A cél a magyar gazdák védelme, a szabályokat megszegőket súlyosan büntetik majd.
Az Európai Bizottság, amely eddig mély hallgatásba menekült az Ukrajnával szomszédos országok agrárpiaci káoszával kapcsolatos panaszok miatt, hirtelen végtelenül harcias lett, amikor Lengyelország és Magyarország pár nappal ezelőtt importtilalmat rendelt el az ukrán gabonára és más élelmiszeripari termékekre. (Azóta Szlovákia is csatlakozott.) A drasztikus döntést a két ország az ukrán termények és termékek ellenőrizhetetlen mennyiségű és minőségű dömpingjével indokolta, amely kivédhetetlen károkat okozott a hazai agrárpiacon, miután az ukrán importszállítmányok ahelyett, hogy elhagyták volna a kontinenst, bent ragadtak az uniós piacon, nyomott áruk miatt eladhatatlanná téve a tagállamok terményeit.
Brüsszel az intézkedések hírére magához tért, és burkoltan fenyegetni kezdte Magyarországot és Lengyelországot, mondván: a kereskedelempolitika az ő kizárólag hatásköre, az egyoldalú intézkedések pedig ellentétesek azzal. Lengyelország kedden kompromisszumos megoldásként bejelentette, hogy újra engedélyezi a tranzitszállítmányozást a területén, azzal a feltétellel, hogy a termények egyáltalán nem kerülnek forgalomba a lengyel piacon.
Ugyancsak kedden Magyarország kormánya is közleményt adott ki az ügyben. Nagy István agrárminiszter bejelentése szerint a kormány a magyar gazdák és fogyasztók védelme érdekében szerdai hatállyal átmeneti tilalmat rendelt el az Ukrajnából származó fontosabb gabonafélék, valamint azon mezőgazdasági termékek importjára, amelyek esetében az uniós lépések hiánya kiszolgáltatta a magyar gazdálkodókat egy általuk kivédhetetlen piaci helyzetnek.
A kormány ugyanakkor – Lengyelországhoz hasonlóan – a tranzitszállítmányokat továbbra is átengedi területén, de csak a legszigorúbb ellenőrzési feltételek mellett: a szállítmányokat az ukrán–magyar határon hatósági zárral látják el, valamint elektromos nyomkövetőkkel és külön járőrellenőrzéssel biztosítják, hogy elhagyják az országot.
Nagy István kiemelte: annak érdekében, hogy a tilalom ne legyen kijátszható, a más országokból behozni szándékozott – a rendeletben meghatározott, jelenleg nem bejelentés-köteles – gabona- és olajosnövények esetében kötelezővé válik az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer használata is.
Az agrárminiszter hangsúlyozta: a szolidaritási folyosók esetében olyan uniós szintű megállapodásra lenne szükség Ukrajnával, amely az ezeken keresztül exportálni kívánt ukrán termékek esetében garantálja, hogy azok az eredeti célpiacaikra fognak irányulni. Brüsszel ugyanis azt ígérte, hogy az ukrán gabonát az afrikai és közel-keleti országok élelmezésére szállítják tovább, de ez nem történt meg.
Nagy István szerint nem tartható fenn az ukrán mezőgazdasági áruk teljes körű vámmentessége sem, hiszen olcsón és behozhatatlan versenyelőnnyel termelnek, köszönhetően a hatalmas üzemméreteknek, valamint az Európai Unióban már nem megengedett termesztési és növényvédelmi gyakorlatoknak.
Fotó: 123rf
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Ursula von der Leyen nemrég beismerte, a gyermekvédelmi törvény áll a háttérben.
Egy jelentésből kiderül, Brüsszel mégis elvenné a 13. havi nyugdíjat.
Az Európai Bizottság cinikusan használja a jogállamiság fogalmát.
A Tisza Párt elnöke elképesztő módon és stílusban beszél a saját híveiről, a kollégáiról, valamint az újságírókról is.
Menczer szerint a Tisza Párt elnöke mindenre képes.
