A rekordnyereség ellenére a cégek többsége visszafogja kapacitásbővítést célzó beruházásait, gyengítve a kínálatot, és további nyomást gyakorolva az energiahordozók világpiaci árára.
A legnagyobb extraprofitot a nyugati olajvállalatok érték el 125 százalékos éves növekedéssel. Az idáig sem volt kérdés, hogy ezek a cégek hasznot tudtak húzni az ukrajnai inváziót és a szankciókat követően megugrott olaj- és gázárakból, ugyanakkor a keletkezett nyereség mértéke még az elemzők várakozásait is felülmúlta.
A Rystad Energy kutatása szerint az energiaszektor cégei 2022-ben rekordméretű profitot zsebelhettek be: a globális kőolaj- és földgázkitermelő és -finomító vállalatok teljes FCF-je (Free Cash Flow, az a pénz, amely egy vállalatnak a működési költségek és a tőkekiadások kifizetése után megmarad) 2022-ben elérte a 834 milliárd dollárt, ami 70 százalékos növekedést jelent, köszönhetően a magas energiaáraknak és az új beruházások visszatartásának: a rekordnyereség ellenére az olajipar nem fektet be érdemben a kapacitásbővítést célzó beruházásokba, amely így jelentősen gyengíti a kínálatot és nyomást gyakorol az energiaárakra. Egyes amerikai szakértők szerint ennek az az oka, hogy az olajtársaságok politikai ügyet kreáltak a kitermelés fokozásából, míg mások ezt csupán gazdasági kérdésként látják: a kínálat szűkössége túlságosan jót tesz a profitnak. A Deloitte adatai szerint az amerikai olajkitermelők jelenleg több pénzt keresnek, mint bármikor az ország palaforradalmának több évtizedes történetében. Bármi is az ok, a 2015 óta tartó globális alulfinanszírozottság a feltárásokban és fejlesztésekben tovább fogja növelni a kőolaj és a földgáz kínálati hiányát.
Idén februárban a legnagyobb nyugati olajtársaságok közzétették 2022-es nyereségüket, az eredmények pedig mindenkit megdöbbentettek: a Chevron, az ExxonMobil, a BP, a Shell, a TotalEnergies és az Equinor együttes nyeresége a 2021-es 98,8 milliárd dollárról, 2022-re több mint 222 milliárdra nőtt (124,5 százalékos éves növekedéssel), felülmúlva a globális átlagot és az elemzők legmerészebb várakozásait. Az ExxonMobil 59,1 milliárd dollárral az eddigi legmagasabb profitját zsebelte be minden magán olajvállalat közül. A Shell szintén 115 éves történetének legnagyobb nyereségét jelentette be (39,9 milliárd dollár), de a Chevron (36,5 milliárd dollár), a TotalEnergies (36,2milliárd dollár), a BP (27,7 milliárd dollár) és a többségében állami tulajdonú norvég Equinor (22,7 milliárd dollár) is új rekordot állított fel.
„Abban bíztam, hogy úgy tízmilliárd dollárral kevesebb profitról tudok beszámolni, mert ez mégis észszerűbb lenne” – mondta Patrick Pouyanné, a TotalEnergies elnöke kissé szégyenkezve, amikor összegezte a cég tavalyi 36,2 milliárd dolláros nyereségét, amely kétszerese az előző évinek. Az elnök szerint a globális háttér továbbra is nagyon kedvez az energiaiparnak, és Kína Covid utáni újranyitása tovább fogja pörgetni a keresletet 2023-ban. Darren Woods, az ExxonMobil vezérigazgatója már jóval büszkébben nyilatkozott a helyzetről, aki szerint „az elért eredményeket egyértelműen a kedvező piac hozta meg, de hogy teljes mértékben kihasználjuk az alultermelt piac előnyeit, a munkánkat már évekkel ezelőtt, jóval a világjárvány előtt elkezdtük, amikor úgy döntöttünk, hogy anticiklikusan fektetünk be.” Állítását azonban a befektetések általános hiánya megcáfolni látszik.
