Néhány százalékkal csökkent a belföldi kereskedelem volumene a friss KSH adatok szerint. A nem- élelmiszer-kiskereskedelem mindössze 1,5 százalékkal csúszott lejjebb.
Elemzők:
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője
Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza
A kiskereskedelem forgalmának volumene 2023 januárjában 3,9, naptárhatástól megtisztítva 4,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakának adatához képest. Januárban az élelmiszer- és élelmiszer-jellegű vegyes üzletekben 4,8, a nem-élelmiszer-kiskereskedelemben 1,5, az üzemanyag-kiskereskedelemben 9,7 százalékkal csökkent az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.
Az előző év azonos időszakához képest 2023 januárjában, naptárhatástól megtisztítva, az országos kiskereskedelem forgalmának volumene 4,5 százalékkal csökkent.
A fenti ábra volumenváltozási adatai részletesen:
● Élelmiszer: 0,7 százalékpont
● Nem-élelmiszer: -0,5 százalékpont
● Üzemanyag: -1,2 százalékpont
● A kiskereskedelmi forgalom volumenváltozása 2022 január/2023 január: -1,0 százalék
Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdászának kommentárja
Januárban a kereskedelem a várakozásoknak megfelelően gyengén indította az évet – éves alapon 4,5 százalékkal esett vissza. A mérséklődést a reálbérek éves alapú csökkenése okozta – 2022 decemberében a keresetek reálértéke a magas infláció miatt 5,1 százalékkal esett vissza. Fontos hangsúlyozni, hogy bár január a jelentős béremelések időszaka, ennek hatása a januári kiskereskedelmi adatokban még nem jelenik meg, hiszen a januári bért a munkavállalók csak februárban kapják kézhez, ekkortól tudja csak érdemben növelni a forgalmat.
Januárban a KSH jelentősnek mondható 9,7 százalékos visszaesést mért az üzemanyag-kiskereskedelemben, amely az üzemanyagok ársapkájának megszűnésével magyarázható – áruk így 35,9 százalékkal emelkedett. Ez a bezuhanás természetesen nem feltétlenül csak a belföldi fogyasztókhoz köthető, hiszen a külföldiek számára is megdrágult a tankolás, csak számukra már korábban. A külföldi járműhasználók körében ugyanakkor ez mindig egy döntési helyzet is lehet: ott tankolnak, ahol olcsóbb az üzemanyag. Az elmúlt időszakban pedig ez a dilemma a belföldi fogyasztókat is jellemezte: a határhoz közel lakók sok esetben inkább külföldön vásároltak üzemanyagot.
Az élelmiszerboltok fogalmának volumene 4,5 százalékkal esett vissza, ami a kiemelkedő 44,0 százalékos élelmiszer-inflációval magyarázható. A viszonylag csekély mérséklődés a termékcsoport árrugalmatlanságát mutatja: élelmiszerre mindenképpen kell költeni, de a magas árak mellett esetleg kevesebbet vagy rosszabb minőségűt vásárolnak a háztartások.
Meglepő ugyanakkor, hogy tavaly decemberrel szemben most alig nőtt a használtcikk-üzletek forgalma, azaz az élelmiszerekhez viszonyítva alacsonyabb áremelkedés nyomán a nem-élelmiszereknél kevésbé volt lefelé vásárlás, a teljes forgalom is csak 1,5 százalékkal esett vissza. Ezen belül azonban történtek átrendeződések: érdemben kevesebbet költünk műszaki cikkekre – ezek cseréje sok esetben halasztható, míg többet ruhára, cipőre. Szintén érdekesség az internetes kereskedelem mérséklődése – ebben szerepe lehet a házhozszállítás drágulásának vagy annak, hogy itt korábban nélkülözhetőbb termékeket vásároltunk.
