Így válhat környezetbaráttá egy bank

A bankok karbonlábnyomát két fő tevékenységtípus adja. Egyrészt kibocsátással jár maga a banki működés és az infrastruktúra fenntartása. Emellett a bankok közvetve is hozzájárulnak a karbonkibocsátáshoz azzal, hogy olyan vállalatoknak és projekteknek hiteleznek, amelyeknek tevékenysége karbonkibocsátással jár. Ez az úgynevezett finanszírozott kibocsátás.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának pénzügyi kezdeményezése (UNEP FI) készített egy jelentést, amely a bankszektor finanszírozott kibocsátását vizsgálta. Ebből kiderült, hogy a hitelezett projektek karbonlábnyoma jelentősen magasabb, mint a működési kibocsátás. A jelentés becslése szerint a világ 20 legnagyobb bankjának finanszírozott kibocsátása évente mintegy 700 millió tonna szén-dioxid-kibocsátásáért felel. Ez a teljes német gazdaság teljes karbonlábnyomának felel meg.

Számos bank lépéseket tesz a kibocsátás csökkentése és a fenntartható gazdaságra való áttérés támogatása érdekében. Néhányan ambiciózus célokat tűztek ki működési kibocsátásuk csökkentésére is, és a fenntartható projektek és vállalkozások támogatása érdekében az ESG szempontokat beépítik hitelezési és befektetési döntéseikbe. Látható, hogy a hitelezési portfólió átalakítása az, amivel a legnagyobb hatást lehetne érni. Ugyanakkor a bankok alapvető működési logikája, nyereségességorientáltsága, jogi kötelezettségeik és a részvényesek felé vállalt kötelezettségeik miatt a portfólió átalakítása hosszasabb folyamat.

Addig is a pénzintézetek saját működésük karbonlábnyomának csökkentésével is jelentős eredményeket érhetnek el. A Zöld Pénzügyi Percek legutóbbi adásából kiderül, hogyan válhatnak környezetkímélőbbé és fenntarthatóvá a modern pénzintézetek.