorica génmódosításának egyik fő célja, hogy rezisztenssé tegye a növényt a glifozáttal, azaz a totális és igen mérgező gyomirtóval szemben, amely a termésben is megmaradhat kis mennyiségben (nem véletlenül tiltották be ezt a gyomirtó-hatóanyagot az EU-ban). Azaz ha a glifozátot Mexikóban is betiltják, akkor az érvényes a GMO-kukorica többségére is. Ráadásul, ha nekik különösebb következmények nélkül sikerülne kitiltani a GMO-kukoricát, az Latin-Amerika többi országának is mintaként szolgálhatna.

Így nem csoda, hogy a mexikóiak is Argentínában és Brazíliában keresik a kukoricát.