A kijevi energiaügyi miniszter szerint a nagy energiacégek azért tettek szert extraprofitra, mert Ukrajna harcol, így az lenne a tisztességes, ha visszafizetnének belőle. Egyébként Magyarországnak is meg tudják oldani a nukleáris problémáit, csak tőlük kell vásárolni.
Meglepő állításokat tett egy napokban tartott sajtóbeszélgetésen German Galuscsenko. Ukrajna energiaügyi minisztere szerint a nagy energiavállalatok (BP, Chevron, ExxonMobil, Total és Shell) a háború okozta (a szankciókat nem említette) energiaválságból óriási, 200 milliárd dolláros hasznot halmoztak fel 2022-ben. Mindeközben az ukrán infrastruktúrában mintegy 140 milliárd dolláros kár keletkezett, így a tárcavezető szerint az lenne fair, ha az érintett vállalatok a nyereségük egy részét visszautalnák Kijevnek, amely az energiaszektor újjáépítésre fordíthatná azt. A miniszter példaként hozta fel az Ignitis Group nevű litván vállalatot, amely „azon gondolkodik”, hogy nyereségének 10 százalékát átadja Ukrajnának.
Galuscsenko azt is követelte a Nyugattól, hogy haladéktalanul zárja be a szankciós kiskapukat, hiszen Moszkva addig folytathatja háborúját, ameddig pénzt kap a fosszilis energiahordozók eladásából. Mint mondta, az orosz olajimport ellen az EU által bevezetett szankciók és a G7-ek által meghatározott – Zelenszkij és a háborúpárti országok szerint egyébként nevetséges – árplafon ellenére a Kreml megtalálja azokat a hátsó ösvényeket, amelyeken át kikerülheti a tiltó rendelkezéseket. Éppen ezért a szankciókon szigorítani kell, hogy ne legyen alapja azoknak a híreknek például, amelyek szerint az orosz energiahordozók Azerbajdzsánon és Törökországon keresztül továbbra is eljutnak az EU-s tagországokba.
A miniszter szerint a szankciók az orosz nukleáris iparnak sem kegyelmezhetnek. Az nem működik – sugallta –, hogy miközben az EU a fosszilis energiára tiltó rendelkezéseket hozott, a tagállamokban (Finnországban, Szlovákiában, Bulgáriában, Csehországban és Magyarországon) továbbra is 18 orosz tervezésű reaktor működik, amelyekhez jelenleg nincs alternatív üzemanyag-ellátás.
A megoldás maga Ukrajna – jelentette ki, hangsúlyozva, hogy az érintett országoknak nem Oroszországból, hanem Kijevből kell vásárolnia a nukleáris üzemanyagot. Mármint nem most rögtön, de hamarosan, mivel Ukrajna az amerikai (jelenleg kanadai tulajdonban lévő) Westinghouse nukleáris vállalattal együtt éppen helyettesítő nukleáris üzemanyagon dolgoznak, amely „a jövő év elejére” készülhet el.
Galuscsenko ezen a ponton a legfinomabb kifejezéssel élve is jócskán kiszínezte a valóságot. A Westinghouse évek óta próbálkozik már nem csak Ukrajnában, de Finnországban és Csehországban is azzal, hogy az orosz reaktorokat amerikai üzemanyaggal lássa el, de eddig egyszer sem sikerült neki. A tesztelések során olyan súlyos műszaki problémákra derült fény a vállalat termékeit illetően, hogy a próbálkozásoknak az érintett államok gyorsan véget vetettek. (Nem volt ez másképpen Japánban sem, ahol hasonló okok miatt gyakorlatilag elzavarták a Westinghouse-t a nukleáris létesítmények közeléből, az illetékesek pedig sajtótájékoztatón kértek bocsánatot mindenkitől, hogy egyáltalán odaengedték.) A Westinghouse-zal nem csak az a probléma, hogy sokkal drágábban adja a fűtőelemeket Moszkvánál, de az is, hogy azok minősége finoman szólva sem közelíti meg az oroszét, használatuk pedig többször okozott üzemzavart.
Ahogyan a szakértő rámutatott: a nukleáris üzemanyag gyártásánál figyelembe kell venni az egyes reaktorok egyedi jellemzőit, működési és üzemanyag-kezelési stratégiáját, de még ha el is készül az alternatív üzemanyag, a nukleáris biztonság miatt 6-7 évre van szükség ahhoz, hogy egy atomerőmű üzemeltetője új gyártó által készített nukleáris üzemanyagra térjen át.
Mindezeken az ukrán miniszter nagyvonalúan átlépett, és felszólította Brüsszelt, hogy hozzon szigorú szankciókat a Roszatom ellen, egyben tűzze ki célul a tagországok orosz nukleáris technológiafüggőségének megszüntetését.
Fotó:
Volodimir Zelenszkij és Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója 2023. március 27-én.
MTI/AP/Efrem LukackijMTI/AP/Efrem Lukackij
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Andrij Lunyin parádézott.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Home office, remote, hibrid munkarend, a covid előtt ezek sokaknak ismeretlen fogalmak voltak, mostanra a munkahelyek alapjait képezik.
Januárban 77 ezer forinttal emelkedett a bruttó átlagkereset, ami így már 605,1 ezer forintra rúg. Ennek nettó értéke 400 ezer forint felett van, miközben a reálkereset értéke ismét 10,4 százalékkal nőtt, derült ki a KSH friss kereseti adataiból.
Sem Niedermüller Péter, sem a veje, Horn Gábor nem tudott magyarázatot adni a történtekre.
Tizenegy éves kor előtt egyetlen gyereknek sem lenne szabad telefont birtokolnia.
