Szerbia a vadászturizmusban rejlő lehetőségeket a trófeapotenciál növelésében látja, így felépítenek egy 736 hektáros szarvastenyésztelepet.
Szerbiában, a Vajdaság délkeleti részén, a Szerémségben, az Obedi-lápnál (Obedska bara) található különleges rendeltetésű vadászterületen, a Száva menti Kupinik síkvidéken a napokban 46 gímszarvast engedtek szabadon (érdekesség: a feljegyzések szerint éppen itt vadászott Ferenc Ferdinánd utoljára, mielőtt meggyilkolták) . A gímszarvasok egy visszatelepítési program keretében hatvan év után kerültek Alsó-Szerémségbe. A szarvastehenek és a szarvasbikák Kaposvárról érkeztek.
Mint arról Kókai Roland, a Vajdaság Erdői Közvállalat (Javno preduzeće Vojvodinašume) igazgatója a közszolgálati televíziónak elmondta, Fruska Gorában megfelelő mennyiségben találhatók szarvasok, csakúgy, ahogy Felső-Szerémségben. Alsó-Szerémségben viszont a számuk az utóbbi 40-50 évben az úgynevezett biológiai létminimum alá csökkent, ezért döntöttek úgy, hogy felépítenek egy 736 hektáros szarvastenyésztelepet. Mint mondta, ezek után Alsó-Szerémségben is újra lehet majd hallani a szarvasbőgést.
A Vajdaság Erdői Közvállalat igazgatója a médiának kiemelte, ebből a legjobb genetikai potenciállal büszkélkedő szarvasállományból, amikor már kellő mennyiségben elszaporodik a gímszarvas ezen a területen, a vállalat más vadászterületre is szállítani fog, hogy javuljon a génpotenciál az ország más helyein is.
Nem ez volt az idén az első telepítési akció, ugyanis március közepén a Szabadka környéki vadászterületeken 30 dámvadat és 30 muflont engedtek szabadon, amelyeket Szlovákiából hoztak. A Vajdaság Erdői Közvállalat akkor rámutatott, hogy a menekültválság miatt a szerb–magyar határ mentén húzódó erdőkben megcsappant a vadállomány. Kókai Roland elmondta, hogy
Ezek az emberek nem öltek le állatokat, csupán elzavarták őket az élőhelyükről.
A Vajdasági Erdői Közvállalat három évvel ezelőtt szintén Szlovákiából már hozott erre a területre 60 muflont, ezúttal pedig tovább gazdagították az állatállományt. A következő tervük egy tenyészterület létrehozása számukra. Erre a vadgazdálkodás szerint egy 82 hektáros területet készítenek elő, míg a dámvadak számára további 78 hektár biztosítanak majd.
Szerbiában jelenleg 1200 dámvadat és 1000 muflont tartanak számon. A vadtelepítés nemcsak a Vajdaságra, hanem az ország egészére nézve is jelentős. Mindez nagymértékben növeli majd a tartomány vadászati kínálatát. A Vajdaság Erdői Közvállalat a vaddisznóállomány növelését is tervezte, ám az importjukra nem kerülhetett sor a pestishelyzet miatti tilalom következtében. A vaddisznók esetében nem nagy a baj, hiszen igen ellenálló fajként viszonylag jól viselte az elmúlt évek nehézségeit. Az őzállományt viszont az aranysakál megtizedelte . Emiatt a vadgazdálkodásban olyan intézkedéseket kezdtek az elmúlt években, amelyeknek köszönhetően lassan csökken a sakálok száma.
Hivatalos adatok szerint a szerbiai, idegenforgalmi jellegű vadászatok 55 százalékára Vajdaság erdőiben kerül sor, ami azért is jelentős, mivel az országban 2,25 millió hektárnyi erdő található, amiből a Vajdaság Erdői Közvállalat 130 ezernyin gazdálkodik. A közvállalat adatai alapján körülbelül tízezer nagyvad található a százezer hektáros vadászterületen: mintegy 4000 szarvas, 5500 vaddisznó, a többi pedig muflon és dámvad. A szarvasvadászat 85 százaléka Vajdaságban történik. Nem is csoda, hogy az illetékesek e kapitális vad növelését is megkezdték. Kókai Roland decemberben a Magyar Szónak adott nyilatkozatában rámutatott,
a trófeapotenciál növelése a céljuk, ugyanis egy szarvaskilövés 200 vagy akár 25 ezer eurót (76 ezer, illetve 10 millió forintot) is érhet, ezért arra törekednek, hogy „a genetikát minél inkább a trófeaérték növelése felé irányítsák”.
Szerbia ugyanis szeretné megragadni a vadászturizmusban rejlő lehetőségeket, mert eddig nem használta ki azokat kellő mértékben. Egyes becslések szerint az ottani vadászturizmus az 1970-től 1990-ig tartó időszakban élte az aranykorát, ekkor ugyanis
Ebből csak az apróvad forgalma a vadásztársaságoknál elérte a 7-10 millió eurót.
Ma azonban nincs hivatalos adat arról, hogy a vadászturizmusból mennyi pénz folyik be az államkasszába, egyes kimutatások szerint ebből Szerbia csak 1-1,5 millió eurót keres évente. Ebbe beletartoznak a nagy- és az apróvadak is.
Ezt szeretnék megváltoztatni a vadásztársaságok, valamint az illetékes állami intézmények, így az elkövetkező időszakban nemcsak a vadállomány növelésére lehet számítani, hanem a vadászlakok, vadászati létesítmények, épületek felújítására is. Kókai Roland a Magyar Szónak adott nyilatkozatában elmondta, vannak olyan épületek, amelyeknek az állapota közepesen jónak számít, így fel kell újítani azokat. Rámutatott, az erdőgazdaságban sem jut pénz mindenre, de néha többet jelent a meglévő vagyon megőrzése és felújítása.
Igor Mirović (Igor Mirovity), a tartományi kormány elnöke nemrégiben éppen ezt erősítette meg bejelentésével, miszerint az elkövetkező időszakban a meglévő erdei vadászlakokat felújítják. Emellett az idén a vadászat fejlesztésére is több pénzt fordítanak, ugyanis a tartományi kormány számára a biodiverzitás megőrzése, a vadállomány fenntartása és gazdagítása az elsődleges feladatok közé tartozik.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Az ENSZ lépése boríthatja a Balkánt.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Ismét Kovács Elvirát, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselőjét választották a belgrádi törvényhozás európai integrációs bizottságának elnökévé. Nem könnyíti meg a munkáját, hogy a Vajdaságban és Szerbia más részein is némiképp ellentmondásos az Európai Unió megítélése.
A 90 kilogrammosok között versenyző magyar cselgáncsos azeri ellenfelétől kapott ki a zágrábi olimpiai kvalifikációs Európa-bajnokságon.
Az Abramsokból ötöt már kilőttek, pedig ezek a páncélosok úgy érkeztek meg Ukrajnába, hogy segítségükkel fordulatot lehet elérni a háborúban.
