Von der Leyen drámai bejelentést tett Strasbourgban: Európa háborúban áll!

Az Európai Bizottság elnöke szerint az elmúlt hetek eseményei azt bizonyítják, hogy az Európai Unió tagállamai összehangolt és tudatos támadások célpontjai.

Több nemzetközi bizalmi indikátor értéke egyre inkább javuló trendet mutat a Makronóm Intézet friss, februári Gazdasági monitor elemzése szerint. Ezen túl Magyarország gazdasági növekedésre vonatkozó kilátásai is jók az EU-n belül. A vállalatok is inkább toborzásra készülnek, mint elbocsátásokra – derül ki a Gazdasági monitorban ismertetett vállalati kutatásból.
A koronavírus-járvány után gyorsan magára találó gazdaság most újra konszolidálódni látszik. Sok még a bizonytalanság és kockázat, ám egyelőre úgy tűnik, hogy a háborút beárazta a mindennapokba a piac, és az energiahordozók, különösen a földgáz és a kőolaj árában is stabilabb időszak állhat előttünk.
Az elmúlt hónapok alatt javultak a nemzetközi, az európai, a régiós bizalmi indexek is. Elsőként ezekre a mutatókra fókuszálnak friss, februári Gazdasági monitor kutatásukban a Makronóm Intézet gazdasági elemzői.
Az intézet 2023. február 28-án közzétett elemzéséből kiderül az is, hogy – bár egyes kockázati tényezők még fennállnak – mégis tovább enyhült a nyomás a globális ellátási láncokon. Jó hír az is, hogy az Európai Bizottság friss előrejelzése szerint Magyarország idén elkerüli a recessziót, jövőre pedig 2,6 százalékos növekedéssel a legjobban bővülő országok közé kerülhet.
A Makronóm Intézet elemzői szerint az előző időszakhoz képest a legtöbb nemzetközi, európai és régiós bizalmi indikátor értéke javult, ami jelenleg a korábbinál nagyobb bizakodásra adhat okot. Ugyanakkor persze
így az üzleti bizalmi mutatók értékei továbbra is a hosszú távú átlag alattiak.
A bizalmi indikátorokat összegző hőtérkép az országok gazdasági teljesítményével összefüggő üzleti hangulatot vizsgálja. E hőtérképen jól kirajzolódik a koronavírus-járvány időszaka (2020-as piros időszak), valamint az abból való gyors kilábalás (2021-es zöld értékek).
1. ábra
Forrás: Makronóm Intézet, 2023.02.13.
Ugyanakkor, mint az ábrán látható, a bizalmi indikátorok értékei az orosz–ukrán háború kirobbanása után érdemben romlani kezdtek. (Egy négyzet az ábrán egy hónapot jelöl az időtengelyen.) Tavaly a helyezetet még tovább súlyosbította az akkor egyre nagyobb problémát jelentő energiaválság, amely most jelentősen enyhült.
Bár az értékek továbbra is a hosszú távú trendek átlaga alatt maradnak, a legtöbb mutató javult az előző hónaphoz képest, ezt – illetve a cégvezetői optimizmus növekedését – mutatják a zöld színek.
A februári, a korábbi hónapoknál is határozottabban javuló eredmények mögött elsősorban a jövőre vonatkozó gazdasági teljesítmény érdemi javulása áll, az amerikai és a globális várakozások már a pozitív tartományban vannak – állapítja meg a Markonóm Intézet februári Gazdasági monitor elemzése, amely – többek között – a neves Sentix Intézet indexét is idézi.
2. ábra
A Sentix nem kevesebb mint 1200 pénzügyi elemző és intézményi befektető körében végzett felmérés alapján készíti az indexét. Ebben, a várakozásokat megragadó indikátor alapján, a legtöbb régióban javult az üzleti bizalom. A fordulópont, avagy a várakozások mélypontja az ábra szerint 2022 októberében volt, mind globális értelemben, mind az egyes régiókban, mind az EU és az USA egészében, valamint Kelet-Európában.
Az euróövezeti index 9,5 pontos emelkedése azt jelzi, hogy a régió feltehetően elkerüli a recessziót, a gazdasági növekedés terén a Sentix Intézet stagnálást prognosztizál.
a jelenlegi német helyzetet mérő alindex 9,2 ponttal, a gazdasági várakozásokat mérő mutató pedig 10,2 ponttal, vagyis egyre jobbak a várakozások a jövőre vonatkozóan.
