Olcsóbb lett a gabona, csökken egyes tejtermékek ára

Nagy figyelmet kapott a minap, február második hetében, hogy akadt olyan üzlet, amely közölte:

így például 20 százalékkal csökkenti a kínálatában a legkeresettebb vajak árát. Ez a jelzésértékű lépés valószínűleg csak egy lehet a sorban, amely az élelmiszerárak mérséklődése irányába hat. Alábbi írásunkban elsősorban a gabona, a kenyér és más pékáruk árát alakító tényezőkkel foglalkozunk, de látni fogjuk, hogy ez milyen mértékben hat ki akár a húsok, akár a tojás vagy a tejtermékek árára is.

Megúszhatjuk az 1000 forintos kenyérárat, még áresés is jöhet – írtuk nemrég, most januárban, miután a nagy mennyiségben beáramló ukrán gabona letörte a durván elszállt hazai termelői árakat.  „75-80 000 forinton cserél gazdát tonnánként és emiatt a korábbi világpiaci árakkal többé-kevésbé szinkronban lévő 120-130 ezer forintos magyar kukorica ára 100 000 alá csökkent, és ugyanaz figyelhető meg a búzánál, ahol a 140 000 forinttal szemben 110 ezres tonnánkénti ár figyelhető meg. Mindezek következtében az elmúlt hónapokban, aki egyáltalán értékesíteni tudta terményét, az is csak jól láthatóan 20-25 százalékos árcsökkenéssel tehette meg” – derült ki a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (Mosz) közleményéből.
Király László, a tüskeszentpéteri lisztről ismert Zala Cereália Kft. ügyvezetője pedig azt nyilatkozta a Makronómnak, hogy  az olcsóbb búzának köszönhetően megúszhatjuk a brutális drágulást. Szerinte valószínű, hogy a kenyér ára emelkedni már nem fog, sőt idővel akár egy óvatos visszarendeződés is megindulhat, természetesen annak függvényében, hogy a kereskedelem mennyit enged át a beszerzési ár csökkenéséből, amit a sütő üzemektől megszerez. 

Ezek után számolni kezdtünk, hiszen ha a pékáruk esetében ennyire kézzelfogható a hatás, akkor annak meg kell jelennie más ágazatokban is. Arra kértük a Makronóm Intézetet, gyűjtsék össze, melyek azok az ágazatok, ahol érezhetően csökkenni fognak a költségek az alacsonyabb áron beszerzett gabonának köszönhetően, és mit fognak mindebből érzékelni a fogyasztók?
„A gabona és ezen keresztül a kenyérárak alakulása talán az a tényező, amely legközvetlenebbül befolyásolja a háztartások inflációs érzékelését, hiszen kenyeret, különböző pékárukat napi szinten vásárolunk. Ez annak ellenére van így, hogy a kenyér tényleges súlya a fogyasztói kosáron belül mindössze 1 százalék” – mutat rá Regős Gábor, a Makronóm Intézet makroelemzési vezetője. 
A decemberi inflációs adatok alapján a kenyér ára az egy évvel korábbit jelentős mértékben, 81,1 százalékkal haladta meg. Ennek egy része a gabonaárak és így a liszt árának növekedéséhez, míg más része az energiaárak elszabadulásához köthető. A liszt árára vonatkozóan az inflációs adatokból származó kép csalóka, mindössze 6,7 százalékos éves alapú áremelkedést mutat, ám ez az árstopok hatása miatt van.

Rendkívül széles termékkört érint

„Ugyanakkor a gabonaárak a termékek ennél szélesebb körét érintik, hiszen takarmányként hasznosulnak a haszonállatok táplálásánál is, amelyen keresztül befolyásolják a hús, a tej, a tejtermékek vagy éppen a tojás árát. Természetesen itt sem csak a gabonaár az érdekes, fontos hatással van az energiaárak vagy éppen a forintárfolyam alakulása is.” – húzza alá Regős Gábor. 

A húsok esetében is látható áremelkedés: a sertésnél 29,9, a marhánál 43,2, míg a baromfinál 51,5 százalék. Fontos hozzátenni, hogy a kormányzati árstopok itt is több esetben jelen vannak, azaz a piaci áremelkedés ennél jelentősebb lenne. A – későbbi, tavaly ősszel bevezetett árstop ellenére – jelentős, 82,7 százalékos a tojás éves áremelkedése, míg a tejé 52,1 százalékos. Itt már természetesen a gabonafélék ára a költségeknek csak egy kis hányadát teszik ki, de azért a hatásuk nem elhanyagolható.

