Oroszország hétfőn beleegyezett a megállapodás meghosszabbításába, amely lehetővé teszi az ukrán gabonaexportot a blokád alá vont Fekete-tengeren keresztül, de csak további 60 napig, ami azonnali kritikát váltott ki Kijevből.
Az eredetileg az ENSZ és Törökország által tavaly júliusban közvetített megállapodást novemberben már egyszer 120 nappal meghosszabbították, és március 18-án automatikusan meghosszabbodna, ha egyik fél sem emel kifogást. Miközben folyik a totális háború Ukrajna és Oroszország között,
a fekete-tengeri gabonakezdeményezés keretében eddig mintegy 24 millió tonna ukrán terményt szállítottak ki.
Oroszország „nem ellenzi a fekete-tengeri kezdeményezés következő meghosszabbítását a második futamidő lejárta után, március 18-án, de csak 60 nappal” – mondta Szergej Versinyin külügyminiszter-helyettes közvetlen a tárgyalások után. Olekszandr Kubrakov ukrán miniszterelnök-helyettes Twitter-bejegyzésben válaszolt, miszerint a fekete-tengeri gabonaegyezmény szerinti eredeti megállapodás 120 napos hosszabbítást ír elő – és nem a Moszkva által elfogadott 60 napot. Vaszil Bodnar, Ukrajna törökországi nagykövete az Ukrinform ukrán hírportálnak adott interjújában
azzal vádolta Oroszországot, hogy manipulálni próbálja az ENSZ-szel aláírt memorandumot. Ukrajna célja nem csupán a megállapodás meghosszabbítása, kiterjesztené azt több kikötőre is.
Kedden Versinyin már azzal pontosította az orosz döntést a 60 napos hosszabbításról, hogy „a 60 napos időt elegendőnek tartja ahhoz, hogy előrelépést érjenek el az orosz export előtt álló akadályok elhárításában”. Majd hozzátette:
„Ez nem ultimátum, hanem komoly jelzés Moszkva részéről arra vonatkozóan, hogy valódi eredményeket kell elérni.”
Az Oroszországgal 2022 júliusában kötött második megállapodás értelmében az ENSZ beleegyezett abba, hogy három éves időtartamra elősegíti az orosz élelmiszer- és műtrágyaexportot. A Kreml szerint az alku ezen részét nem tartották be. Azzal érvel, hogy a műtrágya-oligarchákat és Oroszország fő mezőgazdasági bankját célzó nyugati szankciók akadályozták saját műtrágya- és élelmiszerexportját.
A megállapodás legutóbbi, novemberi megújításakor Moszkva azzal fenyegetőzött, hogy kilép az egyezségből, hacsak ezeket a szankciókat nem függesztik fel, de végül beleegyezett a meghosszabbításba.
Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes a TASZSZ-nak azt mondta, hogy az üzletet a korábbi feltételek mellett hosszabbítják meg, Moszkva viszont ragaszkodni fog ahhoz, hogy teljesítse a megállapodás második része szerinti kötelezettségeit,
„ami az orosz mezőgazdasági termékek nemzetközi világpiacokra történő szállítására vonatkozó valamennyi – közvetlen és közvetett – szankció megszüntetését jelenti”.
A külügyminiszter-helyettes tisztázta, hogy nemcsak az áruszállításról és a hajók külföldi kikötőkbe való bejutásáról van szó, hanem a biztosításról is, valamint a „megfelelő technológia, pótalkatrészek, különböző mezőgazdasági berendezések” Oroszországba történő szállításáról.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak nyilatkozva az alku meghosszabbítását Moszkva részéről a jóakarat gesztusának nevezte, és azt mondta, hogy az ENSZ-nek eddig nem sikerült „áttörnie a kollektív Nyugat süket falát” az Oroszországból származó exportkorlátozások feloldásával kapcsolatban.
Moszkva többször is hangsúlyozta, hogy az ügylet ukrán részét végrehajtják, miközben az orosz exportot továbbra is blokkolják a nyugati szankciók. Különösen az Orosz Mezőgazdasági Bank elleni retorziókról és az európai kikötőkben blokkolt műtrágyákról van szó.
