Némiképp csökkent a kereskedelem volumene 

Elemzők:
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője
Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza

Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdászának kommentárja
Januárban a kereskedelem a várakozásoknak megfelelően gyengén indította az évet – éves alapon 4,5 százalékkal esett vissza. A mérséklődést a reálbérek éves alapú csökkenése okozta – 2022 decemberében a keresetek reálértéke a magas infláció miatt 5,1 százalékkal esett vissza. Fontos hangsúlyozni, hogy bár január a jelentős béremelések időszaka, ennek hatása a januári kiskereskedelmi adatokban még nem jelenik meg, hiszen a januári bért a munkavállalók csak februárban kapják kézhez, ekkortól tudja csak érdemben növelni a forgalmat. 
Januárban a KSH jelentősnek mondható 9,7 százalékos visszaesést mért az üzemanyag-kiskereskedelemben, amely az üzemanyagok ársapkájának megszűnésével magyarázható – áruk így 35,9 százalékkal emelkedett. Ez a bezuhanás természetesen nem feltétlenül csak a belföldi fogyasztókhoz köthető, hiszen a külföldiek számára is megdrágult a tankolás, csak számukra már korábban. A külföldi járműhasználók körében ugyanakkor ez mindig egy döntési helyzet is lehet: ott tankolnak, ahol olcsóbb az üzemanyag. Az elmúlt időszakban pedig ez a dilemma a belföldi fogyasztókat is jellemezte: a határhoz közel lakók sok esetben inkább külföldön vásároltak üzemanyagot. 
Az élelmiszerboltok fogalmának volumene 4,5 százalékkal esett vissza, ami a kiemelkedő 44,0 százalékos élelmiszer-inflációval magyarázható. A viszonylag csekély mérséklődés a termékcsoport árrugalmatlanságát mutatja: élelmiszerre mindenképpen kell költeni, de a magas árak mellett esetleg kevesebbet vagy rosszabb minőségűt vásárolnak a háztartások. 
Meglepő ugyanakkor, hogy tavaly decemberrel szemben most alig nőtt a használtcikk-üzletek forgalma, azaz az élelmiszerekhez viszonyítva alacsonyabb áremelkedés nyomán a nem-élelmiszereknél kevésbé volt lefelé vásárlás, a teljes forgalom is csak 1,5 százalékkal esett vissza. Ezen belül azonban történtek átrendeződések: érdemben kevesebbet költünk műszaki cikkekre – ezek cseréje sok esetben halasztható, míg többet ruhára, cipőre. Szintén érdekesség az internetes kereskedelem mérséklődése – ebben szerepe lehet a házhozszállítás drágulásának vagy annak, hogy itt korábban nélkülözhetőbb termékeket vásároltunk.
A következő hónapokban éves alapon továbbra is a kiskereskedelmi forgalom csökkenése várható. Ezt a magas infláció mellett a tavalyi év első negyedévét jellemző kormányzati transzferek okozzák, amely miatt magas a bázis. A kiskereskedelmi forgalom ismételt növekedése az év végén várható, hiszen bár a reálbérek akár már a harmadik negyedévben a pozitív tartományba kerülhetnek, de az üzemanyagok iránti tavalyi roham akkor még magas bázist eredményez.

Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzőjének kommentárja
A kiskereskedelmi forgalom jelentős lassulását az szja visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a hathavi fegyverpénz hatásainak kifutása mellett az érdemben emelkedő infláció és a háztartási energiaárak az átlagos fogyasztást meghaladó, háztartások számára jelentős emelkedése okozták. Az élelmiszerüzletek forgalma azonban stabilizálódni látszik a tavaly júliusi meredek visszaesést követően, a tovább gyorsuló infláció reáljövedelmeket csökkentő hatása, részben a rezsicsökkentés részleges kivezetése miatti óvatossági megtakarítások, részben a tudatosabb vásárlások, az élelmiszerpazarlás elkerülése ellenére.
Az élelmiszer- és élelmiszer-jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 4,8 százalékra mérséklődött a visszaesés üteme az előző havi 8,3 százalékról, a nem-élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 1,5 százalékkal, az üzemanyag-kiskereskedelemben pedig 9,7 százalékkal csökkent az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. Az üzemanyagforgalom csökkenése mindazonáltal jelentősen csökkentheti a nyersolaj és olajtermékek importját, hozzájárulva a külső egyensúly javulásához.
Ugyanakkor összességében 16,4 százalékkal bővült a forgalom a 2020 áprilisi mélyponthoz képest, míg 2,3 százalékkal marad el a járvány előtti szinthez képest. A 2015-ös év átlagához képest a kiskereskedelmi forgalom 29,2 százalékkal, 2010-hez képest 42,1 százalékkal emelkedett.
A forgalom növekedését a tavalyi év elejéig a fokozatos nyitás után támogatta a munkaerőpiac teljes helyreállása (a tavalyi nyári hónapokig a rendszerváltás óta a legmagasabb szintre ugrott a foglalkoztatottak száma, noha a járvány előttihez képest más szerkezetben, és azóta is magas szinten stabilizálódott), valamint a munkaerőhiány, a minimálbérek és bérminimum tavalyi 20 százalékos emelése miatt továbbra is dinamikus a bérnövekedés. Ez utóbbi hatását ugyanakkor a meglóduló infláció tompítja, tavaly szeptembertől pedig már csökkenés látható.
A következő hónapokban az egyre magasabb bázis, a növekvő infláció, az egyes háztartások esetén meredeken megugró rezsiköltségek, a kedvezményes üzemanyagárak kivezetése, az előbbiek miatt a tavalyi év utolsó hónapjaitól csökkenő reálbérek, az emelkedő kamatok, valamint egyes átmeneti tényezők megszűnése miatt folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom visszaesése. A romló munkaerőpiaci kilátások szintén fékezhetik a kiskereskedelmet, bár ezt a munkapiaci adatok egyelőre egyáltalán nem támasztják alá.
Az előbbieket némileg ellensúlyozhatják az egyes munkáltatók által tavaly adott évközbeni béremelések, illetve egyéb, a munkavállalókat támogató juttatások. Folytatódhat a külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalása, mivel a külföldi vendégek száma továbbra is fokozatosan emelkedik. Mivel a járvány előtt a hazai kiskereskedelmi forgalom közel 7 százalékát a külföldi vásárlók és a bevásárlóturizmus adták, az ő visszatérésük további lendületet adhat különösen, hogy a szigorú kínai járványkorlátozások feloldását követően élénkülhet az eddig hiányzó távol-keleti turizmus is.
Az üzletek igen komoly kihívásokkal szembesültek a többszörösére ugró energiaköltségek, az egyes termékekre bevezetett árkorlátozások, valamint a nagyobb láncokat érintő kiskereskedelmi különadó miatt is, miközben a kereslet is gyengül, ami egyes üzletek megszűnéséhez is vezethet. 
A bázishatások és az átmenetileg várhatóan csökkenő reálbérek eredményeképpen ez év elején nagyobb mértékű, de az egész évet tekintve mérsékelt, 4 százalék körüli visszaesés várható a kiskereskedelmi forgalomban. Márciusban bázishatások – részben a háztartásoknak nyújtott transzferek élénkítő hatása, részben a külföldiek átmeneti kedvezményes tankolási lehetősége által okozott kiemelkedően magas bázis – miatt éles visszaesésre lehet számítani. Az év második felétől a várhatóan visszaeső infláció és az ennek következtében újra emelkedő reálbérek hozhatnak élénkülést.
A vásárlásokat, bár egyre kisebb mértékben, de továbbra is hátráltatja az egyes cikkeket érintő alkatrészhiány, különösen a gépjármű-értékesítések, és egyes műszaki, számítástechnikai cikkek esetében, amit a gépkocsiárak kiugró emelkedése és a forint tavalyi gyengülése is fokozott. Az elmúlt évben 8,5 százalékkal csökkent az újautó-regisztrációk száma, noha a szalonok beszámolói szerint továbbra is magasak voltak a megrendelések. Az év első két hónapjában azonban az egy évvel ezelőtti alacsony bázishoz képest és az enyhülő alkatrészhiánynak köszönhetően 3 százalékkal nőtt az újautó-átadások száma.