Az alpesi ország sokat nyer a háborúkból: 2022-ben harmadával nőtt a svájci fegyver- és lőszerexport, ezzel 1 milliárd dollár értékben adtak el svájci gyártmányú fegyvereket szerte a világon.
Az előző évben Svájc lőszer- és fegyverexportja harmadával nőtt, mindezt annak ellenére, hogy a fegyvergyártók többsége arra panaszkodott, országuk régóta fennálló „semlegessége” egzisztenciális korlátok közé szorítja őket.
Ha a teljes képet nézzük, akkor azt látjuk: Svájc 2022-ben 955 millió svájci frank, azaz egymilliárd dollár (378 milliárd forint) értékű svájci gyártmányú fegyverexportot bonyolított le, ami 29 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A struktúrát tekintve az Európába irányuló fegyverszállítmányok már csupán a teljes export 50 százalékát teszik ki, miközben az előző évben ez a teljes export 2/3-át jelentette. Mindeközben egyre több fegyverszállítmány érkezik Svájcból a Közel-Keletre.
Legnagyobb értékben Katar kapott Svájcból fegyverszállítmányokat, nagyjából 213 millió svájci frank értékben, ami 220 millió dollárnak felel meg.
Katart követte Dánia (146 millió dollár), Németország (141 millió dollár), Szaúd-Arábia (119 millió dollár) és az USA (66 millió dollár), akik páncélozott járműveket és különféle típusú lőszereket vásároltak.
A fegyvergyártókat azért hozta nehéz és egyben kellemetlen helyzetbe az orosz-ukrán háború, mert az ország semleges álláspontja úgy értelmezendő, hogy tilos a fegyverek eladása háborúban álló országoknak. Ez azt jelenti, hogy amennyiben egy NATO-tagállam és így a teljes NATO belekeveredne az orosz-ukrán háborúba, abban az esetben a svájci fegyverszállítóknak azonnal le kellene állítaniuk a szállítást kivétel nélkül az összes NATO-tagállamba.
Ez a semlegességi elv eredetileg magában foglalja a svájci gyártmányú fegyverek reexportját is, ami megakadályozná, hogy olyan európai partnerek, mint Németország és Dánia, svájci gyártmányú fegyvereket küldjenek Ukrajnába. A közelmúltban viszont Svájcban szóba került ennek a korlátozó törvénynek az enyhítése, de tekintettel Svájc bonyolult extrán konszenzusos rendszerére, ebből egyelőre nem lett semmi.
A svájci fegyvergyártók addig is igyekeznek kerülni: a német légelhárító lövedékeket gyártó Rheinmetall AG a múlt hónapban áthelyezte termelését Svájcból Németországba. Ehhez hasonló lépéseket fontolgat több svájci fegyvergyártó cég is, hiszen vagy lesz lehetősége ezeknek a cégeknek a külföldi termelésre, vagy sorra tönkremennek.
Bár a nemzetközi sajtóban felkapott a téma, a valóságban Svájc gazdaságában a fegyverszállításoknak csekély a jelentősége: a teljes áruexport mindössze 0,25 százalékáról beszélünk.
Borítókép: MTI/EPA/Alexandra Wey
Simor András szerint a magyar gazdaság három éve zsákutcában toporog, ám a részletes elemzés alapján állításai szelektív adatokra és leegyszerűsített következtetésekre épülnek.
Az ukrán hadiipar hosszú távú fennmaradása elképzelhetetlen külföldi piacok nélkül.
Nagy lehet a baj.
Zürichi kerekasztal-beszélgetés az európai demokráciáról, értelmes politikai vitákról és persze Magyarországról.
Már az elhunytaknak járó pénzzel is ügyeskednének az ukránok.
A miniszterelnök nemrégien kijelölte, hogy Magyarország egyik legfőbb célja a háborúból való kimaradás, és számtalan történelmi példa bizonyítja, hogy ez nem lehetetlen.
A kritikus azon is kiakadt, hogy egy olyan nőt hord a tenyerén a magyar szórakoztatóipar, aki azért „hisztizik”, mert valaki rosszat mond rá.
Pierre Schill szerint a cél, hogy a többi ország rettegjen a francia hadsereg erejétől.