A következő hónapokban éves alapon továbbra is a kiskereskedelmi forgalom csökkenése várható. Ezt a magas infláció mellett a tavalyi év első negyedévét jellemző kormányzati transzferek okozzák, amely miatt magas a bázis. A kiskereskedelmi forgalom ismételt növekedése az év végén várható, hiszen bár a reálbérek akár már a harmadik negyedévben a pozitív tartományba kerülhetnek, de az üzemanyagok iránti tavalyi roham akkor még magas bázist eredményez.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzőjének kommentárja
A kiskereskedelmi forgalom jelentős lassulását az szja visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a hathavi fegyverpénz hatásainak kifutása mellett az érdemben emelkedő infláció és a háztartási energiaárak az átlagos fogyasztást meghaladó, háztartások számára jelentős emelkedése okozták. Az élelmiszerüzletek forgalma azonban stabilizálódni látszik a tavaly júliusi meredek visszaesést követően, a tovább gyorsuló infláció reáljövedelmeket csökkentő hatása, részben a rezsicsökkentés részleges kivezetése miatti óvatossági megtakarítások, részben a tudatosabb vásárlások, az élelmiszerpazarlás elkerülése ellenére.
Az élelmiszer- és élelmiszer-jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 4,8 százalékra mérséklődött a visszaesés üteme az előző havi 8,3 százalékról, a nem-élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 1,5 százalékkal, az üzemanyag-kiskereskedelemben pedig 9,7 százalékkal csökkent az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. Az üzemanyagforgalom csökkenése mindazonáltal jelentősen csökkentheti a nyersolaj és olajtermékek importját, hozzájárulva a külső egyensúly javulásához.
Ugyanakkor összességében 16,4 százalékkal bővült a forgalom a 2020 áprilisi mélyponthoz képest, míg 2,3 százalékkal marad el a járvány előtti szinthez képest. A 2015-ös év átlagához képest a kiskereskedelmi forgalom 29,2 százalékkal, 2010-hez képest 42,1 százalékkal emelkedett.
A forgalom növekedését a tavalyi év elejéig a fokozatos nyitás után támogatta a munkaerőpiac teljes helyreállása (a tavalyi nyári hónapokig a rendszerváltás óta a legmagasabb szintre ugrott a foglalkoztatottak száma, noha a járvány előttihez képest más szerkezetben, és azóta is magas szinten stabilizálódott), valamint a munkaerőhiány, a minimálbérek és bérminimum tavalyi 20 százalékos emelése miatt továbbra is dinamikus a bérnövekedés. Ez utóbbi hatását ugyanakkor a meglóduló infláció tompítja, tavaly szeptembertől pedig már csökkenés látható.
A következő hónapokban az egyre magasabb bázis, a növekvő infláció, az egyes háztartások esetén meredeken megugró rezsiköltségek, a kedvezményes üzemanyagárak kivezetése, az előbbiek miatt a tavalyi év utolsó hónapjaitól csökkenő reálbérek, az emelkedő kamatok, valamint egyes átmeneti tényezők megszűnése miatt folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom visszaesése. A romló munkaerőpiaci kilátások szintén fékezhetik a kiskereskedelmet, bár ezt a munkapiaci adatok egyelőre egyáltalán nem támasztják alá.
Az előbbieket némileg ellensúlyozhatják az egyes munkáltatók által tavaly adott évközbeni béremelések, illetve egyéb, a munkavállalókat támogató juttatások. Folytatódhat a külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalása, mivel a külföldi vendégek száma továbbra is fokozatosan emelkedik. Mivel a járvány előtt a hazai kiskereskedelmi forgalom közel 7 százalékát a külföldi vásárlók és a bevásárlóturizmus adták, az ő visszatérésük további lendületet adhat különösen, hogy a szigorú kínai járványkorlátozások feloldását követően élénkülhet az eddig hiányzó távol-keleti turizmus is.
Az üzletek igen komoly kihívásokkal szembesültek a többszörösére ugró energiaköltségek, az egyes termékekre bevezetett árkorlátozások, valamint a nagyobb láncokat érintő kiskereskedelmi különadó miatt is, miközben a kereslet is gyengül, ami egyes üzletek megszűnéséhez is vezethet.
