Az első negyedévben 9,8 százalékkal csökkent az építőipari teljesítmény a KSH friss adatai szerint. A mérséklődésben az igen magas bázisadatok mellett az EU-s források elmaradása játssza az egyik legfontosabb szerepet.
Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza
Márciusban az építőipar teljesítménye úgy havi, mint éves alapon is csökkent: 1,2, illetve 9,8 százalékkal. Ezzel az első negyedévben az ágazat teljesítménye közel 10 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, ami kedvezőtlen előjel a holnapi GDP-adat szempontjából, mivel a gazdasági teljesítményt az építőipar alakulása az első negyedévben érdemben visszahúzhatta.
A visszaeséshez a rendkívül magas bázisidőszaki adat mellett a kereslet mérséklődése, valamint a magas inflációs környezet is hozzájárult. A kereslet csökkenése ellenére az építőipar termelői árainak emelkedése töretlenül folytatódik, és ebben nem is látszik érdemi lassulás: a negyedéves áremelkedés 4,6 százalékról 4,8 százalékra gyorsult.
Azaz a kereslet visszaesése annyira azért nem jelentős, hogy az építőipari szereplők engedjenek áraikból. Az árak további növekedése pedig a kereslet még erőteljesebb visszaesését eredményezheti, amelyben emellett szerepe van az állami beruházások elhalasztásának, az uniós források csúszásának, illetve a magas kamatkörnyezetnek is.
Az állami beruházások elmaradása a szerződésállomány alakulásában is jól látszik: az új szerződések volumene 31,8, míg a teljes rendelésállományé 27,9 százalékkal esett vissza – ezen belül is kiemelkedő az egyéb építményeknél tapasztalt 54,1, valamint 39,4 százalékos csökkenés. Ez egyben azt is jelenti, hogy az uniós forrásokhoz való hozzáférés kritikus az építőipar szempontjából, amelynek az állam jelentős megrendelője, és ezen megrendelések elmaradása visszahúzza az ágazat teljesítményét.
A KSH adatai részletesen
– 2023 márciusában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 9,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, amiben szerepet játszott a bázisidőszaki magas kibocsátás is.
– Az építmény főcsoportok közül az épületek építésének termelése 13,2, az egyéb építményekéé 1,6 százalékkal csökkent.
– A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése márciusban 1,2 százalékkal volt kisebb a februárinál.
– Az I. negyedévben az építőipar termelői árai – egyes építőanyagok jelentős drágulása miatt – 24,1 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva.
– A megkötött új szerződések volumene 31,8 százalékkal esett vissza a 2022. márciusi, magas bázishoz képest. Ezen belül: az épületek építésére kötött szerződéseké 3,6 százalékkal emelkedett, az egyéb építmények építésére vonatkozóaké azonban 54,1 százalékkal visszaesett. (Az építőipari vállalkozások március végi szerződésállományának volumene 27,9 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál).
Címlapfotó: 123rf.com
Az építőipar szeptemberben ismét gyengén teljesített, éves szinten 8,2 százalékos visszaeséssel. Az állami beruházások csökkenése és a vállalati óvatosság visszafogja a növekedést, de a rendelésállomány bővülése biztató kilátásokat jelent. Kérdés, hogy a kereslet növekedése okoz-e majd újabb áremelkedést.
Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent a hazai gazdaság teljesítménye a KSH frissen közölt adatai alapján. A Makronóm Intézet elemzője szerint az elhúzódó felpattanás egyelőre a jövő évi gazdasági kilátások kapcsán is bizonytalanságot szül, annak mértékére továbbra is a külső kereslet alakulása lesz a legnagyobb befolyással.
A 2025-ös évben is két számjegyű ütemben, várhatóan 10,5 százalékkal nőnek a bruttó keresetek – véli a Makronóm Intézet elemzője. Ehhez két dolog szükséges: a sajtóértesülések alapján 12 százalék körül várható minimálbér-emelés, valamint a gazdasági növekedés dinamizálódása a jövő év elejére.
A modern demográfia egyik legelismertebb nemzetközi szaktekintélyét pénteken érte a halál.
Az augusztusi adatok arra utalnak, hogy az építőipar harmadik negyedéves teljesítménye várhatóan gyengébb lesz, mint az év első felében. A gazdasági bizonytalanság továbbra is fékezi a vállalati beruházási kedvet, ami nehezíti az ágazat kilábalását. Bár jövőre a lakossági kereslet élénkülése és a kormányzati infrastrukturális projektek némi támogatást nyújthatnak, kérdéses, hogy ezek elegendők lesznek-e ahhoz, hogy érdemi lendületet adjanak az építőiparnak.
A nagy értékű útépítési projektek segítik a hosszú távú növekedést, bár az épületek építése éves szinten csökkent, a szerződésállomány növekedése stabil alapot biztosít a következő hónapokra – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
Milliók tájékozódnak az Eric Li által alapított híroldalról; a politológus most elmondta, hogyan lehet Magyarországnak is nagy szerepe a világban.
Viharoktól sem mentes, de rendkívül eredményes esztendőt zárt a magyar öttusasport – volt tehát mit ünnepelni a szövetség évzáró gáláján.
