A Google várhatóan a közeljövőben adja ki a ChatGPT-hez hasonló chatbotját, a Bardot. Évekkel ezelőtt azonban két korábbi Google-mérnök már dolgozott hasonló csevegőboton, ám a Google nem vette őket komolyan.
2018 körül Daniel De Freitas, a Google korábbi kutatómérnöke egy mesterséges intelligencia (MI)-mellékprojekten kezdett dolgozni. A célja az volt, hogy egy olyan csevegőbotot hozzon létre, amely az emberhez hasonlóan kommunikál – mondták a Wall Street Journalnak az ügyet ismerő egykori kollégák. Később Noam Shazeer, a Google mesterséges intelligencia kutatóegységének szoftvermérnöke is csatlakozott a projekthez.
Úgy vélték, hogy Meena gyökeresen megváltoztathatja az emberek online keresési módját – mondták el a Journalnak az egykori kollégák.
A csevegőbot fejlesztése közben azonban zsákutcába jutottak a mérnökök, miután a Google vezetői szerint a chatbot nem tartotta be a mesterséges intelligenciára vonatkozó biztonsági előírásokat. A vezetők többször is elutasították a két mérnök kérését, miszerint teszteljék azokat, majd a csevegőfunkciót adják hozzá a Google asszisztenshez – számolt be a Wall Street Journal.
– annak ellenére, hogy Sundar Pichai vezérigazgató személyesen kérte őket, hogy maradjanak és folytassák a munkát a chatboton. Cégük, amely most Character.ai néven fut, azóta kiadott egy chatbotot, amely olyan figurák szerepére képes, mint Elon Musk vagy a Nintendo Mario.
A Google vonakodása a mesterséges intelligencia eszközeinek kiadásával kapcsolatban nem újdonság.
2012-ben a Google felvette Ray Kurzweil informatikust, hogy a cég nyelvfeldolgozó modelljein dolgozzon – számolt be a TechCrunch. Körülbelül egy évvel később a Google megvásárolta a brit DeepMind MI céget, amely a TechCrunch szerint az általános mesterséges intelligencia létrehozását tűzte ki célul.
Akadémikusok és technológiai szakértők azonban etikai aggályok miatt visszautasították a technológia alkalmazását – számolt be a Journal –, és a Google elkötelezte magát amellett, hogy korlátozza a mesterséges intelligencia használatát.
A Google MI-tervei azonban újra felszínre törtek, és most kapkodnak, hiszen a Microsoft meg merte lépni azt, amit ők már egy évtized óta nem, és kiadta az OpenAI-el közösen fejlesztett ChatGPT-t.
Miután a Google Bardra keresztelt csevegőbotja a múlt havi első nyilvános bemutatóján elég nagyot hibázott, a Google munkatársai kétségbeesetten „elsietettnek” nevezték azt. Az Alphabet elnöke, John Hennessy egyetértett azzal, hogy a Google csevegőbotja még nem állt készen arra, hogy nyilvánosan teszteljék.
Az eset után Sundar Pichai vezérigazgató minden Google-alkalmazottat arra kért, hogy szánjanak két-négy órát idejükből a termék tesztelésére.
„A legfontosabb, amit most tehetünk, hogy egy nagyszerű termék létrehozására és felelősségteljes fejlesztésére összpontosítunk” – írta Pichai a Google alkalmazottainak egy februári feljegyzésben.
Kapcsolódó: Miért nem Kína találta fel a ChatGPT-t?
Mikor kapott ekkora teret mindennapjainkban a mesterséges intelligencia (MI)? Kell-e tőle tartani? Miként befolyásolhatják a generált fotók, videók és egyéb tartalmak akár egy választási kampány kimenetelét? Ennek jártunk utána Kerek István független MI-szakértővel, a a ChatGPT magyarul Facebook-csoport megalapítójával.
Teljes fordulatszámon pörög a vámháború.
Az Európai Bizottság szerint a Google visszaélt a maga javára a reklámpiaci pozícióival.
Egy új dániai javaslat szerint hamarosan mindenki szerzői jogdíjat kérhet saját arcának online felhasználásáért. Ez nem sci-fi, hanem a mesterséges intelligencia korszakának válasza: határozott lépés a deepfake-videók és személyazonosság lopások ellen.
A Makronóm Intézet vitairata szerint az oktatási rendszer felkészítése a mesterséges intelligencia korszakára nem opció, hanem nemzeti érdek. Új szemléletre van szükség az óvodától a felnőttképzésig.
Az OpenAI szülői felügyeletet vezet be a chatbotnál.
Nem filozofál és emberijogozik, hanem cselekszik. Csak mosolygok azokon, akiknek illúzióik voltak.
Elárulta, mitől olyan nehéz legyőzni Marco Rossi legénységét.
