Több nemzetközi bizalmi indikátor értéke egyre inkább javuló trendet mutat a Makronóm Intézet friss, februári Gazdasági monitor elemzése szerint. Ezen túl Magyarország gazdasági növekedésre vonatkozó kilátásai is jók az EU-n belül. A vállalatok is inkább toborzásra készülnek, mint elbocsátásokra – derül ki a Gazdasági monitorban ismertetett vállalati kutatásból.
A koronavírus-járvány után gyorsan magára találó gazdaság most újra konszolidálódni látszik. Sok még a bizonytalanság és kockázat, ám egyelőre úgy tűnik, hogy a háborút beárazta a mindennapokba a piac, és az energiahordozók, különösen a földgáz és a kőolaj árában is stabilabb időszak állhat előttünk.
Az elmúlt hónapok alatt javultak a nemzetközi, az európai, a régiós bizalmi indexek is. Elsőként ezekre a mutatókra fókuszálnak friss, februári Gazdasági monitor kutatásukban a Makronóm Intézet gazdasági elemzői.
Az intézet 2023. február 28-án közzétett elemzéséből kiderül az is, hogy – bár egyes kockázati tényezők még fennállnak – mégis tovább enyhült a nyomás a globális ellátási láncokon. Jó hír az is, hogy az Európai Bizottság friss előrejelzése szerint Magyarország idén elkerüli a recessziót, jövőre pedig 2,6 százalékos növekedéssel a legjobban bővülő országok közé kerülhet.
A Makronóm Intézet elemzői szerint az előző időszakhoz képest a legtöbb nemzetközi, európai és régiós bizalmi indikátor értéke javult, ami jelenleg a korábbinál nagyobb bizakodásra adhat okot. Ugyanakkor persze
így az üzleti bizalmi mutatók értékei továbbra is a hosszú távú átlag alattiak.
A bizalmi indikátorokat összegző hőtérkép az országok gazdasági teljesítményével összefüggő üzleti hangulatot vizsgálja. E hőtérképen jól kirajzolódik a koronavírus-járvány időszaka (2020-as piros időszak), valamint az abból való gyors kilábalás (2021-es zöld értékek).
1. ábra
Forrás: Makronóm Intézet, 2023.02.13.
Ugyanakkor, mint az ábrán látható, a bizalmi indikátorok értékei az orosz–ukrán háború kirobbanása után érdemben romlani kezdtek. (Egy négyzet az ábrán egy hónapot jelöl az időtengelyen.) Tavaly a helyezetet még tovább súlyosbította az akkor egyre nagyobb problémát jelentő energiaválság, amely most jelentősen enyhült.
Bár az értékek továbbra is a hosszú távú trendek átlaga alatt maradnak, a legtöbb mutató javult az előző hónaphoz képest, ezt – illetve a cégvezetői optimizmus növekedését – mutatják a zöld színek.
A februári, a korábbi hónapoknál is határozottabban javuló eredmények mögött elsősorban a jövőre vonatkozó gazdasági teljesítmény érdemi javulása áll, az amerikai és a globális várakozások már a pozitív tartományban vannak – állapítja meg a Markonóm Intézet februári Gazdasági monitor elemzése, amely – többek között – a neves Sentix Intézet indexét is idézi.
2. ábra
A Sentix nem kevesebb mint 1200 pénzügyi elemző és intézményi befektető körében végzett felmérés alapján készíti az indexét. Ebben, a várakozásokat megragadó indikátor alapján, a legtöbb régióban javult az üzleti bizalom. A fordulópont, avagy a várakozások mélypontja az ábra szerint 2022 októberében volt, mind globális értelemben, mind az egyes régiókban, mind az EU és az USA egészében, valamint Kelet-Európában.
Az euróövezeti index 9,5 pontos emelkedése azt jelzi, hogy a régió feltehetően elkerüli a recessziót, a gazdasági növekedés terén a Sentix Intézet stagnálást prognosztizál.
a jelenlegi német helyzetet mérő alindex 9,2 ponttal, a gazdasági várakozásokat mérő mutató pedig 10,2 ponttal, vagyis egyre jobbak a várakozások a jövőre vonatkozóan.
Az USA-ban a jelenlegi helyzet megítélése 9 ponttal javult, míg a várakozások indexe 9,2 ponttal erősödött.
