A ChatGPT befektetője szerint a mesterséges intelligencia felszabadítja az embereket. Kérdés, hogy igaza lesz-e.
Vinod Khosla, a Sun Microsystems társalapítója és a ChatGPT-t létrehozó OpenAI egyik korai befektetője szerint a mesterséges intelligencia (MI) jövője felszabadíthatja az emberiséget a munka szükségességétől. Azonban arra figyelmeztet, hogy ez a jövő nem jöhet el különböző akadályok és globális verseny nélkül.
A Semafornak adott interjújában a kockázati tőkés azt jósolta, hogy 25 éven belül a munkák 80 százalékát az MI végezheti el.
„Ez az óriási átalakulás lehetőséget ad arra, hogy az emberiség megszabaduljon a munka szükségességétől. Az emberek akkor fognak dolgozni, amikor akarnak, és azon, amin igazán szeretnének” – mondta Khosla, aki azt is kiemelte, hogy a legtöbb munka átadása nem lesz zökkenőmentes az MI-nek.
Khosla szerint
Az OpenAI és a Pennsylvaniai Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint a ChatGPT-hez hasonló MI-eszközök az amerikai dolgozók 80 százalékának változtathatják meg a munkakörét, az életét. A kutatók szerint különösen a technológiai, a matematikai, a számviteli és a kommunikációs területeken dolgozók állása lehet veszélyben – állítja az Insider.
Az eredetileg a Harvard Business Review-n megjelent írásból pedig az derült ki, hogy a cikk szerzői, Ajay Agrawal, Joshua Gans és Avi Goldfarb szerint nem feltétlenül kell veszélyként tekinteni az MI-re, csak meg kell tanulnunk együtt dolgozni vele. Alkalmazkodnunk szükséges egy MI-barát gazdasághoz, ahol „karöltve dolgoznak együtt” az emberek és a mesterséges intelligencia – idézte korábban a Makronóm.
Azonban ehhez még hosszú utat kell bejárnia az MI-nek. Khosla szerint több kutatásra van szükség ahhoz, hogy továbbra is ilyen gyorsan fejlődhessen a mesterséges intelligencia – különösen, mivel több globális hatalom versenyez azért, hogy az MI terén vezető szerepet töltsön be. Ez azonban még nagyobb különbségeket szülhet, hiszen nem minden ország halad majd ilyen ütemben.
Borítókép: Shutterstock
Gulyás Virág Hayvi Bouzo szíriai újságírónővel beszélgetett a Közel-Kelet politikai bonyolultságáról, a propaganda hatásáról és a mesterséges intelligencia szerepéről az információ terjesztésében.
A globális zöldmozgalmak csak újrafestik a technokapitalizmust, ám a keresztények számára a kivonulás nem opció, hiszen azzal feladnák a missziós parancsot – véli Paul Kingsnorth melankolikus realista.
Egyes amerikai államok új szabályokkal kényszerítik a cégeket, hogy őszinték legyenek: ha mesterséges intelligencia válaszol a panaszunkra vagy összefoglalja a leveleinket, azt nyíltan be kell vallaniuk. A vita heves: az átláthatóság erősíti a bizalmat vagy inkább fékezi az innovációt?
Az egészségügy jövője egyszerre csábító és ijesztő: miközben az MI javítja a diagnosztikát, sok orvos már most túlterhelt a digitális rendszerektől.
Egy brazil egyetem biogázalapú hidrogénüzemet épített, ami új fejezetet nyit a megújuló hidrogéntermelésben, miközben Európától Dél-Koreáig sorra jelennek meg a hasonló kísérleti projektek. A technológia még drága, de regionális termelést és alacsony szénlábnyomot ígér.
Elemzésünkben megvizsgáljuk, hogy az LNG-gázzal és az atomenergiával kapcsolatos megállapodások milyen célokat szolgálhatnak a magyar gazdaságban.
A több száz oldalas „Magyarország 2027–2035 konvergenciaprogram” című tervezet szerint évente 1300 milliárd forint többletbevételt szednének be adó- és járulékemelésekkel.
Az ügyvéd szerint előre lejátszott a verseny, olyan, mint „egy vállalkozás, ahol már előre tudják, ki nyeri meg a kiírt tendert”.
