Németország április 15-én lekapcsolta maradék három nukleáris erőművét, ezzel mintegy fél évszázad után végérvényesen (?) hátat fordított az atomkorszaknak. Húsz évvel ezelőtt még 19 reaktor vigyázta az ország energiabiztonságát, ám addigra a mostani kormánykoalíciós párt, a Zöldek olyan nyomás alá helyezték a kabinetet, hogy az bejelentette a kapacitások fokozatos leépítését és az áttérést a megújuló energiaforrásokra.
A kivitelezés már döcögősebb volt: az évtized végéig mindössze három erőművet állítottak le, ám 2011 márciusában a japán fukusimai baleset felpörgette az eseményeket. Az atomellenes hangulat mindent elborított, Angela Merkel kancellár pedig értette a nép szavát, így 2022-ig beütemezte az erőművek teljes leállítását, és már abban az évben hatot ki is vonatott a forgalomból. Ahogyan az MCC Klímapolitikai Intézet friss tanulmányában áll:
a döntést követően már 9,5 MW termelőkapacitás esett ki az ezredfordulón még meglévő 20,3 GW beépített nukleáris teljesítményből.
Az utolsó három reaktor, a Neckarwestheim 2, az Emsland és az Isar 2 együtt 4,1 GWh termeléssel járul hozzá a német energiaellátáshoz, ami a villamosenergia termelés nagyjából 6-7 százalékát teszi ki.
A németek tulajdonképpen a szokásos precizitással kiviteleztek egy tervet, ám egyáltalán nem kalkuláltak a külső, negatív körülményekkel. A kormány még akkor is makacsul ragaszkodott a leállítási ütemezéshez, amikor már világosan látszott annak hátulütője. Az, hogy 2022 vége helyett idén áprilisig egyáltalán meghosszabbították az utolsó három reaktor működési idejét, már csak Olaf Scholz kétségbeesett döntésén múlott, amikor tavaly októberben kancellári jogkörével élve egy személyben határozott a további üzemeltetésről.