De miért is lett hazánk szempontjából ennyire kulcskérdés az ukrán gabona? Ennek megértéséhez elég megnézni a külkereskedelmi adatokat. 

„A 2022-es esztendő Magyarországon nem a mezőgazdaság éve volt. Ha az augusztus-októberi adatokat nézzük és összevetjük a 2019-essel, akkor drasztikus fordulatot láthatunk. Míg búzából 2019 említett 3 hónapjában 31 ezer tonnát importáltunk és 645 ezer tonnát exportáltunk, addig 2022-ben ez 271, illetve 381 ezer tonnát tett ki, azaz bár továbbra is nettó exportőrök maradtunk, az egyenlegünk romlott” – sorolja az adatokat a Makronóm Intézet szakértője. 

Még rosszabb a helyzet a kukorica esetében: itt 2019 augusztusa és októbere között az import 35 ezer, míg az export 595 ezer tonnát tett ki, ezek az értékek 2022-ben 610 ezer és 400 ezer tonnára változtak, azaz itt nettó importőrökké váltunk. Ez egyben azt is jelenti, hogy a gabonát felhasználók a hazai folyamatok mellett a nemzetközi áraknak, illetve az árfolyam-ingadozásnak is kitetté váltak.
A kedvezőtlen folyamatokat jobbára a 2022-es alacsony terméseredmények magyarázzák, amelyek hátterében a jelentős mértékű aszály húzódik meg: a búza termésmennyisége 18, míg a kukoricáé 57 százalékkal csökkent. A termésátlag a búza esetében az előző évi hektáronkénti 5,9 tonnáról 4,4 tonnára, a kukorica esetében pedig hektáronként 6,1 tonnáról 3,4 tonnára esett vissza.

Még így sem biztos, hogy jöhet az áresés

„A gabona fontos alapanyag az élelmiszeripar több ágazatában is, erre a legkézenfekvőbb példa a liszt, amiből aztán kenyér készül. Így pedig elméletileg a gabona árának csökkenése ezen termékek esetében is áresést vonna maga után. Ám mivel, mint említettem, a gabonát felhasználják takarmányként is, így a húsok, a tojás vagy a tejtermékek árának is mérséklődnie kellene. Kérdéses azonban, hogy a fogyasztókhoz ebből mennyi jut majd el” –  fejti ki Regős Gábor hozzátéve, egyrészről ezen termékek fogyasztói ára nem csak a gabonáétól függ, abban megjelenik minden más termelési tényező ára is, mint például a munkaerőé vagy az energiáé.  
Ez pedig sajnos ellensúlyozhatja a gabona árából következő árcsökkenés hatását. Másrészről kérdés az is, hogy a termelők vagy a kereskedők átengedik-e ezt az árcsökkenést a fogyasztók felé. 

Ilyen helyzetben pedig, ha a vállalatokat a kereslet nem kényszeríti az árak mérséklésére, akkor az nem is fog bekövetkezni, inkább a profitráták emelkednek majd.

Hónapokba telhet, mire észrevesszük a változást

„Annak, hogy most beérkezett több mint egymillió tonna ukrán gabona, közvetlen és gyors hatása nem lesz az élelmiszerárakra” – szögezi le kérdésünkre Hollósi Dávid. Az MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója szerint elsősorban azért, mert 

Emellett a gabonának alapvetően világpiaci árai vannak, lehet persze némi eltérés, de nem túl jelentős. A mostani áresésnek is ott áll a hátterében az, hogy globálisan is csökkentek a gabonaárak. Végtelen mennyiségeket ráadásul a mégoly bőséggel rendelkezésre álló import gabonából sem lehet behozni, hiszen, ahogy arra Hollósi Dávid rámutat, azt tárolni is kell, ami költséges, és emögött banki finanszírozás van, annak a költsége is beépül az árakba.
Ez persze nem jelenti azt, hogy minden megy tovább, mintha mi sem történt volna, az infláció pedig vágtat előre. Lesz hatása, de lassan fogjuk csak megérezni.

