Továbbra is feszes a magyar munkaerőpiac, és ebben érdemi változásra nem számíthatunk a Makronóm Intézet legfrissebb, januári vállalati kutatása szerint. A megkérdezett vállalkozások rövid és középtávon döntően nem terveznek elbocsátásokat, mert az értékes munkaerő visszaépítésének későbbi nehézségeit nagyobb kihívásként érzékelik.
A cégvezetők pozitívan nyilatkoztak vállalatuk kilátásairól, ugyanakkor – elsősorban külső okok miatt – a gazdasági környezet romlására számítanak az első negyedévben.
A vállalkozások rövid távú kilátásait a magas energiaárak, az infláció, valamint a megfelelő minőségű munkaerő megtalálása befolyásolta leginkább, amelynek eredménye, hogy rövid (60 százalék) és középtávon (54 százalék) többségben voltak azok, akik kismértékű vagy jelentősebb romlásra számítanak a külső gazdasági körülményekben.
Már pozitívabbak a várakozások, ugyanakkor 2024-re vonatkozóan fontos kiemelni, hogy a saját helyzetük kilátásaiban sokkal bizakodóbbak a cégvezetők,
nagy többségük (70 százalék) kielégítőnek vagy bizakodásra okot adónak ítélte meg vállalkozása helyzetét
a jelenlegi gazdasági környezetben.
A felmérés eredményei alapján a vállalkozások a munkaerő megtartására törekednek, tehát tömeges elbocsátásokra nem kell számítani a következő időszakban.
Jellemző ugyanakkor, hogy a hazai gazdaságban a létszámbővítés és a létszámcsökkentés egyszerre van jelen, ami a munkaerőpiac átrendeződését mutatja. A létszámbővítés során elsősorban a szakképzett és felsőfokú végzettségű munkavállalókra fókuszálnak a vállalkozások, míg a leépítések elsősorban a betanított munkásokat érinthetik.
A létszámbővítés során főként szakképzett (32 százalék) és felsőfokú végzettségű (32 százalék) munkavállalókat keresnek, amelyeket a betanított munkás (22 százalék) és a középfokú végzettséget (14 százalék) igénylő munkaerő követ.
Komoly igény mutatkozik tehát a jól képzett szakemberekre. A szakképzett és felsőfokú végzettségű munkavállalók megtalálása ennek megfelelően kihívást jelent, az új belépőket sokszor csak több hónapos keresés után találják meg a cégek.
A vállalkozások nyitottak munkavállalóik képzésére, de nem rendelkeznek kellő információval az ezzel kapcsolatos támogatási lehetőségekről. A megkérdezett vállalkozások közel felének nincs tudomása az igénybe vehető képzési programokról, és nem ismertek számukra a képzésben való részvétel feltételei.
Mindössze a vállalkozások harmada bizonyult megfelelően tájékozottnak az elérhető képzések köréről, ugyanakkor túlnyomó többségük továbbra is nyitott a munkavállalói képzésekre, amihez az aktuálisan elérhető támogatásokat szívesen vennék igénybe. Ennek a helyzetnek a megoldásában nagy segítséget nyújthatnak az nfsz.munka.hu, valamint a vali.hu weboldalak, amelyeken keresztül a vállalkozások folyamatosan értesülhetnek a számukra releváns információkról.
A Makronóm Intézet kutatása ezen a linken érhető el.
A kutatás háttere
A Makronóm Intézet vezetői interjúk alapján készítettek felmérést azzal a céllal, hogy megismerjék a hazai vállalkozások rövid, közép- és hosszú távra vonatkozó várakozásait a gazdasági helyzetre, a munkaerőpiaci kilátásokra, valamint a bérgazdálkodási tervekre vonatkozóan.
A kutatásba bevont 100 cég többségében feldolgozóipari, 1–5 milliárd forint árbevétellel és jellemzően 21–50 fő foglalkoztatottal rendelkező kkv.
A most bejelentett intézkedések a vidéken élők mindennapjait az otthonteremtéstől, a mindennapi munkán keresztül a hatékony termelésig segíteni tudják.
Ez jelentős eltérés a korábbi támogatott hitelektől.
Több mint húsz év után újraéled a mozi, amely megrengette a világot.
Nem fárasztom az olvasókat azzal, hogy felsoroljak egy tucat hetven feletti, kiváló egyetemi tanárt.
Több baleset és karbantartási munka is nehezíti a közlekedést az M0-s, M1-es és M7-es autópályákon.
A bruttó átlagkeresetek is intenzívebben emelkednek a gazdaság növekedésénél.
A miniszter szerint a magyar gazdaság sokkal ellenállóbb, minthogy az uniós pénzek esetleges visszatartása megroppantaná.
A túszok holttesteinek visszaszolgáltatása nem várt akadályokba ütközött.