A tavalyi éves nyereséget még nem minden vállalat tette közzé, ugyanakkor a részadatok már engednek némi betekintést: a Saudi Aramco, a világ legnagyobb olajvállalata a harmadik negyedéves beszámolója alapján 2022-ben már 130,3 milliárd dolláros nyereségnél jár, szemben a 2021-es ugyanezen időszak 77,6 milliárdjával. Szaúd-Arábiát a sivatagi felszín közelében található hatalmas olajkészletei a világ egyik legolcsóbb nyersolajtermelő helyszínévé teszik. A Nemzetközi Pénzügyi Intézet szerint az arab középhatalom minden 10 dollárnyi olajár-emelkedés után évente 40 milliárd dolláros többletbevételre számíthat. Amin H. Nasser, az Aramco vezérigazgatója bizakodó a jövőt illetően: szerinte „az olajkereslet az évtized hátralévő részében tovább fog nőni, tekintettel arra, hogy a világnak megfizethetőbb és megbízhatóbb energiára van szüksége”.
Ehhez az elképesztő nyereségnövekedéshez több tényező együttállására is szükség volt. A koronavírus-járvány okozta visszaesést követően az üzemanyag-kereslet hirtelen megugrott, ami már 2021-ben példátlan hasznot hozott az olajszektorban. Ezt fejelte meg az orosz–ukrán háború és az erre válaszul hozott EU-s szankciók, amelyek az orosz olaj- és gázszállítások akadozásához és nehezebb beszerzéséhez vezettek. A szankciók és az orosz energia jóval drágább alternatívái (például LNG) miatt az energiahordozók ára az egész világon megnőtt, miközben Európa sokszor „átcímkézett” orosz energiahordozókat vásárol közvetítő államokból, megkérdőjelezve a szankciók hatékonyságát.
Az alacsonyabb beruházási arány és a növekvő FCF azt jelzi, hogy az energiaipari szereplőknek jelentős készpénz áll rendelkezésére az adósságok törlesztésére vagy a részvényesek osztalékának kifizetésére. Mivel a 2021-es nyereség nagy részét a vállalatok adósságcsökkentésre költötték, a 2022-es évi hatalmas profit számottevő részét valószínűleg kifizetik a részvényeseknek. A trend a számokban is megmutatkozik: a vezető nyugati olajcégek 2022-ben rekordösszegű, 110 milliárd dolláros osztalékot és részvény-visszavásárlást fizettek ki a befektetőknek, amely nem meglepően világszerte felháborodást váltott ki a kormányokból, és az iparágra kivetendő extraadók kérdését is felvetette, ezzel járulva hozzá az átlagfogyasztók megugró energiaköltségeihez.
Rövid és középtávon az olajipari óriások kilátásai továbbra is nagyon kedvezőek. Bár igaz, hogy az energiaárak a tavalyi csúcsértékekről némileg normalizálódtak, a fundamentumok alig változtak: a finomítókban továbbra is fennáll a szűk keresztmetszet, amelyet az orosz gázolajra vonatkozó legutóbbi EU-s szankciók súlyosbítanak, a kereslet pedig még mindig erős, különösen Kína közelmúltbeli újraindulása után és a recessziós félelmek elhalványulásával.
Címlapfotó:123rf.com
Miként kerülhető el, hogy egy településre kikerüljön a „megtelt” tábla? Mikor születik újjá a rákosrendezői pályaudvar és környéke, épül-e újabb felhőkarcoló? Mindezekre Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára, országos főépítész adott választ. Interjú.
A nyolcmilliárd forintos befektetéssel nagyjából 150 új munkahelyet teremtenek.
Budai Gyula hivatali vesztegetés gyanújával tett feljelentést, mert információi szerint a Lánchíd-felújításból „kiszivattyúzott” másfélmilliárd forint nagy része a Karácsony Gergely vezette Városházán landolhatott.
Kiderült, mire készülnek.
Fontolgatják az amerikai és EU-s vezetők, hogy mit lehetne még szankcionálni Iránon.
Milyen egyetemen tanítják úgy, hogy fejlett ország lettünk?
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
