Az első negyedévben 9,8 százalékkal csökkent az építőipari teljesítmény a KSH friss adatai szerint. A mérséklődésben az igen magas bázisadatok mellett az EU-s források elmaradása játssza az egyik legfontosabb szerepet.
Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza
Márciusban az építőipar teljesítménye úgy havi, mint éves alapon is csökkent: 1,2, illetve 9,8 százalékkal. Ezzel az első negyedévben az ágazat teljesítménye közel 10 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, ami kedvezőtlen előjel a holnapi GDP-adat szempontjából, mivel a gazdasági teljesítményt az építőipar alakulása az első negyedévben érdemben visszahúzhatta.
A visszaeséshez a rendkívül magas bázisidőszaki adat mellett a kereslet mérséklődése, valamint a magas inflációs környezet is hozzájárult. A kereslet csökkenése ellenére az építőipar termelői árainak emelkedése töretlenül folytatódik, és ebben nem is látszik érdemi lassulás: a negyedéves áremelkedés 4,6 százalékról 4,8 százalékra gyorsult.
Azaz a kereslet visszaesése annyira azért nem jelentős, hogy az építőipari szereplők engedjenek áraikból. Az árak további növekedése pedig a kereslet még erőteljesebb visszaesését eredményezheti, amelyben emellett szerepe van az állami beruházások elhalasztásának, az uniós források csúszásának, illetve a magas kamatkörnyezetnek is.
Az állami beruházások elmaradása a szerződésállomány alakulásában is jól látszik: az új szerződések volumene 31,8, míg a teljes rendelésállományé 27,9 százalékkal esett vissza – ezen belül is kiemelkedő az egyéb építményeknél tapasztalt 54,1, valamint 39,4 százalékos csökkenés. Ez egyben azt is jelenti, hogy az uniós forrásokhoz való hozzáférés kritikus az építőipar szempontjából, amelynek az állam jelentős megrendelője, és ezen megrendelések elmaradása visszahúzza az ágazat teljesítményét.
A KSH adatai részletesen
– 2023 márciusában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 9,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, amiben szerepet játszott a bázisidőszaki magas kibocsátás is.
– Az építmény főcsoportok közül az épületek építésének termelése 13,2, az egyéb építményekéé 1,6 százalékkal csökkent.
– A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése márciusban 1,2 százalékkal volt kisebb a februárinál.
– Az I. negyedévben az építőipar termelői árai – egyes építőanyagok jelentős drágulása miatt – 24,1 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva.
– A megkötött új szerződések volumene 31,8 százalékkal esett vissza a 2022. márciusi, magas bázishoz képest. Ezen belül: az épületek építésére kötött szerződéseké 3,6 százalékkal emelkedett, az egyéb építmények építésére vonatkozóaké azonban 54,1 százalékkal visszaesett. (Az építőipari vállalkozások március végi szerződésállományának volumene 27,9 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál).
Címlapfotó: 123rf.com
A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közli a harmadik negyedéves GDP-adatokat. A Mandiner által megkérdezett elemzők vegyes képet festenek Magyarország gazdaságáról, de abban egyetértenek, hogy már látszik a fény az alagút végén.
Hazánkkal ellentétben Németországban és Franciaországban folyamatosan romlanak az eredmények.
Hónapokon át próbálta az ellenzék hitelteleníteni a Központi Statisztikai Hivatalt, azt állítva, hogy manipulálják a családok életkörülményeit mérő adatokat. Nemhogy több, hanem kevesebb ember él a szegénység kockázatával fenyegetve, mint ahogy korábban mérték. Szalai Piroska elemzése.
Hat éve nem produkált többletet a magyar költségvetés negyedéves alapon és összesen nyolc éve nem volt ekkora többlete a büdzsének. Magyarország költségvetésének ilyen eredménye még az elemzőket is meglepte.
Revízió után tisztább a kép – és még kevesebben élnek szegénységben. Íme a KSH szegénységi adatai revíziójának eredménye.
Békés vármegye az elmúlt másfél évtizedben komoly versenyhátrányba került, ám a kormány elkötelezett amellett, hogy felzárkózzon a szomszédaihoz. Magyarország keleti részén új úthálózat, vasúti fejlesztés és új gyárak lendíthetik fel a térség gazdaságát.
Bovier György, fővárosi képviselő egy az egyben kijelentette Bohár Dánielnek, hogy nem terveznek nyugdíjemelést.
A Zöldek és Munkáspárt szövetségének jelöltje azonnal távozott a gyenge szereplést követően.
