Önmagában az alacsonyabb kitöltési arány nem feltétlenül jelenti azt, hogy az adatok pontatlanul tükrözik a valóságot. A jelenlegi trend folytatódása viszont egyre inkább növeli a torzítás valószínűségét. A csökkenő válaszadási arány akkor torzítaná az eredményeket, ha azok a megkérdezettek, akik nem válaszolnak a felmérésre, szisztematikusan különbözők lennének azoktól, akik válaszolnak. Ha viszont arányaiban mind a két tábor résztvevői száma ugyanolyan mértékben változik, akkor az eredmények még mindig a valós folyamatoknak megfelelő tendenciákat igazolják.
Torzítást eredményezhet, ha például a nyitott állásokra vonatkozó adatok nem a valóságot tükrözik.
Például egy nyitott pozíció esetén sem mindegy az, hogy mennyire sürgető annak betöltetése, vagy adott esetben mindenféle fennakadás nélkül képes a vállalat a tevékenységét folytatni anélkül is, hogy felvennének egy új alkalmazottat.
Az is torzíthatja az adatokat, hogy sok esetben akkor is meghirdetnek egy álláslehetőséget, ha az már nem érvényes, és elfelejtik levenni, miután már betöltötték azt. A technikai okok mellett az is előfordulhat, hogy azért tesznek közzé álláshirdetéseket, hogy azt a látszatot keltsék, hogy a vállalat jól teljesít és növekszik.
A kitöltési arány csökkenését különféle módszerekkel próbálják gátolni, például rövidíteni a felméréseket, többféle módot biztosítva a válaszok benyújtására, de az is előfordul, hogy pénzügyi ösztönzőket is kínálnak.
A rosszul megalapozott döntések következményei
Amennyiben az adatok megbízhatósága valóban megkérdőjelezhető, és emiatt emberek ezreit bocsátják el a munkahelyeikről, akkor jelentős, ám szükségtelen gazdasági és társadalmi károkról beszélhetünk. A tartósan magas kamat, esetleg a további kamatemelések tovább növelik a gazdasági lassulás valószínűségét, ami számos nehézséget hordoz magában nemcsak az üzleti, de a háztartási szektorban is, különösen az adóssággal rendelkezők körében.
Továbbra sem hagyható szó nélkül a korábbi központi téma, vagyis hogy
vajon a mostani infláció ténylegesen kezelhető-e a jegybanki kamatemelésekkel, ha az elsődleges kiváltó ok nem a keresleti, hanem a kínálati oldalról jelentkezett.
A bizonytalanság tehát továbbra is élesen jelen van. A minapi bankcsődök ugyancsak újabb aggodalmakra adnak okot. A bizonytalan gazdasági környezet a vállalkozások számára is megnehezíti a tervezést, ami abban is tükröződik, hogy milyen (lásd például részmunkaidős) álláshelyeket hajlandók meghirdetni. Jogosan merülhet fel tehát az a kritika is, hogy igazságos-e az, hogy emberek vesztik el a munkájukat azért, mert a Fed és a kormány túl sok pénzzel árasztotta el a gazdaságot, és ez is hozzájárult a négy évtizede nem látott inflációs csúcshoz.
Mindazonáltal a fejleményeknek örvendetes elemei is vannak: az infláció Amerikában várhatóan tovább csökken, és ha bebizonyosodik, hogy a munkaerőpiac mégsem annyira feszes, mint amilyennek az adatok mutatják, akkor az lehetőséget ad a Fednek arra, hogy kevésbé szigorú irányvonalat kövessen. Mindez megkönnyebbülést jelentene a részvény- és kötvénypiacok számára, de a devizapiacon is éreztetné a kedvező hatásait. (Az inflációs ütem jelentős csökkenése nálunk is reális – a szerk.)
Borítókép: MTI/EPA/Michael Reynolds