Újabb Fed-kritikák: ezúttal a munkaerőpiaci adatok megbízhatósága ad okot aggodalomra

Egyre több helyről fogalmazódnak meg kritikák a Fed monetáris politikáját illetően. Legutóbb az amerikai Silicon Valley Bank (SVB) csődje kapcsán merült fel annak a gondolata, hogy a túl intenzív kamatemelési ciklus nagymértékben hozzájárult a fejleményekhez. Emellett az elmúlt évtized pénzbőséggel jellemezhető korszakának is jelentkeznek a mellékhatásai, köztük az infláció egy része, vagy a korábban eddig nem látott mértékű jegybanki veszteségek. 

A Fed lépései Magyarország számára is fontosak, hiszen a dollár árfolyammozgásától a forint sem tudja magát függetleníteni, ahogy arra a tavalyi év eseményei élesen rávilágítottak. A globálisan meghatározó jegybank lépéseit tehát kiemelt figyelem övezi, ennélfogva azt is, hogy mi alapján hozza meg a döntéseit. Mindez pedig elvezet a legújabb kritikák egyikéhez: vajon mennyire megbízhatók azok az adatok, amelyen a Fed döntései alapulnak, ha az adatgyűjtési folyamat során bekövetkezett változások erősen felvetik a torzítás lehetőségét? Különösen fontos kérdés ez az olyan, meglehetősen bizonytalan gazdasági környezetben, mint amilyen a mostani.

Az inflációs és munkaerőpiaci adatokon múlik, hogy recesszióba dönti-e a Fed a gazdaságot

A Fednek kettős mandátuma van, ennek értelmében a fő küldetése a teljes foglalkoztatás és a stabil árak biztosítása. A kettő közötti kölcsönhatást magyarázza, hogy ha a munkavállalók iránti kereslet meghaladja annak kínálatát, akkor a vállalatok szükségszerűen a bérek emelésére kényszerülnek. Ez pedig az árak emelkedésében csapódik le, vagyis magasabb inflációt eredményez. A munkaerőpiaci és az inflációra vonatkozó mutatószámok tehát alapvetően meghatározzák a monetáris politika irányvonalát. Ennélfogva pedig 

Az utóbbi hónapok munkaerőpiaci adatai az elemzői várakozásokat felülmúlóan teljesítettek az Amerikai Egyesült Államokban. Az alacsony munkanélküliséget önmagában pozitívumként értelmezhetnénk, azonban a feszes munkaerőpiac egy infláció elleni tartós küzdelemmel jellemezhető időszakban leginkább azt jelenti, hogy további fájdalmas kamatemelésekre lehet számítani. 

Fájdalmas az amerikai gazdaságnak, mert bár támogatja az infláció elleni harcot, a szigorítás minden egyes lépése a gazdaság lassulása felé való elmozdulást jelenti. (Egész más a helyzet nálunk, de annyi hasonlóság van, hogy a magyar munkaerőpiac is feszesnek mondható – a szerk.) 

A magas kamatok reálgazdasági hatásai már érződnek Amerikában: az üzleti tevékenységet jelentősen visszaveti a forrásokhoz jutás magas költsége. Fájdalmas más országok számára, amelyeknek jelentős a kitettségük az USA gazdasága irányába, vagy amelyeknek a valutájuk árfolyama szoros együtt mozgást mutat a dollárral. Az erős dollár a forint és más feltörekvő országok valutái számára sem kedvező, ahogy azt a tavalyi év során láthattuk.

Megbízhatók-e a munkaerőpiaci adatok?

A munkanélküliségi ráta mellett az egyik fő statisztika, amin a Fed döntései nagymértékben alapulnak, a JOLTS (Job Openings and Labour Turnover Survey, Álláslehetőségek és munkaerő-fluktuáció) elnevezésű felmérés, amely szintén az alacsony elbocsátási számokat és a feszes munkaerőpiac jelenlétét erősíti meg. Az említett JOLTS-felmérés körülbelül 21 ezer véletlenszerűen kiválasztott üzleti vállalkozást és kormányzati intézményt magában foglaló rétegzett mintavételen alapul. A minta tulajdonosi szempontok, régiók, iparágak és a vállalkozások méretei alapján rétegződik. Az adatok forrásai tehát a mintában szereplő vállalatok, amelyeknek a válaszadási hajlandósága alapvetően meghatározza a rendelkezésre álló adatok mennyiségét és minőségét. 

Ezzel pedig el is jutottunk a probléma forrásához, miszerint a gazdasági felmérések válaszadási aránya a pandémia óta meredeken csökken, ez pedig 

Az alacsony válaszadási arány miatt ugyanis előfordulhat, hogy a munkaerőpiac szűkösségét túlbecsülik. Ahogy azt a mellékelt ábra mutatja, szinte valamennyi felméréshez kapcsolódóan csökken a válaszadási arány, de a JOLTS-adatok esetén ez különösen megmutatkozik: a 2021-es 44 százalékos arány 31-re esett egy év alatt.

1. ábra: A gazdasági adatokra vonatkozó felmérések válaszadási arányainak csökkenése az USA-ban
Forrás: Bloomberg

A romló tendenciát részben az magyarázza, hogy az emberek egyre túlterheltebbé válnak a magán- és állami szektor által végzett folyamatos felmérések miatt, de a lehetséges magyarázatok között tartják számon az intézményekbe és a kormányzatba vetett bizalom visszaesését is. Emellett a vezetékes telefonok számának csökkenése és a hívóazonosító szám nyomon követhetősége szintén szerepet játszik. Nem segít az adatok megbízhatóságának növelésén az sem, hogy a Munkaügyi Statisztikai Hivatal finanszírozási forrásai szintén mérséklődnek, vagyis azok még kevesebb mozgásteret adnak a kutatómunka mélyítésére.

