Érdemben mérséklődött az infláció

A ma reggeli friss KSH-adatok megerősítették az előzetes elemzői várakozásokat: 2023 áprilisában a fogyasztói árak átlagosan 24 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A 2022. április és 2023. április között eltelt 12 hónapban az élelmiszerek, valamint a háztartási energia ára emelkedett a legnagyobb mértékben. Ha pedig az előző hónaphoz viszonyítunk, akkor elmondhatjuk, hogy a fogyasztói árak összességében átlagosan 0,7 százalékkal nőttek.

Az áprilisi inflációs adatok a várakozásoknak megfelelően alakultak, az infláció bár továbbra is kiemelkedően magas (24 százalék), már érdemben lassult a januári csúcsához (25,7 százalék) képest. Az infláció fékeződéséhez a magas árak bázisba épülése, a forint erősödése, a világpiaci energiaárak normalizálódása és a kereslet visszaesése járult hozzá, ugyanakkor a magas inflációs várakozások felfelé hajtják a pénzromlás ütemét. A magas árak bázisba kerülése elsősorban az élelmiszerek esetében látható, azonban kedvező hír, hogy az előző hónaphoz képest átlagosan már nem emelkedtek az árak, ilyenre legutóbb 2021 júniusában volt példa. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy több termék ára érdemben nőtt (például a teáé 8,1 százalékkal), de sok terméké valamilyen mértékben csökkent (például a friss zöldségé 6,8 százalékkal, a sajté 4,1 százalékkal és a tejé 2,7 százalékkal). Itt tehát megjelenik a bolti akciózások hatása, bár ez a várakozásoknak megfelelően egyáltalán nem jelent nagymértékű és átfogó árcsökkentést, az élelmiszerárak 20-30 százalékos mérséklődéséről természetesen nem beszélhetünk. A forint erősödése és a kereslet visszaesése leginkább a tartós fogyasztási cikkeket érinti: itt havi szinten szintén stagnáltak az árak, míg éves alapon az áremelkedés 11,2 százalékról 9,3 százalékra lassult. Ugyanakkor a mérséklődő kereslet inflációcsökkentő hatásának némileg ellentmond a belföldi utazások havi alapú, közel 5 százalékos drágulása. A forint elmúlt hónapokban tapasztalt erősödése a tartós fogyasztási cikkeknél indokolna érdemi árcsökkenést, remélhetőleg ez előbb-utóbb megjelenik az adatokban is. A háztartási energia egy hónap alatt 0,8 százalékkal vált olcsóbbá, ám ezt részben ismét az okozta, hogy a fogyasztás csökkent, és így az átlagár is mérséklődött, hiszen kevesebben kerültek a magasabb díjkategóriába. Ami ugyanakkor kedvezőtlen, az a ruházkodási cikkek és a szolgáltatások havi alapú jelentős, 2,4, illetve 1,7 százalékos drágulása – előbbi mindenképpen meglepetésnek tekinthető. Míg a szolgáltatások drágulásában az előző hónapban a távközlési szolgáltatások áremelkedése játszott szerepet, addig most az utazás és a pénzügyi szolgáltatások árváltozása.

Kedvező hír az is, hogy az előző hónaphoz képest a maginfláció úgy havi, mint éves értékét tekintve is csökkent, azaz az alapinflációs folyamatok, bár továbbra is erőteljesek, már mérséklődni tudtak. A következő hónapokban az infláció tovább csökkenhet, ezt segíti elő a magas árak, illetve egyedi hatások bázisba kerülése. Ennek megfelelően az infláció az év végére a kormányzati szándékoknak megfelelően elérheti az egy számjegyű szintet. Ehhez azonban szükség van arra, hogy az idei évben ne történjenek a tavalyihoz hasonló sokkhatások: ne robbanjanak fel az energiaárak, ne gyengüljön a forint, illetve ne történjenek adóemelések. Látható ugyanakkor az is, hogy az infláció teljes letörése és célsávba juttatása a magas inflációs várakozások miatt nem lesz könnyű feladat. A forint gyengülésének megakadályozása óvatosságra kell, hogy intse a jegybankot, azaz a lazítást korábbi kommunikációjának megfelelően fokozatosan kell végrehajtania. Az érdemi lazítás a mai adatoknak megfelelően akár már a májusi ülésen megkezdődhet, vagyis a 18 százalékos effektív kamat ekkortól csökkenhet, feltéve, hogy nem történik addig semmilyen váratlan fejlemény a pénzpiacokon. Ezzel együtt is, a kamatcsökkentés első érdemi lépése a mai adatok alapján legkésőbb júniusban bekövetkezik. Ennek kapcsán nem kizárt, hogy a jegybanki vezetés a következő napokban valamilyen kommunikációval lép elő, tájékoztatva a piacot a várható lépésekről, ezzel is tesztelve, hogy annak nem lenne-e túl nagy hatása a forint árfolyamára.

Címlapfotó:123rf.com