A kijevi energiaügyi miniszter szerint a nagy energiacégek azért tettek szert extraprofitra, mert Ukrajna harcol, így az lenne a tisztességes, ha visszafizetnének belőle. Egyébként Magyarországnak is meg tudják oldani a nukleáris problémáit, csak tőlük kell vásárolni.
Meglepő állításokat tett egy napokban tartott sajtóbeszélgetésen German Galuscsenko. Ukrajna energiaügyi minisztere szerint a nagy energiavállalatok (BP, Chevron, ExxonMobil, Total és Shell) a háború okozta (a szankciókat nem említette) energiaválságból óriási, 200 milliárd dolláros hasznot halmoztak fel 2022-ben. Mindeközben az ukrán infrastruktúrában mintegy 140 milliárd dolláros kár keletkezett, így a tárcavezető szerint az lenne fair, ha az érintett vállalatok a nyereségük egy részét visszautalnák Kijevnek, amely az energiaszektor újjáépítésre fordíthatná azt. A miniszter példaként hozta fel az Ignitis Group nevű litván vállalatot, amely „azon gondolkodik”, hogy nyereségének 10 százalékát átadja Ukrajnának.
Galuscsenko azt is követelte a Nyugattól, hogy haladéktalanul zárja be a szankciós kiskapukat, hiszen Moszkva addig folytathatja háborúját, ameddig pénzt kap a fosszilis energiahordozók eladásából. Mint mondta, az orosz olajimport ellen az EU által bevezetett szankciók és a G7-ek által meghatározott – Zelenszkij és a háborúpárti országok szerint egyébként nevetséges – árplafon ellenére a Kreml megtalálja azokat a hátsó ösvényeket, amelyeken át kikerülheti a tiltó rendelkezéseket. Éppen ezért a szankciókon szigorítani kell, hogy ne legyen alapja azoknak a híreknek például, amelyek szerint az orosz energiahordozók Azerbajdzsánon és Törökországon keresztül továbbra is eljutnak az EU-s tagországokba.
A miniszter szerint a szankciók az orosz nukleáris iparnak sem kegyelmezhetnek. Az nem működik – sugallta –, hogy miközben az EU a fosszilis energiára tiltó rendelkezéseket hozott, a tagállamokban (Finnországban, Szlovákiában, Bulgáriában, Csehországban és Magyarországon) továbbra is 18 orosz tervezésű reaktor működik, amelyekhez jelenleg nincs alternatív üzemanyag-ellátás.
A megoldás maga Ukrajna – jelentette ki, hangsúlyozva, hogy az érintett országoknak nem Oroszországból, hanem Kijevből kell vásárolnia a nukleáris üzemanyagot. Mármint nem most rögtön, de hamarosan, mivel Ukrajna az amerikai (jelenleg kanadai tulajdonban lévő) Westinghouse nukleáris vállalattal együtt éppen helyettesítő nukleáris üzemanyagon dolgoznak, amely „a jövő év elejére” készülhet el.
Galuscsenko ezen a ponton a legfinomabb kifejezéssel élve is jócskán kiszínezte a valóságot. A Westinghouse évek óta próbálkozik már nem csak Ukrajnában, de Finnországban és Csehországban is azzal, hogy az orosz reaktorokat amerikai üzemanyaggal lássa el, de eddig egyszer sem sikerült neki. A tesztelések során olyan súlyos műszaki problémákra derült fény a vállalat termékeit illetően, hogy a próbálkozásoknak az érintett államok gyorsan véget vetettek. (Nem volt ez másképpen Japánban sem, ahol hasonló okok miatt gyakorlatilag elzavarták a Westinghouse-t a nukleáris létesítmények közeléből, az illetékesek pedig sajtótájékoztatón kértek bocsánatot mindenkitől, hogy egyáltalán odaengedték.) A Westinghouse-zal nem csak az a probléma, hogy sokkal drágábban adja a fűtőelemeket Moszkvánál, de az is, hogy azok minősége finoman szólva sem közelíti meg az oroszét, használatuk pedig többször okozott üzemzavart.
Ahogyan a szakértő rámutatott: a nukleáris üzemanyag gyártásánál figyelembe kell venni az egyes reaktorok egyedi jellemzőit, működési és üzemanyag-kezelési stratégiáját, de még ha el is készül az alternatív üzemanyag, a nukleáris biztonság miatt 6-7 évre van szükség ahhoz, hogy egy atomerőmű üzemeltetője új gyártó által készített nukleáris üzemanyagra térjen át.
Mindezeken az ukrán miniszter nagyvonalúan átlépett, és felszólította Brüsszelt, hogy hozzon szigorú szankciókat a Roszatom ellen, egyben tűzze ki célul a tagországok orosz nukleáris technológiafüggőségének megszüntetését.
Fotó:
Volodimir Zelenszkij és Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója 2023. március 27-én.
MTI/AP/Efrem LukackijMTI/AP/Efrem Lukackij
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A South China Morning Post szerzője arról ír, Trump külpolitikáját nem az ideológiai ellentét vezérli, hanem az erő és tekintély iránti tisztelet.
Az Európai Parlament előtti téren csaptak össze a tiltakozó gazdák és a rendőrök csütörtökön délelőtt Brüsszelben. Vízágyúkat és könnygázt is bevetettek az egyenruhások. A Mandiner helyszínen lévő újságíróit is lefújták könnygázzal a rendőrök.
Az NGO-k továbbra is aggályosnak tartják a javaslatot – írja a Les Echos.
Világfelfogások, sőt a háború és a béke pártja között kell majd döntenünk. Látjuk a körülöttünk zajló eseményeket, halljuk a nyugati vezetők, köztük a NATO-főtitkár riasztó mondatait, amelyek apáink, nagyapáink háborús emlékeit idézik. Ebben a helyzetben a polgári oldalnak, a nemzeti kormánynak óriási a felelőssége.
A tiszás adócsomag és a 2010 előtti globalista törekvések.
Megdöbbentő, hogy erre nem gondoltak az EU vezetői.
Magyarország azonban továbbra is a béke hangja Európában, és nem engedi, hogy a magyar emberek adójából finanszírozzák Ukrajnát.
