A lengyelek biztonsági garanciákat adnának Ukrajnának

A lengyel elnök Bident és a NATO-hatalmakat egyaránt felszólította, hogy minél előbb járuljanak hozzá ahhoz, hogy biztonsági garanciákat nyújtsanak Ukrajnának a háborút követően. Andrzej Duda szerint azért lenne fontos megadni Ukrajnának a háború utáni biztonsági garanciákat, mert a Nyugat ezzel is meg tudná erősíteni támogatását Kijev felé.

– véli a lengyel elnök.

Duda szerint Ukrajna tisztában van azzal, hogy jelenleg háborúban álló országként nem csatlakozhat a védelmi szövetséghez, ehelyett partnerséget vár, valamiféle biztonsági garanciákkal. Duda mindezek mellett arra is felszólította Bident, hogy a lehető leghamarabb erősítse meg azt, hogy az Amerikai Egyesült Államok fenntartások nélkül kiáll a NATO elmúlt időszakban gyakran emlegetett 5. cikkelye – azaz a kollektív védelmi záradék – mellett. Ez a jól ismert, sokat idézett cikkely lényegében egy NATO-tagállam elleni támadást mindenki, azaz a teljes védelmi szövetség elleni támadásként kezel.

A biztonsági garanciák mit jelentenek a gyakorlatban? Lényegében köteleznék a NATO vezető hatalmait, például az Egyesült Államokat, Franciaországot és az Egyesült Királyságot, hogy katonai segítséget nyújtsanak az Ukrajna elleni jövőbeni katonai támadás esetén.

Anders Fogh Rasmussen, a NATO egykori főtitkára Zelenszkij ukrán elnök vezérkari főnökével, Andrij Jermakkal közösen írt egy formális javaslatot Ukrajna háború utáni biztonsága kapcsán. Ebben az ilyen biztonsági garanciákat hasonlónak nevezte ahhoz, amit az Egyesült Államok nyújt Izraelnek.

A müncheni Biztonságpolitikai Konferencián viszont az amerikai és a német tisztviselők nem tartották lényegesnek a biztonsági garanciák szükségességét, arra hivatkozva, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás az a biztosíték, amire ténylegesen szükségük van.

a katonai támogatás vonatkozásában. Az 1994-es megállapodás értelmében Ukrajna lemondott nukleáris fegyvereiről, cserébe pedig megkapta ígéretként, hogy az USA az Egyesült Királyság és Oroszország nem alkalmaz katonai erőt ellene.

Ukrajna 2022 szeptemberében viszont NATO-tagságért folyamodott, igaz, háborúban álló ország nem léphet be a szervezetbe, amit szövetségesek is elismertek. Nem valószínű tehát, hogy Duda elképzeléseit Biden magáévá tenné, hiszen ahhoz meg kellene emelnie az Ukrajnának nemrégiben tett ígéreteit. Más NATO-tagállamok pedig a biztonsági garanciáktól érthető okokból óvakodnak: nem akarnak háborúba keveredni Oroszországgal, ezért érvelnek inkább az ukrán hadsereg megerősítése mellett, ezáltal saját országuk védelme biztosítva van.

A biztonsági garanciákról így is heves vita folyik, és nem valószínű, hogy Biden ezt most elő akarja terjeszteni. Ehelyett az a jelenlegi céljuk, hogy teljesen felfegyverezzék az ukránokat, hogy ezt követően közvetlenül foglalkozhassanak Oroszországgal.

Szintén nagy vita volt arról, hogy Németország végül beleegyezik-e abba, hogy Leopard tankokat szállítsanak Ukrajnába. Ez a hosszas vita már lezárult, de feszültség alakult ki a tényleges szállítás körül. Németország kritizálta többek között Lengyelországot, hogy Leopardok birtokában miért nem küldtek gyorsan harckocsikat Kijevbe.

Duda erre úgy reagált, hogy Lengyelország elkötelezett az Ukrajnával szemben vállalt katonai kötelezettségeihez, és a késedelem oka az, hogy garantálni kell a Leopard harckocsik pótalkatrészeinek elérhetőségét. A lengyel elnök meg is jegyezte, hogy Németország az egyetlen pótalkatrészgyártó ország, így más állam erre nem is kaphat felhatalmazást, tehát ha a németek nem szállítanak pótalkatrészeket, akkor senki sem fog.

Borítókép: MTI/AP/Evan Vucci