A bázishatások és az átmenetileg várhatóan csökkenő reálbérek eredményeképpen ez év elején nagyobb mértékű, de az egész évet tekintve mérsékelt, 4 százalék körüli visszaesés várható a kiskereskedelmi forgalomban. Márciusban bázishatások – részben a háztartásoknak nyújtott transzferek élénkítő hatása, részben a külföldiek átmeneti kedvezményes tankolási lehetősége által okozott kiemelkedően magas bázis – miatt éles visszaesésre lehet számítani. Az év második felétől a várhatóan visszaeső infláció és az ennek következtében újra emelkedő reálbérek hozhatnak élénkülést.
A vásárlásokat, bár egyre kisebb mértékben, de továbbra is hátráltatja az egyes cikkeket érintő alkatrészhiány, különösen a gépjármű-értékesítések, és egyes műszaki, számítástechnikai cikkek esetében, amit a gépkocsiárak kiugró emelkedése és a forint tavalyi gyengülése is fokozott. Az elmúlt évben 8,5 százalékkal csökkent az újautó-regisztrációk száma, noha a szalonok beszámolói szerint továbbra is magasak voltak a megrendelések. Az év első két hónapjában azonban az egy évvel ezelőtti alacsony bázishoz képest és az enyhülő alkatrészhiánynak köszönhetően 3 százalékkal nőtt az újautó-átadások száma.
– Az élelmiszer- és élelmiszer-jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 4,8 százalékkal csökkent. Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer-jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 6,7 százalékkal kisebb lett, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 0,3 százalékkal emelkedett.
– A nem-élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 1,5 százalékkal csökkent.
– Az eladások volumene a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 13, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 5,6 százalékkal nőtt, a használtcikk-üzletekben lényegében nem változott, míg az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 1,9, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 2,7, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 6,5 százalékkal mérséklődött.
– Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,6 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 7,6 százalékkal csökkent.
– Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 9,7 százalékkal lett kisebb.
– A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 3,9 százalékkal nőttek.
– Az országos kiskereskedelmi forgalom 48 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 34 százaléka a nem-élelmiszer-kiskereskedelemben, 18 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.
Nyitókép: 123.rf.hu
A kormányok elkezdtek foglalkozni a bitcoinnal, így nem meglepő, hogy az árfolyama november közepén 36 millió forint közelében is járt. A világ legnépszerűbb kriptovalutáját a nagybefektetők mellett néhány állam is felfedezte tartalékként.
Az infláció az előzetes kormányzati jelzéseknek megfelelően kedvező, alacsony szinten maradt októberben – állapította meg a legfrissebb adatokhoz fűzött kommentárjában a nemzetgazdasági miniszter.
Októberben az elemzői várakozásokat alulmúlva, éves szinten 3,2 százalékra mérséklődött az infláció. Az árcsökkenések a szolgáltatások terén erősítették az infláció fékeződését, miközben az üzemanyagok ára is alacsonyabb, mint egy éve. A következő hónapokban a drágulás üteme enyhén gyorsulhat, de a jövő év elejétől újabb csökkenés várható, ami 2025 nyarára a jegybanki 3 százalékos célérték elérését vetíti előre – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
A szeptemberi árvíz átmenetileg visszafogta a kiskereskedelmi forgalom bővülését, ám a kilátások kedvezők: októbertől javulásra számít a Makronóm Intézet elemzője, ugyanis a jövőre folytatódó reálbér-növekedés és az alacsony infláció hatására a fogyasztás dinamikusan tovább bővülhet.
Előretartalékolt a kormány az év utolsó hónapjaira. A jókora mozgástérből pedig akár a gazdaságélénkítő programokat vagy új beruházásokat is finanszírozhat.
Felpörgették az inflációt, elszállt a költségvetés hiánya, leállt a növekedés, a versenyképességet lenullázták a forint árfolyamát összerogyasztották, cserébe loptak sokat.
Ha vasárnap győz a Pool a sereghajtó Southampton otthonában, 12 forduló után nyolcpontos előnyre tesz szert; innen már csak a Liverpool bukhatja el az elsőséget!
A magát Oroszország-szakértőnek is tartó Rácz egyszer az ukrajnai háborút elemezve számítógépes játékról hitte azt, hogy valódi videófelvételek egy dróntámadásról.
