Az alpesi ország sokat nyer a háborúkból: 2022-ben harmadával nőtt a svájci fegyver- és lőszerexport, ezzel 1 milliárd dollár értékben adtak el svájci gyártmányú fegyvereket szerte a világon.
Az előző évben Svájc lőszer- és fegyverexportja harmadával nőtt, mindezt annak ellenére, hogy a fegyvergyártók többsége arra panaszkodott, országuk régóta fennálló „semlegessége” egzisztenciális korlátok közé szorítja őket.
Ha a teljes képet nézzük, akkor azt látjuk: Svájc 2022-ben 955 millió svájci frank, azaz egymilliárd dollár (378 milliárd forint) értékű svájci gyártmányú fegyverexportot bonyolított le, ami 29 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A struktúrát tekintve az Európába irányuló fegyverszállítmányok már csupán a teljes export 50 százalékát teszik ki, miközben az előző évben ez a teljes export 2/3-át jelentette. Mindeközben egyre több fegyverszállítmány érkezik Svájcból a Közel-Keletre.
Legnagyobb értékben Katar kapott Svájcból fegyverszállítmányokat, nagyjából 213 millió svájci frank értékben, ami 220 millió dollárnak felel meg.
Katart követte Dánia (146 millió dollár), Németország (141 millió dollár), Szaúd-Arábia (119 millió dollár) és az USA (66 millió dollár), akik páncélozott járműveket és különféle típusú lőszereket vásároltak.
A fegyvergyártókat azért hozta nehéz és egyben kellemetlen helyzetbe az orosz-ukrán háború, mert az ország semleges álláspontja úgy értelmezendő, hogy tilos a fegyverek eladása háborúban álló országoknak. Ez azt jelenti, hogy amennyiben egy NATO-tagállam és így a teljes NATO belekeveredne az orosz-ukrán háborúba, abban az esetben a svájci fegyverszállítóknak azonnal le kellene állítaniuk a szállítást kivétel nélkül az összes NATO-tagállamba.
Ez a semlegességi elv eredetileg magában foglalja a svájci gyártmányú fegyverek reexportját is, ami megakadályozná, hogy olyan európai partnerek, mint Németország és Dánia, svájci gyártmányú fegyvereket küldjenek Ukrajnába. A közelmúltban viszont Svájcban szóba került ennek a korlátozó törvénynek az enyhítése, de tekintettel Svájc bonyolult extrán konszenzusos rendszerére, ebből egyelőre nem lett semmi.
A svájci fegyvergyártók addig is igyekeznek kerülni: a német légelhárító lövedékeket gyártó Rheinmetall AG a múlt hónapban áthelyezte termelését Svájcból Németországba. Ehhez hasonló lépéseket fontolgat több svájci fegyvergyártó cég is, hiszen vagy lesz lehetősége ezeknek a cégeknek a külföldi termelésre, vagy sorra tönkremennek.
Bár a nemzetközi sajtóban felkapott a téma, a valóságban Svájc gazdaságában a fegyverszállításoknak csekély a jelentősége: a teljes áruexport mindössze 0,25 százalékáról beszélünk.
Borítókép: MTI/EPA/Alexandra Wey
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Nemzeti csapatunk ötgólos hátrányból kapaszkodott vissza.
Elsöprő többséggel utasították el a leggazdagabbak megadóztatásáról szóló javaslatot. A vagyonadó még a kormánynak sem kedvezne.
A magyarok harmadik ellenfele hétfőn a vb-újonc Svájc lesz.
Öt szurkolót kórházba kellett szállítani.
Zelenszkij nem kapja meg a kiszemelt páncélozott járműveket.
Mindent megváltoztat a kormány döntése az ukrán fegyverek ügyében.
Mint minden forradalomban, az online lincseléseknél is az a gond, hogy soha nem lehet tudni, ki lesz a következő.
Megnzétük, melyik párt várhatja biztosabb pozícióból a 2026-os választást Magyarországon.
