A magas infláció okait az elmúlt hetekben a Makronóm Intézet elemzése alapján vizsgáltuk cikksorozatunkban, melyből kiderült, hogy az infláció egyik jelentős oka hazánkban az agresszív árazás. Megkérdeztük a GVH-t, hol tart az ügyben a vizsgálat, és összefoglaljuk a Makronóm Intézet említett elemzését, amelyben sorra cáfolják a hazai inflációs tévhiteket.
A drágulás kérdése ma közel sem csak a közgazdászokat foglalkoztatja. Szerencsére azonban az élelmiszerár-növekedési ütem jelentős mérséklődésének egyre több jele van, év végére pedig a pénzromlás üteme akár egy számjegyűre is mérséklődhet.
Nem is kérdés, hogy mindenki a saját bőrén és pénztárcáján érzi: hosszú ideje csak nőnek és nőnek az árak. Viszont az utóbbi hetekben végre megfordult a trend az egyik legfontosabb termékkör, az élelmiszerek hazai piacán. Február második hetében akadt olyan üzlet, amely közölte: érdemben olcsóbbak lesznek üzleteiben a tejtermékek, így például 20 százalékkal csökkenti a kínálatában a legkeresettebb vajak árát – írtuk meg korábban. E jelzésértékű lépés valószínűleg csak egy lehet a sorban, amely az élelmiszerárak mérséklődésének irányába hat.
Tévhitek és cáfolatok címmel megjelent elemzésükben rámutattak arra is, mely intézkedések segítették a családokat az Európa-szerte emelkedő árakkal szemben kitartani itthon. Ennek bizonyítéka, hogy 2022 harmadik negyedévében az OECD statisztikái szerint a fejlett országok közül már egyedül csak Magyarországon növekedtek a reálbérek.
Túl lehetünk a nehezén
Várhatóan az infláció tetőzésén már túl vagyunk, a Makronóm Intézet legújabb számításai szerint az év végére akár egy számjegyűre is csökkenhet az infláció hó/hó mutatója. Erről részletesen az alábbi cikkben olvashat.
Miközben az infláció igen magas, egyes kereskedők vagy a terméket az üzletbe beszállító gyártó talán túlságosan is mohó módon, az indokoltnál jobban növelhette az árakat. Erre utal az alábbi ábra is.
Forrás: Makronóm Intézet, 2023
– tudta meg a Makronóm a GVH-tól.
A GVH éppen folyó vizsgálata kiterjed az érintett piacok teljes forgalmazási láncolataira és versenyviszonyaira, hogy a versenyhivatal feltérképezhesse, torzulhatott vagy korlátozódhatott-e a verseny akár az érintett termékkörök kiskereskedelmi piacain, akár az értéklánc bármely más szintjén.
A GVH-nál hozzátették: a vizsgálatot az indokolja, hogy a versenyhivatal rendelkezésére álló információk szerint a hazai tej- és tejtermékek körében a fogyasztói árak nagymértékű emelkedése volt észlelhető számos termék esetében a közelmúltban, mely áremelkedés a mai napig folyamatosan tart.
Ezzel párhuzamosan, a hivatalhoz érkezett jelzések alapján a tejipari ágazatban termelő- és feldolgozó tevékenységet végző hazai piaci szereplők beszállítói pozíciói gyengülő tendenciát mutatnak.
„Az elmúlt év során tapasztalt, a koronavírus világjárvány, illetve az orosz-ukrán háború következtében kibontakozó globális és európai agrárgazdasági tendenciák, az inputköltségek növekedése, a hazai élelmiszerpiaci árakra közvetlenül kiható jogszabályi változások mind-mind olyan tényezők, amelyek a tej- és tejtermék ágazat valamennyi szereplőjére és a fogyasztókra is közvetlenül és érzékelhető mértékben kihatottak.” – olvasható a versenyhivatal vizsgálatokról szóló végzésében.
A hivatal indoklása kiemeli azt is, hogy ”ezek a tényezők az értéklánc különböző szintjein eltérő mértékben fejthették ki hatásukat, indokolt ugyanakkor vizsgálni azt is, hogy mennyiben járulhattak hozzá az ágazatban tapasztalt, fent ismertetett folyamatokhoz (nagy mértékű áremelkedések; piaci szereplők között fennálló viszonyrendszer átrendeződése; termékkategórián belüli koncentráció alakulása, ideértve a sajátmárkás termékek arányának alakulását) a szabad piaci versenyt akadályozó magatartások, körülmények”.
A hatóság most – többek között – a piaci szereplőktől összegyűjtött – kötelező válaszadáson alapuló – információk elemzésével tárja fel a drágulás részletes okait, hogy megtehesse a szükséges lépéseket. A vizsgálat során a GVH alkalmazhat helyszíni kutatást (rajtaütést) is, amely természetesen a bíróság előzetes engedélyéhez van kötve.
Az inflációs hatásokat elemző cikksorozatunkban tehát most az agresszív árazás hatását vizsgáltuk.
Elevenítsük fel mind a hat plusz egy fontos tényezőt, amely hatást gyakorol a magyar inflációra, és amelyekről korábbi cikkeinkben is írtunk:
1. A világgazdaság koronavírus-válság utáni újraindulásából adódó árnövelő hatások
2. Az energiaárak emelkedése
3. A háború közelsége és a piacgazdaság érettsége
4. Az egész Európát és különösen Magyarországot sújtó aszály
5. Árfolyam hatás
6. Agresszív árazás (ez a cikk)
7. A kormányzati intézkedések családokat és nyugdíjasokat megtámasztó hatása
Nyitókép:123rf.hu
Legfrissebb gazdasági előrejelzésében az EU végrehajtó szerve kijelentette, hogy az iráni konfliktus az egész kontinensen magasabb inflációt fog eredményezni.
Európai összevetésben is kiemelkedőek a magyar számok.
Az előző kormány beavatkozásainak köszönhetően kiváló alapokról indulhatnak Magyar Péterék.
Nagyon kedvező helyzetben veszi át a kormányzást Magyar Péter.
Ahogyan várható volt, áprilisban enyhe emelkedésbe kezdtek a fogyasztói árak, azaz az infláció. Nem csoda, hogy a drágulást fékező, Fidesz kormány által bevezetett intézkedéseket a Tisza-kormány is továbbviszi.
Az árfelhajtó hatások és a csökkenő hozamok miatt az elemzők 30 százalékos zöldség- és gyümölcsdrágulást sem tartanak kizártnak – figyelmeztet a FruitVeb.
A Saul fia Oscar-díjas rendezője szerint filmje ma már nem kaphatná meg a kritikai elismerés legfelsőbb kitüntetését.