A fenti összefüggések különösen fontosak a mostanihoz hasonló bizonytalan gazdasági környezetben, amikor a piacok az adatokban való akár minimális változásokra is nagyon érzékenyen reagálhatnak. A befektetők és más gazdasági szereplők reakcióinak tágabb értelemben vett gazdasági, pénzügyi következményei is lehetnek. 

Mit mutatnak az adatok?

Január végére a nyitott állások száma 10,8 millióra csökkent a decemberi 11,2 millióhoz képest az amerikai Munkaügyi Statisztikai Hivatal (BLS) JOLTS-jelentése alapján. Az újonnan felvett munkaerő száma 6,25 millióról 6,37 millióra nőtt, míg az elbocsátások 1,48 millióról 1,72 millióra emelkedtek, vagyis ez utóbbiak száma duplaannyi, mint az újonnan felvetteké. 

A fenti adatok bár már tükröznek némi visszaesést, még mindig sokkal kedvezőbbek az elemzői várakozásokhoz képest. A Fed számára pedig önmagában az, hogy a munkaerő-felvétel csökken, nem ad elegendő mozgásteret arra, hogy enyhítsen a kamatemelésén. 

2. ábra: A kilépések, az elbocsátások és a felvételek száma ezer főben
Forrás: FRED, JOLTS-adatok. Megjegyzés: az adatok valamennyi üzleti vállalkozást magukban foglalnak, kivéve a mezőgazdasági vállalatokat.

Érdemes egy pillantást vetni a mutatószám munkaerő-fluktuációt leképező részére, amely magában foglalja a munkahelyüket önként elhagyók számát is. A kilépők egyúttal munkahelyeket is teremtenek, vagyis a fluktuáció miatt az álláslehetőségek száma is emelkedik. Ahogy azt a 2. ábra is mutatja, az elbocsátások száma enyhe emelkedést mutat, miközben az önkéntes kilépések csökkentek a legutóbbi adatok alapján. A felvételek száma azonban továbbra is 772 ezerrel meghaladja a kilépések és az elbocsátások együttes értékét.

Miért torzíthatnak az adatok?

Önmagában az alacsonyabb kitöltési arány nem feltétlenül jelenti azt, hogy az adatok pontatlanul tükrözik a valóságot. A jelenlegi trend folytatódása viszont egyre inkább növeli a torzítás valószínűségét. A csökkenő válaszadási arány akkor torzítaná az eredményeket, ha azok a megkérdezettek, akik nem válaszolnak a felmérésre, szisztematikusan különbözők lennének azoktól, akik válaszolnak. Ha viszont arányaiban mind a két tábor résztvevői száma ugyanolyan mértékben változik, akkor az eredmények még mindig a valós folyamatoknak megfelelő tendenciákat igazolják. 

Például egy nyitott pozíció esetén sem mindegy az, hogy mennyire sürgető annak betöltetése, vagy adott esetben mindenféle fennakadás nélkül képes a vállalat a tevékenységét folytatni anélkül is, hogy felvennének egy új alkalmazottat. 

Az is torzíthatja az adatokat, hogy sok esetben akkor is meghirdetnek egy álláslehetőséget, ha az már nem érvényes, és elfelejtik levenni, miután már betöltötték azt. A technikai okok mellett az is előfordulhat, hogy azért tesznek közzé álláshirdetéseket, hogy azt a látszatot keltsék, hogy a vállalat jól teljesít és növekszik. 

A kitöltési arány csökkenését különféle módszerekkel próbálják gátolni, például rövidíteni a felméréseket, többféle módot biztosítva a válaszok benyújtására, de az is előfordul, hogy pénzügyi ösztönzőket is kínálnak. 

A rosszul megalapozott döntések következményei

Amennyiben az adatok megbízhatósága valóban megkérdőjelezhető, és emiatt emberek ezreit bocsátják el a munkahelyeikről, akkor jelentős, ám szükségtelen gazdasági és társadalmi károkról beszélhetünk. A tartósan magas kamat, esetleg a további kamatemelések tovább növelik a gazdasági lassulás valószínűségét, ami számos nehézséget hordoz magában nemcsak az üzleti, de a háztartási szektorban is, különösen az adóssággal rendelkezők körében. 

Továbbra sem hagyható szó nélkül a korábbi központi téma, vagyis hogy 

A bizonytalanság tehát továbbra is élesen jelen van. A minapi bankcsődök ugyancsak újabb aggodalmakra adnak okot. A bizonytalan gazdasági környezet a vállalkozások számára is megnehezíti a tervezést, ami abban is tükröződik, hogy milyen (lásd például részmunkaidős) álláshelyeket hajlandók meghirdetni. Jogosan merülhet fel tehát az a kritika is, hogy igazságos-e az, hogy emberek vesztik el a munkájukat azért, mert a Fed és a kormány túl sok pénzzel árasztotta el a gazdaságot, és ez is hozzájárult a négy évtizede nem látott inflációs csúcshoz. 

Mindazonáltal a fejleményeknek örvendetes elemei is vannak: az infláció Amerikában várhatóan tovább csökken, és ha bebizonyosodik, hogy a munkaerőpiac mégsem annyira feszes, mint amilyennek az adatok mutatják, akkor az lehetőséget ad a Fednek arra, hogy kevésbé szigorú irányvonalat kövessen. Mindez megkönnyebbülést jelentene a részvény- és kötvénypiacok számára, de a devizapiacon is éreztetné a kedvező hatásait. (Az inflációs ütem jelentős csökkenése nálunk is reális – a szerk.)

Borítókép: MTI/EPA/Michael Reynolds