Néhány gondolat Ódor Lajosról, Szlovákia új miniszterelnökéről

Bő egy évtizede annak, hogy 2011 őszén megbukott Iveta Radičová kormánya, tulajdonképpen amiatt, mert az egyik koalíciós társ nem volt hajlandó belemenni, hogy a friss eurozónás Szlovákia felelősséget vállaljon a görögök adósságáért. Pár hónappal később, 2011 decemberében a szétzilált, 150 tagú szlovák parlament 147 képviselő szavazatával fogadta el Ódor Lajos szakértői javaslatát, amely alapján magalakult az önálló Költségvetési Felelősségi Tanács,  és a meggondolatlan költekezés megakadályozására alkotmánytörvényként bevezették az adósságféket.

Persze az alkotmánytörvény elfogadásához kétségtelenül kellett, hogy ebben az időszakban Szlovákia (függetlenül az akkor friss eurozónás tagságtól) nem igazán jutott hozzá külső finanszírozáshoz, és a bizalom újrateremtéséhez igencsak jól jött Ódor Lajos csoportjának javaslata, amelyet többek közt Horváth Mihállyal (ő a pénzügyminiszter az új kormányban, mostanáig a szlovák jegybank vezető közgazdásza) dolgozott ki vagy két évvel annak elfogadása előtt.

Ódor Lajos ekkor bebizonyította, hogy tud bánni a politikusokkal. Mind a baloldal, mind a jobboldal politikusait meggyőzte, mindegy, hogy magas vagy alacsony az állami kiadás, csak munkával, bevételekkel kell fedezni azt, nem pedig adósságokkal!

Ódor javaslatát nem vezérelte semmilyen ideológia, így mindkét oldal politikusai elfogadták. Persze ehhez a fenyegető vészhelyzet is kellett. Akkoriban ugyanis adósságválság réme lebegett  Európa felett, Görögország pénzügyileg de facto összeomlott, és a szlovák pénzügyéreknek bizonyítaniuk kellet, hogy kordában tartják államháztartásunkat.

Ódor pragmatikus hozzáállását a helyes gazdaságpolitika jobb-baloldali vitáihoz talán egyik 2013-ban tett kijelentése fejezi ki legszemléltetőbben:

Remélhetőleg miniszterelnökként is ezt a technokrata pragmatizmust várhatjuk el Ódor Lajostól.

Támadások Ódor ellen

A szeptemberben esedékes előrehozott választás legesélyesebbje Robert Fico vádolta meg Ódort, hogy „Soros bérenc”, aki a rá jellemző humorával csak annyit válaszolt: Köszönöm Robert Ficónak, hogy kinevezett a Szlovák Nemzeti Bank alelnökévé. Fico érvelése is érthető, hiszen folyik a választási kampány, és egyetlen komoly ellenfele a progresszívek csapata (Čaputová elnökasszony elvbarátai). Másik ellenfelét, Peter Pellegrinit nem nevezném ellenfélnek, hiszen egy akolból jöttek, közöttük inkább munkamegosztás van, Fico a patrióta baloldali (?), másik pedig a globalista baloldali.

Vannak, akik kétségbe vonják Ódor Lajos magyarságát. Többször is alkalmam volt vele interjút készíteni, csak annyit mondhatok, nekem is volt mit tanulnom, miképp is kell használni a helyes magyar közgazdasági terminológiát. Ezt azért tartom fontosnak, mert bármely szlovák egyetemen képzett felvidéki magyarnak sajnos nincs lehetősége jól elsajátítani a magyar szakmai nyelvet, ehhez külön szorgalom kell. A magyarságtudatáról pedig csak annyit, hogy a komáromi Selye gimnáziumban eltöltött évek nem tűnhetnek el nyomtalanul. Ódor Lajos karrierje sok felvidéki magyarnak példaként szolgálhat. 

Mindenesetre Ódor nagy kockázatot vállalt, hiszen a pár hónapnyi kormányfői posztért feladta az eddigi fényes közgazdászkarrierjét. Kinevezése után meg is kérdezték tőle, hogy mit fog csinálni a miniszterelnökség után. Csupán annyit válaszolt, hogy talán újra könyvírásra adja a fejét.

Megteheti, mert már megjelent három közgazdasági könyve, illetve a legutóbbi, a negyedik, amely már más területek felé kacsingat: A zsenialitás gyorskurzusa, előkelő helyen szerepel a szlovák könyveladási listákon. A Covid alatti online oktatás során figyelt fel arra, hogy a mai diákok rengeteget magolnak – a további életükben fel nem használható ismereteket is, miközben gyakran nem értik a fontos összefüggéseket. 

Ezért több témában hasznos jegyzeteket készített a lányának, megkönnyítve az ő tudásgyarapítását. Mégpedig 42 témakörben, mert ugye a Bölcs Elmének az életről, a világmindenségről meg mindenről is a válasza 42 (lásd: Douglas Adams neves sci-fi szatíráját, a Galaxis útikalauz stopposoknak című könyvsorozatot).  Mindenesetre a 42 ilyetén magyarázatával maga Ódor sem ért egyet (nyilvánosan), ahogy azt sem érti, hogy miképp is keveredhetett könyve a bestseller listára. Csak találgatni tud. Talán azért, mert a szülők azzal, hogy megveszik a könyvet, úgy vélik, gyermeküknek biztosították az utat a zsenialitás felé, és ezzel letudták a nevelés gondjait. Bizonyára érdemes lenne lefordítani magyarra is.

Persze elviccelhetjük a kérdést, de egyben biztosak lehetünk, hogy

Egy pragmatikus közgazdásznak csak sok sikert kívánhatunk mindehhez. Mert most van csak igazán szükség a józan észre.