A Makronóm Intézet szakértői szerint jó hírnek számít az is, hogy tovább enyhült a nyomás a globális ellátási láncokon – dacára annak, hogy a korábbi szintre való visszatérés hosszabb folyamat lehet.
A munkához a februári Gazdasági monitor elemzése a Globális ellátási láncra nehezedő nyomást mérő index (GSCPI) mutatóját elemzi, amelyet az alábbi ábra mutat.
3. ábra
Globális ellátási láncra nehezedő nyomást mérő index (GSCPI)
Forrás: Federal Reserve Bank of New York, 2023.02.13
Ahogy látható, a GSCPI index a járvány és az energiaválság hatására kitört a korábbi sávjából, de az utóbbi hónapokban szinte visszapattant, így már a mutató nincsen messze a korábban jegyzett, normális értékektől.
Az indikátor tehát a globális ellátási láncok zavarait mutatja be, a növekedése beszerzési elakadásokat és áremelkedést jelez előre. A mutató kiemelten fontos a kereslet-kínálat várható alakulása szempontjából; a kereskedői és gyártói készletezés szempontjából; a szállítási határidők változása miatt; sőt az infláció várható alakulásának szempontjából is. A Makronóm Intézet elemzői szerint ugyanis a GSCPI és a termelői infláció szoros együttmozgást mutatott az elmúlt időszakban az Egyesült Államokban és az euróövezetben is. És, mint ismert, a globális szállítási költségek növekedése, a globális ellátási láncok töredezettsége mind érdemben járult és járul hozzá az infláció emelkedéséhez világszerte.
Kiemelten fontos megállapítása a februári Gazdasági monitor elemzésnek, hogy az Európai Bizottság friss előrejelzése szerint Magyarország idén elkerüli a recessziót, jövőre pedig 2,6 százalékos növekedéssel a legjobban növekvő országok között lesz.
Ezt mutatja meg a 4. ábra.
4. ábra
Összességében tehát – bár kihívásokkal teli időszak van mögöttünk – a február a növekvő optimizmus jegyében telt világszerte és ezen belül Európában, Németországban is. Mindezek alapján Magyarország a vártnál könnyebben túljuthat e nehéz időszakon. Sőt, mint azt az Európai Bizottság friss előrejelzése bizonyítja, Magyarország már a legjobban teljesítő országok között lehet Európában a 2024-es esztendőben.
A februári Gazdasági monitorban a Makronóm Intézet elemzői rámutattak arra is, hogy a háború és a szankciók közvetlenül közel fele részben, 47,8 százalékban járultak hozzá az inflációhoz. Az országspecifikus tényezők hatása az inflációnak 52,2 százalékáért felelt decemberben, azonban közvetett módon ezek jelentős része is a háborúval és a szankciókkal függött össze.
Továbbra is feszes a magyar a munkaerőpiac – állapítja meg a fentieken felül a Makronóm Intézet januári munkaerőpiaci vállalati kutatása. A vállalkozások rövid távú kilátásait a magas energiaárak, az infláció, valamint a megfelelő minőségű munkaerő megtalálása befolyásolta leginkább, így többségük kismértékű vagy jelentősebb romlásra számít a külső gazdasági körülményekben.
A saját helyzetük kilátásaiban azonban sokkal bizakodóbbak, nem csak a fent mutatott nemzetközi gazdasági szereplők és szakértők, de a hazai cégvezetők is: kielégítőnek vagy bizakodásra okot adónak ítélték meg.
A megkérdezett vállalkozások rövid és középtávon döntően nem terveznek elbocsátásokat, mert az értékes munkaerő visszaépítésének későbbi nehézségeit nagyobb kihívásként érzékelik,
Összességében tehát – bár kihívásokkal teli időszak van mögöttünk – a február a növekvő optimizmus jegyében telt világszerte, ezen belül Európában, Németországban és Magyarországon is erősödik a bizakodó gazdasági hangulat.
A Makronóm Intézet teljes elemzése ezen a linken érhető el.
(Címlapfotó:123rf.com)
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A kormányok elkezdtek foglalkozni a bitcoinnal, így nem meglepő, hogy az árfolyama november közepén 36 millió forint közelében is járt. A világ legnépszerűbb kriptovalutáját a nagybefektetők mellett néhány állam is felfedezte tartalékként.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Ursula von der Leyen nemrég beismerte, a gyermekvédelmi törvény áll a háttérben.
Egy jelentésből kiderül, Brüsszel mégis elvenné a 13. havi nyugdíjat.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
