Donald Trump: Hiszek benne, hogy Grönland a miénk lesz
Az amerikai elnök úgy véli, az Egyesült Államok hamarosan átveheti az autonóm dán terület feletti ellenőrzést.
„Senki sem tudja, hogyan fog végződni az ukrajnai háború, de egy dolog biztos: az Egyesült Államok és Oroszország között egy elhúzódó és költséges hidegháború lesz” – jósolja Melvin A. Goodman, a CIA egykori elemzője, aki jelenleg a Center for International Policy vezető munkatársa és a Johns Hopkins Egyetem professzora.
Santo Martin, a Makronóm Intézet gazdaságpolitikai vezető elemzőjének írása a Makronómon.
Goodman szerint a „hidegháború 2.0” jövőbeli elhúzódását és a várhatóan rekordméretűre duzzadó kiadásait több tény is alátámasztja:
1. tény
Antony Blinken külügyminiszter a Washington Postnak adott interjújában az „elrettentés hosszú távú céljának” fontosságát hangsúlyozza, valamint azt, hogy a Biden-kormányzat gondoskodni fog arról, hogy Oroszország „ne pihenhessen, ne csoportosíthassa át erejét, és ne támadhasson újra”.
2. tény
Az idei rekordmértékű amerikai védelmi költségvetés mellett, amely szerint a kongresszus 45 milliárd dollárral többet biztosított, mint amennyit a Pentagon kért, egy úgynevezett „sürgősségi” rendelkezés megalapozza, hogy a következő évben további forrásokkal egészítsék ki a védelmi kiadásokat a tengerentúlon. Ez a rendelkezés lehetővé teszi több éves, a szokásos beszállítói versenyen kívüli megállapodások megkötését olyan, fogyóeszköznek számító fegyverek gyártására, mint a rakéták és a lőszerek.
A Pentagon mostantól olyan lehetőséget kap tehát a fegyverkészletek feltöltésére, amely „új aranykort” biztosít a hadiipari beszállítók számára.
A Biden-kormányzat e friss „ajándéka” a hadiipari komplexumoknak vetekszik azzal, amit a Reagan-kormányzat nyújtott az 1980-as években, és biztosítja az országban a fegyvereladások gazdag piacát. A rekordösszegű, 858 milliárd dolláros védelmi kiadások közel fele a hadiipari vállalkozókhoz kerül.
3. tény
A képviselőház és a szenátus fegyveres szolgálatokkal foglalkozó bizottságai gondoskodtak arról, hogy ezek a pénzcsapok nyitva is maradjanak, mivel fegyveriparhoz kötődő személyeket neveztek ki a Biden-féle nemzeti védelmi stratégiát felülvizsgáló bizottságba.
A bizottság elnöke, Jane Harman volt képviselő, a Lockheed-Martin céget védte, amikor a Parlamentben dolgozott, és jelenleg is tagja egy olyan hadiipari nagyvállalat igazgatótanácsának, amely nemrégiben hétéves, 800 millió dolláros szerződést kapott a Pentagontól.
4. tény
A kétpárti kongresszusi közösség és az amerikaiszakértői közösség sem tud elszakadni attól a régi, berögzött gondolattól, hogy az egykori Szovjetunió – jelen esetben Oroszország – fenyegetést jelent az Egyesült Államok nemzetbiztonságára, ezért a Biden-politika erőteljes katonai jelenlétet biztosít az orosz határon, ami tovább rontja a hidegháború 2.0 gyors olvadásának esélyeit. Ennek eredményeképpen elhúzódhatnak a fegyverkezési előkészületek, és így szükségtelenül megnövekedhetnek a védelmi kiadások, miközben elmarad a diplomáciai párbeszéd azokon a fontos területeken, ahol egyébiránt régóta orosz-amerikai egyetértés van.
Ezek közé a területek közé tartoznak a fegyverzetellenőrzési és leszerelési kérdések, mint például a nukleáris fegyverek elterjedésének megállítása és az űr katonai versenyben való felhasználásának korlátozása, valamint a felkelések és a terrorizmus kezelése, a környezet pusztulása és a jövőbeli világjárványok – hogy csak a legfontosabbakat említsük.
Az egykori CIA elemzője ugyanakkor elismeri azt is, hogy „nehéz elképzelni, hogy bármely orosz kormány hajlandó lenne diplomáciai megoldásokat keresni egy olyan Egyesült Államokkal, amely támogatja a több mint 30 tagú NATO-t; egy lengyelországi katonai bázist; egy regionális rakétavédelmet Lengyelországban és Romániában; és az orosz erőkhöz és a Fekete-tengerhez közeli román katonai létesítmények működtetését is. ”
(Címlapfotó: 123rf.com)