Ukrajna most az energiamultik pénzét kéri

Meglepő állításokat tett egy napokban tartott sajtóbeszélgetésen German Galuscsenko. Ukrajna energiaügyi minisztere szerint a nagy energiavállalatok (BP, Chevron, ExxonMobil, Total és Shell) a háború okozta (a szankciókat nem említette) energiaválságból óriási, 200 milliárd dolláros hasznot halmoztak fel 2022-ben. Mindeközben az ukrán infrastruktúrában mintegy 140 milliárd dolláros kár keletkezett, így a tárcavezető szerint az lenne fair, ha az érintett vállalatok a nyereségük egy részét visszautalnák Kijevnek, amely az energiaszektor újjáépítésre fordíthatná azt. A miniszter példaként hozta fel az Ignitis Group nevű litván vállalatot, amely „azon gondolkodik”, hogy nyereségének 10 százalékát átadja Ukrajnának.

Még több szankciót!

Galuscsenko azt is követelte a Nyugattól, hogy haladéktalanul zárja be a szankciós kiskapukat, hiszen Moszkva addig folytathatja háborúját, ameddig pénzt kap a fosszilis energiahordozók eladásából. Mint mondta, az orosz olajimport ellen az EU által bevezetett szankciók és a G7-ek által meghatározott – Zelenszkij és a háborúpárti országok szerint egyébként nevetséges – árplafon ellenére a Kreml megtalálja azokat a hátsó ösvényeket, amelyeken át kikerülheti a tiltó rendelkezéseket. Éppen ezért a szankciókon szigorítani kell, hogy ne legyen alapja azoknak a híreknek például, amelyek szerint az orosz energiahordozók Azerbajdzsánon és Törökországon keresztül továbbra is eljutnak az EU-s tagországokba.

Elképzelés és valóság

A miniszter szerint a szankciók az orosz nukleáris iparnak sem kegyelmezhetnek. Az nem működik – sugallta –, hogy miközben az EU a fosszilis energiára tiltó rendelkezéseket hozott, a tagállamokban (Finnországban, Szlovákiában, Bulgáriában, Csehországban és Magyarországon) továbbra is 18 orosz tervezésű reaktor működik, amelyekhez jelenleg nincs alternatív üzemanyag-ellátás.

A megoldás maga Ukrajna – jelentette ki, hangsúlyozva, hogy az érintett országoknak nem Oroszországból, hanem Kijevből kell vásárolnia a nukleáris üzemanyagot. Mármint nem most rögtön, de hamarosan, mivel Ukrajna az amerikai (jelenleg kanadai tulajdonban lévő) Westinghouse nukleáris vállalattal együtt éppen helyettesítő nukleáris üzemanyagon dolgoznak, amely „a jövő év elejére” készülhet el.

Mindezeken az ukrán miniszter nagyvonalúan átlépett, és felszólította Brüsszelt, hogy hozzon szigorú szankciókat a Roszatom ellen, egyben tűzze ki célul a tagországok orosz nukleáris technológiafüggőségének megszüntetését.

Fotó:
Volodimir Zelenszkij és Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója 2023. március 27-én.
MTI/AP/Efrem LukackijMTI/AP/Efrem Lukackij