Továbbra is feszes a magyar munkaerőpiac, és ebben érdemi változásra nem számíthatunk a Makronóm Intézet legfrissebb, januári vállalati kutatása szerint. A megkérdezett vállalkozások rövid és középtávon döntően nem terveznek elbocsátásokat, mert az értékes munkaerő visszaépítésének későbbi nehézségeit nagyobb kihívásként érzékelik.
A cégvezetők pozitívan nyilatkoztak vállalatuk kilátásairól, ugyanakkor – elsősorban külső okok miatt – a gazdasági környezet romlására számítanak az első negyedévben.
A vállalkozások rövid távú kilátásait a magas energiaárak, az infláció, valamint a megfelelő minőségű munkaerő megtalálása befolyásolta leginkább, amelynek eredménye, hogy rövid (60 százalék) és középtávon (54 százalék) többségben voltak azok, akik kismértékű vagy jelentősebb romlásra számítanak a külső gazdasági körülményekben.
Már pozitívabbak a várakozások, ugyanakkor 2024-re vonatkozóan fontos kiemelni, hogy a saját helyzetük kilátásaiban sokkal bizakodóbbak a cégvezetők,
nagy többségük (70 százalék) kielégítőnek vagy bizakodásra okot adónak ítélte meg vállalkozása helyzetét
a jelenlegi gazdasági környezetben.
A felmérés eredményei alapján a vállalkozások a munkaerő megtartására törekednek, tehát tömeges elbocsátásokra nem kell számítani a következő időszakban.
Jellemző ugyanakkor, hogy a hazai gazdaságban a létszámbővítés és a létszámcsökkentés egyszerre van jelen, ami a munkaerőpiac átrendeződését mutatja. A létszámbővítés során elsősorban a szakképzett és felsőfokú végzettségű munkavállalókra fókuszálnak a vállalkozások, míg a leépítések elsősorban a betanított munkásokat érinthetik.
A létszámbővítés során főként szakképzett (32 százalék) és felsőfokú végzettségű (32 százalék) munkavállalókat keresnek, amelyeket a betanított munkás (22 százalék) és a középfokú végzettséget (14 százalék) igénylő munkaerő követ.
Komoly igény mutatkozik tehát a jól képzett szakemberekre. A szakképzett és felsőfokú végzettségű munkavállalók megtalálása ennek megfelelően kihívást jelent, az új belépőket sokszor csak több hónapos keresés után találják meg a cégek.
A vállalkozások nyitottak munkavállalóik képzésére, de nem rendelkeznek kellő információval az ezzel kapcsolatos támogatási lehetőségekről. A megkérdezett vállalkozások közel felének nincs tudomása az igénybe vehető képzési programokról, és nem ismertek számukra a képzésben való részvétel feltételei.
Mindössze a vállalkozások harmada bizonyult megfelelően tájékozottnak az elérhető képzések köréről, ugyanakkor túlnyomó többségük továbbra is nyitott a munkavállalói képzésekre, amihez az aktuálisan elérhető támogatásokat szívesen vennék igénybe. Ennek a helyzetnek a megoldásában nagy segítséget nyújthatnak az nfsz.munka.hu, valamint a vali.hu weboldalak, amelyeken keresztül a vállalkozások folyamatosan értesülhetnek a számukra releváns információkról.
A Makronóm Intézet kutatása ezen a linken érhető el.
A kutatás háttere
A Makronóm Intézet vezetői interjúk alapján készítettek felmérést azzal a céllal, hogy megismerjék a hazai vállalkozások rövid, közép- és hosszú távra vonatkozó várakozásait a gazdasági helyzetre, a munkaerőpiaci kilátásokra, valamint a bérgazdálkodási tervekre vonatkozóan.
A kutatásba bevont 100 cég többségében feldolgozóipari, 1–5 milliárd forint árbevétellel és jellemzően 21–50 fő foglalkoztatottal rendelkező kkv.
Több mint 10 százalékkal nőtt az egyéb építmények építése havi alapon, ami főleg a költségvetési szférához köthető, ám a cégek óvatosak. A jövőbeli fellendüléshez a gazdasági kilátások javulása szükséges, ami az egész ágazat lendületét visszahozhatja – véli a Makronóm Intézet elemzője.
Nem várt fordulatot hozott a Fitch döntése: nemhogy elmaradt a leminősítés, de még javultak is a kilátások, szembemenve a pesszimista várakozásokkal. Az infláció csökkenése, a költségvetési egyensúly helyreállása és a gazdasági növekedés dinamizálódása meggyőzte a hitelminősítőt, ami a forintnak is lendületet adott.
A washingtoni fellebviteli bíróság döntése kötelezi az Apple-t és a Google-t a TikTok eltávolítására, ha januárig nem történik meg a platform amerikai értékesítése. Eközben Kína és az USA vezetése is más-más irányból intéz támadást.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
Novemberben az infláció éves üteme a KSH friss adatai szerint 3,7 százalékot tett ki, ám a gyenge mezőgazdasági termés és a dollár erősödése újra a hazai árak emelkedésének irányába hat. A Makronóm Intézet elemzője szerint jövőre – éves átlagban – 3,4 százalékos lehet a pénzromlás üteme.
Travis Timmerman arról is mesélt, milyen volt hónapokig az Aszad-rezsim börtönében ülni.
A volt amerikai házelnök, Nancy Pelosi egy hivatalos luxemburgi út során szenvedett balesetet, de állapota stabil, és a kórházból is folytatja munkáját.