Az USA-ban a jelenlegi helyzet megítélése 9 ponttal javult, míg a várakozások indexe 9,2 ponttal erősödött.
A Makronóm Intézet szakértői szerint jó hírnek számít az is, hogy tovább enyhült a nyomás a globális ellátási láncokon – dacára annak, hogy a korábbi szintre való visszatérés hosszabb folyamat lehet.
A munkához a februári Gazdasági monitor elemzése a Globális ellátási láncra nehezedő nyomást mérő index (GSCPI) mutatóját elemzi, amelyet az alábbi ábra mutat.
3. ábra
Globális ellátási láncra nehezedő nyomást mérő index (GSCPI)
Forrás: Federal Reserve Bank of New York, 2023.02.13
Ahogy látható, a GSCPI index a járvány és az energiaválság hatására kitört a korábbi sávjából, de az utóbbi hónapokban szinte visszapattant, így már a mutató nincsen messze a korábban jegyzett, normális értékektől.
Az indikátor tehát a globális ellátási láncok zavarait mutatja be, a növekedése beszerzési elakadásokat és áremelkedést jelez előre. A mutató kiemelten fontos a kereslet-kínálat várható alakulása szempontjából; a kereskedői és gyártói készletezés szempontjából; a szállítási határidők változása miatt; sőt az infláció várható alakulásának szempontjából is. A Makronóm Intézet elemzői szerint ugyanis a GSCPI és a termelői infláció szoros együttmozgást mutatott az elmúlt időszakban az Egyesült Államokban és az euróövezetben is. És, mint ismert, a globális szállítási költségek növekedése, a globális ellátási láncok töredezettsége mind érdemben járult és járul hozzá az infláció emelkedéséhez világszerte.
Kiemelten fontos megállapítása a februári Gazdasági monitor elemzésnek, hogy az Európai Bizottság friss előrejelzése szerint Magyarország idén elkerüli a recessziót, jövőre pedig 2,6 százalékos növekedéssel a legjobban növekvő országok között lesz.
Ezt mutatja meg a 4. ábra.
4. ábra
Összességében tehát – bár kihívásokkal teli időszak van mögöttünk – a február a növekvő optimizmus jegyében telt világszerte és ezen belül Európában, Németországban is. Mindezek alapján Magyarország a vártnál könnyebben túljuthat e nehéz időszakon. Sőt, mint azt az Európai Bizottság friss előrejelzése bizonyítja, Magyarország már a legjobban teljesítő országok között lehet Európában a 2024-es esztendőben.
A februári Gazdasági monitorban a Makronóm Intézet elemzői rámutattak arra is, hogy a háború és a szankciók közvetlenül közel fele részben, 47,8 százalékban járultak hozzá az inflációhoz. Az országspecifikus tényezők hatása az inflációnak 52,2 százalékáért felelt decemberben, azonban közvetett módon ezek jelentős része is a háborúval és a szankciókkal függött össze.
Továbbra is feszes a magyar a munkaerőpiac – állapítja meg a fentieken felül a Makronóm Intézet januári munkaerőpiaci vállalati kutatása. A vállalkozások rövid távú kilátásait a magas energiaárak, az infláció, valamint a megfelelő minőségű munkaerő megtalálása befolyásolta leginkább, így többségük kismértékű vagy jelentősebb romlásra számít a külső gazdasági körülményekben.
A saját helyzetük kilátásaiban azonban sokkal bizakodóbbak, nem csak a fent mutatott nemzetközi gazdasági szereplők és szakértők, de a hazai cégvezetők is: kielégítőnek vagy bizakodásra okot adónak ítélték meg.
A megkérdezett vállalkozások rövid és középtávon döntően nem terveznek elbocsátásokat, mert az értékes munkaerő visszaépítésének későbbi nehézségeit nagyobb kihívásként érzékelik,
Összességében tehát – bár kihívásokkal teli időszak van mögöttünk – a február a növekvő optimizmus jegyében telt világszerte, ezen belül Európában, Németországban és Magyarországon is erősödik a bizakodó gazdasági hangulat.
A Makronóm Intézet teljes elemzése ezen a linken érhető el.
(Címlapfotó:123rf.com)