Oroszország követeli a Rosszelhozbank elleni uniós szankciók feloldását, beleértve a hitelintézet visszatérését a nemzetközi SWIFT-rendszerbe az export pénzügyi támogatásának megkönnyítése miatt. Brüsszel ismételten biztosította, hogy nem tiltja meg az Oroszországból származó mezőgazdasági termékek „vásárlásához, importjához vagy szállításához szükséges” tranzakciókat, és a Rosszelhozbank alternatív módokat (például e-mail vagy fax) használhat a pénzügyi üzenetek továbbítására.
A nyugati országok vonakodnak attól, hogy az orosz hitelintézetet újra csatlakoztassák a SWIFT fizetési rendszerhez, mert attól tartanak, hogy azt nem csak mezőgazdasági tranzakciókra használnák.
Emellett 262 ezer tonna orosz műtrágya ragadt Lettország, Litvánia, Hollandia és Észtország kikötőiben. Korábban Moszkva azt mondta, hogy kész ingyen átadni ezeket a legszegényebb országoknak, de eddig csak egy szállítmányt – 20 000 tonnát – küldtek Malawiba. Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes megjegyezte, hogy „mesterséges akadályokat gördítenek a szállítások elé”.
Egy másik moszkvai kezdeményezést – az ammóniatrágya exportjának újraindítását a Toljatti–Odessza csővezetéken keresztül – Kijev politikai okokból blokkolja.
Gabonaügylet megkötése
Az eredetileg Isztambulban 2022. július 22-én aláírt gabonamegállapodás két részből áll: az ukrán gabona Fekete-tengeren keresztüli exportjáról szóló megegyezésekből (ezeket az ENSZ és Törökország külön-külön írta alá Oroszországgal és Ukrajnával), valamint az orosz mezőgazdasági termékek és műtrágyák exportjára vonatkozó korlátozások feloldásáról szóló, Oroszország és az ENSZ által aláírt memorandumból. Az alku első része 120 napra szólt, automatikus meghosszabbítási lehetőséggel, ha a felek nem emelnek kifogást, míg a második rész három évre vonatkozott.
Oroszország felfüggesztette részvételét az egyezségben, miután Ukrajna 2022. október 29-én Szevasztopolban megtámadta az ukrán gabonaexport folyosóján lévő orosz hajókat.
Mint Moszkvában hangsúlyozták, a támadás útvonala részben ezen a folyosón haladt keresztül. Az orosz fél garanciákat követelt arra, hogy hajóit nem fenyegeti veszély. Ukrajna az ENSZ-en és Törökországon keresztül közvetítette ezeket a garanciákat, Oroszország pedig november 2-án újra részt vett a megállapodásban.
Az egyezséget 2022. november 17-én 120 nappal meghosszabbították ugyanazokkal a feltételekkel, mivel a felek nem emeltek kifogást. Moszkva ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az ukrán gabonaexportról szóló megállapodások és a második rész végrehajtása összefügg.
A háború utáni európai energiapiacról szóló kijelentés nem ugyanaz, mint a háború alatt bevezetett szankciók támogatása, ezért Sebestyén Géza nem lát közvetlen ellentmondást Magyar Péter nyilatkozatában. Szerinte azonban az orosz energiahordozókról való leválás politikája stratégiai hibának bizonyult.
Washington egyre keményebb fellépést mérlegel Havannával szemben.
Hosszabbítás újra meg újra.
Egyre közeledik a szezon vége...
Az ukrán elnök szankciók bevezetését helyezte kilátásba.
Éleződik a vita az uniós vezetés és a német kormány között.
A Könyvmolyképző Kiadó arra kéri könyvkereskedő partnereiket, hogy a jövő héttől hagyjanak fel a fóliázás gyakorlatával.
A közmédia átvilágítása elindult, a jogállami keretek betartásával a kormány megalakulása után elkezdték munkát.
