Profitéhség: ez lehet az magas infláció egyik jelentős oka

A drágulás kérdése ma közel sem csak a közgazdászokat foglalkoztatja. Szerencsére azonban az élelmiszerár-növekedési ütem jelentős mérséklődésének egyre több jele van, év végére pedig a pénzromlás üteme akár egy számjegyűre is mérséklődhet. 

Nem is kérdés, hogy mindenki a saját bőrén és pénztárcáján érzi: hosszú ideje csak nőnek és nőnek az árak. Viszont az utóbbi hetekben végre megfordult a trend az egyik legfontosabb termékkör, az élelmiszerek hazai piacán. Február második hetében akadt olyan üzlet, amely közölte: érdemben olcsóbbak lesznek üzleteiben a tejtermékek, így például 20 százalékkal csökkenti a kínálatában a legkeresettebb vajak árát – írtuk meg korábban. E jelzésértékű lépés valószínűleg csak egy lehet a sorban, amely az élelmiszerárak mérséklődésének irányába hat.

A Makronóm Intézet január 21-én közzétett elemzésében pontól-pontra vette végig, milyen folyamatok felelősek az évtizedek óta nem látott inflációért. 

Tévhitek és cáfolatok címmel megjelent elemzésükben rámutattak arra is, mely intézkedések segítették a családokat az Európa-szerte emelkedő árakkal szemben kitartani itthon. Ennek bizonyítéka, hogy 2022 harmadik negyedévében az OECD statisztikái szerint a fejlett országok közül már egyedül csak Magyarországon növekedtek a reálbérek. 

Túl lehetünk a nehezén
 
Várhatóan az infláció tetőzésén már túl vagyunk, a Makronóm Intézet legújabb számításai szerint az év végére akár egy számjegyűre is csökkenhet az infláció hó/hó mutatója. Erről részletesen az alábbi cikkben olvashat.

A GVH is vizsgálja a boltok agresszív árazási gyakorlatát

Miközben az infláció igen magas, egyes kereskedők vagy a terméket az üzletbe beszállító gyártó talán túlságosan is mohó módon, az indokoltnál jobban növelhette az árakat. Erre utal az alábbi ábra is.

Forrás: Makronóm Intézet, 2023

– tudta meg a Makronóm a GVH-tól. 

A GVH éppen folyó vizsgálata kiterjed az érintett piacok teljes forgalmazási láncolataira és versenyviszonyaira, hogy a versenyhivatal feltérképezhesse, torzulhatott vagy korlátozódhatott-e a verseny akár az érintett termékkörök kiskereskedelmi piacain, akár az értéklánc bármely más szintjén.

A GVH-nál hozzátették: a vizsgálatot az indokolja, hogy a versenyhivatal rendelkezésére álló információk szerint a hazai tej- és tejtermékek körében a fogyasztói árak nagymértékű emelkedése volt észlelhető számos termék esetében a közelmúltban, mely áremelkedés a mai napig folyamatosan tart.

Ezzel párhuzamosan, a hivatalhoz érkezett jelzések alapján a tejipari ágazatban termelő- és feldolgozó tevékenységet végző hazai piaci szereplők beszállítói pozíciói gyengülő tendenciát mutatnak.

„Az elmúlt év során tapasztalt, a koronavírus világjárvány, illetve az orosz-ukrán háború következtében kibontakozó globális és európai agrárgazdasági tendenciák, az inputköltségek növekedése, a hazai élelmiszerpiaci árakra közvetlenül kiható jogszabályi változások mind-mind olyan tényezők, amelyek a tej- és tejtermék ágazat valamennyi szereplőjére és a fogyasztókra is közvetlenül és érzékelhető mértékben kihatottak.” –  olvasható a versenyhivatal vizsgálatokról szóló végzésében.

A hivatal indoklása kiemeli azt is, hogy ”ezek a tényezők az értéklánc különböző szintjein eltérő mértékben fejthették ki hatásukat, indokolt ugyanakkor vizsgálni azt is, hogy mennyiben járulhattak hozzá az ágazatban tapasztalt, fent ismertetett folyamatokhoz (nagy mértékű áremelkedések; piaci szereplők között fennálló viszonyrendszer átrendeződése; termékkategórián belüli koncentráció alakulása, ideértve a sajátmárkás termékek arányának alakulását) a szabad piaci versenyt akadályozó magatartások, körülmények”.  

A hatóság most – többek között – a piaci szereplőktől összegyűjtött – kötelező válaszadáson alapuló – információk elemzésével tárja fel a drágulás részletes okait, hogy megtehesse a szükséges lépéseket. A vizsgálat során a GVH alkalmazhat helyszíni kutatást (rajtaütést) is, amely természetesen a bíróság előzetes engedélyéhez van kötve.

Nyitókép:123rf.hu