„Az állattenyésztők most már olcsóbban juthatnak takarmányhoz, de mire abból felnő egy sertés, az 100 nap, egy csirke esetében 47 nap. Mire bekerül a húsuk az élelmiszeripar körforgásába, feldolgozzák, eljut az üzletekbe, addig még jó pár hónapnak el kell telnie” – húzza alá az igazgató. Időközben az is kiderül majd, milyen lesz ez az év. Ha nem lesz aszály, jól alakul a termés, az tovább fékezheti az inflációt, ami jó esetben csakugyan egy számjegyű lehet év végére.

A végső szó a boltoké?

Márpedig az árazásban eddig is akadtak furcsaságok, ahogy arra György László gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos egy napokban tartott sajtó-háttérbeszélgetésen rámutatott, az inflációt a háború, az aszály és a forint árfolyamának gyengülése mellett éppen a piaci szereplők agresszív árazásai váltották ki. 
Mint mondta, számos élelmiszeripari terméket, például a vajat vagy a száraztésztát érintően akadtak szélsőségek, utóbbinál például akár háromszoros árkülönbséget is látni lehet a németországi vagy csehországi boltokhoz képest. Mindez olyan méreteket öltött, hogy az árazás miatt már a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is vizsgálatokat indított pár napja. 

Hogy áll a GVH a vizsgálatokkal?

Frissen reflektorfénybe került ügyről van szó, így eredményekről még nem tudtak beszámolni, a hivataltól megtudtuk, mit és hogyan vizsgálnak. „A gyorsított ágazati vizsgálat során szakembereink elsősorban azt elemzik, hogy az ágazat egy részében miért volt tapasztalható kiugró áremelkedés: a nemzetközi folyamatok, az importkitettség, az árfolyamok alakulása, a nyersanyagkínálat okozza vagy esetleg a résztvevő vállalatok jogellenes magatartása, összebeszélése, kartellje” – tudtuk meg a GVH-tól. 

Hozzátették, a vizsgálatot az indokolja, hogy a Gazdasági Versenyhivatal rendelkezésére álló információk szerint a hazai tej- és tejtermékek körében a fogyasztói árak nagymértékű emelkedése volt észlelhető számos termék esetében a közelmúltban, mely áremelkedés a mai napig folyamatosan tart. 
Ezzel párhuzamosan, a Gazdasági Versenyhivatalhoz érkezett jelzések alapján a tejipari ágazatban termelő- és feldolgozó tevékenységet végző hazai piaci szereplők beszállítói pozíciói gyengülő tendenciát mutatnak.
„Az elmúlt év során tapasztalt, a koronavírus világjárvány, illetve az orosz-ukrán háború következtében kibontakozó globális és európai agrárgazdasági tendenciák, az inputköltségek növekedése, a hazai élelmiszerpiaci árakra közvetlenül kiható jogszabályi változások mind-mind olyan tényezők, amelyek a tej- és tejtermék ágazat valamennyi szereplőjére és a fogyasztókra is közvetlenül és érzékelhető mértékben kihatottak.”  –  olvasható a versenyhivatal vizsgálatokról szóló végzésében.
A hivatal indoklása kiemeli azt is, hogy ”ezek a tényezők az értéklánc különböző szintjein eltérő mértékben fejthették ki hatásukat, indokolt ugyanakkor vizsgálni azt is, hogy mennyiben járulhattak hozzá az ágazatban tapasztalt, fent ismertetett folyamatokhoz (nagy mértékű áremelkedések; piaci szereplők között fennálló viszonyrendszer átrendeződése; termékkategórián belüli koncentráció alakulása, ideértve a sajátmárkás termékek arányának alakulását) a szabad piaci versenyt akadályozó magatartások, körülmények”.  
A vizsgálatok során a nemzeti versenyhatóság többek között a piaci szereplőktől összegyűjtött – kötelező válaszadáson alapuló – információk elemzésével tárja fel a drágulás részletes okait, hogy megtehesse a szükséges lépéseket az esetleges versenyproblémák kiküszöbölésére. A vizsgálat során a GVH alkalmazhat helyszíni kutatást (rajtaütést) is, amely természetesen a bíróság előzetes engedélyéhez van kötve.
 

(Címlapfotó:123rf.com)