Pár nap, és választ az új NATO-várományos

A napokban szavazott a magyar parlament Finnország NATO-csatlakozásáról, amit a  képviselőink jóvá is hagytak. Mivel Törökország volt Magyarországon kívül az egyetlen, aki még nem döntött a kérdésről hivatalosan – és elviekben Erdoğan szerint sincs akadálya a finnek csatlakozásának –, így nagyon úgy tűnik, hogy a NATO hamarosan újabb országgal bővül. Finnországban ráadásul a pártok között egyetértés mutatkozik a védelmi szövetséghez való csatlakozás kérdésében.

Éppen ezért a 2023. április 2-án, azaz napokon belül megtartandó parlamenti választásokra készülő pártok a kampányban nem erre a témára fókuszálnak. Igaz, hogy a kormány a választásokat követő koalíciós tárgyalások függvényében fog felállni.

Jelenleg egy ötpárti baloldali koalíció irányítja Finnországot Sanna Marin miniszterelnök vezetésével, akinek pártja, a Szociáldemokrata Párt a kormány fő ereje. A szociáldemokraták a legutóbbi, 2019-es választások nyertesei voltak, igaz mindössze a szavazatok 17,7 százalékát szerezték meg, szoros küzdelemben. A 2019-es finn parlamenti választás eredményeit az 1. ábra szemlélteti.

1. ábra: A 2019-es parlamenti választás eredményei. Forrás: Politico.

A 2019-es választás óta lecsengett egy koronavírus-világjárvány, és kitört tavaly február végén az orosz-ukrán háború is, mindezeknek köszönhetően már korántsem olyan egyértelműek a politikai erőviszonyok. A kormány összetételét jelenleg nem lehet megjósolni, de a felmérések azt mutatják, hogy a választás ismét nagyon szorosan fog alakulni: 

A Politico szerint jelenleg a konzervatív Nemzeti Koalíció (20 százalék) van némi előnyben a választáshoz közeledve, amelyet a szociáldemokraták és a nacionalista Finnek Pártja követ (19-19 százalékkal). Jelenleg a 200 fős finn parlamentben nem kevesebb mint tíz párt képviselteti magát.

Sanna Marin azzal kampányol, hogy győzelmük esetén javítani fogják a közszolgáltatásokat, különösen kiemelve az egészségügyi rendszert – a vidéki területeken is. Mindeközben a konzervatív Nemzeti Párt vezetője, Petteri Orpo és a nacionalista Finnek Pártjának vezetője, Riikka Purra a kormányfőt felesleges állami kiadásokkal vádolja, ennek megfelelően győzelmük esetén fiskális kiigazításokat helyeztek kilátásba, hogy rendberakják a költségvetést.

A finn választási rendszerről…

Április 2-án a 200 főből álló egykamarás parlamentbe választanak a finnek képviselőket. Az alkotmány szerint választásra jogosult minden olyan finn állampolgár, aki betöltötte a 18. életévét a választás napjáig. A választópolgárok közvetlen és titkos szavazás útján adják le szavazatukat. A skandináv államban egy arányos választási szisztéma működik: az országot 13 választókerületre osztják fel, amelyekben a megválasztott képviselők száma arányos az adott választókerület lakosságszámával. Ez alól kivételt jelent Åland választókerülete, ahonnan mindig egy képviselőt választanak.

Borítókép: MTI/AP/Ukrán elnöki sajtószolgálat