Visszaesett a gabona piaci ára, és más téren is visszafogták az áremeléseiket egyes boltok – derült ki az elmúlt hetekben. Ebből józan paraszti ésszel számolva az következik, hogy hamarosan alacsonyabb lesz a kenyér ára, sőt a takarmányok révén a húsnak, a tejnek és a tojásnak is kevesebbe kellene kerülnie. Vajon érvényesül a papírforma, vagy marad a vágtázó infláció?
Kovács Dániel írása a Makronómon.
Nagy figyelmet kapott a minap, február második hetében, hogy akadt olyan üzlet, amely közölte:
így például 20 százalékkal csökkenti a kínálatában a legkeresettebb vajak árát. Ez a jelzésértékű lépés valószínűleg csak egy lehet a sorban, amely az élelmiszerárak mérséklődése irányába hat. Alábbi írásunkban elsősorban a gabona, a kenyér és más pékáruk árát alakító tényezőkkel foglalkozunk, de látni fogjuk, hogy ez milyen mértékben hat ki akár a húsok, akár a tojás vagy a tejtermékek árára is.
Megúszhatjuk az 1000 forintos kenyérárat, még áresés is jöhet – írtuk nemrég, most januárban, miután a nagy mennyiségben beáramló ukrán gabona letörte a durván elszállt hazai termelői árakat. „75-80 000 forinton cserél gazdát tonnánként és emiatt a korábbi világpiaci árakkal többé-kevésbé szinkronban lévő 120-130 ezer forintos magyar kukorica ára 100 000 alá csökkent, és ugyanaz figyelhető meg a búzánál, ahol a 140 000 forinttal szemben 110 ezres tonnánkénti ár figyelhető meg. Mindezek következtében az elmúlt hónapokban, aki egyáltalán értékesíteni tudta terményét, az is csak jól láthatóan 20-25 százalékos árcsökkenéssel tehette meg” – derült ki a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (Mosz) közleményéből.
Király László, a tüskeszentpéteri lisztről ismert Zala Cereália Kft. ügyvezetője pedig azt nyilatkozta a Makronómnak, hogy az olcsóbb búzának köszönhetően megúszhatjuk a brutális drágulást. Szerinte valószínű, hogy a kenyér ára emelkedni már nem fog, sőt idővel akár egy óvatos visszarendeződés is megindulhat, természetesen annak függvényében, hogy a kereskedelem mennyit enged át a beszerzési ár csökkenéséből, amit a sütő üzemektől megszerez.
Ezek után számolni kezdtünk, hiszen ha a pékáruk esetében ennyire kézzelfogható a hatás, akkor annak meg kell jelennie más ágazatokban is. Arra kértük a Makronóm Intézetet, gyűjtsék össze, melyek azok az ágazatok, ahol érezhetően csökkenni fognak a költségek az alacsonyabb áron beszerzett gabonának köszönhetően, és mit fognak mindebből érzékelni a fogyasztók?
„A gabona és ezen keresztül a kenyérárak alakulása talán az a tényező, amely legközvetlenebbül befolyásolja a háztartások inflációs érzékelését, hiszen kenyeret, különböző pékárukat napi szinten vásárolunk. Ez annak ellenére van így, hogy a kenyér tényleges súlya a fogyasztói kosáron belül mindössze 1 százalék” – mutat rá Regős Gábor, a Makronóm Intézet makroelemzési vezetője.
A decemberi inflációs adatok alapján a kenyér ára az egy évvel korábbit jelentős mértékben, 81,1 százalékkal haladta meg. Ennek egy része a gabonaárak és így a liszt árának növekedéséhez, míg más része az energiaárak elszabadulásához köthető. A liszt árára vonatkozóan az inflációs adatokból származó kép csalóka, mindössze 6,7 százalékos éves alapú áremelkedést mutat, ám ez az árstopok hatása miatt van.
„Ugyanakkor a gabonaárak a termékek ennél szélesebb körét érintik, hiszen takarmányként hasznosulnak a haszonállatok táplálásánál is, amelyen keresztül befolyásolják a hús, a tej, a tejtermékek vagy éppen a tojás árát. Természetesen itt sem csak a gabonaár az érdekes, fontos hatással van az energiaárak vagy éppen a forintárfolyam alakulása is.” – húzza alá Regős Gábor.
A húsok esetében is látható áremelkedés: a sertésnél 29,9, a marhánál 43,2, míg a baromfinál 51,5 százalék. Fontos hozzátenni, hogy a kormányzati árstopok itt is több esetben jelen vannak, azaz a piaci áremelkedés ennél jelentősebb lenne. A – későbbi, tavaly ősszel bevezetett árstop ellenére – jelentős, 82,7 százalékos a tojás éves áremelkedése, míg a tejé 52,1 százalékos. Itt már természetesen a gabonafélék ára a költségeknek csak egy kis hányadát teszik ki, de azért a hatásuk nem elhanyagolható.
De miért is lett hazánk szempontjából ennyire kulcskérdés az ukrán gabona? Ennek megértéséhez elég megnézni a külkereskedelmi adatokat.
„A 2022-es esztendő Magyarországon nem a mezőgazdaság éve volt. Ha az augusztus-októberi adatokat nézzük és összevetjük a 2019-essel, akkor drasztikus fordulatot láthatunk. Míg búzából 2019 említett 3 hónapjában 31 ezer tonnát importáltunk és 645 ezer tonnát exportáltunk, addig 2022-ben ez 271, illetve 381 ezer tonnát tett ki, azaz bár továbbra is nettó exportőrök maradtunk, az egyenlegünk romlott” – sorolja az adatokat a Makronóm Intézet szakértője.
Még rosszabb a helyzet a kukorica esetében: itt 2019 augusztusa és októbere között az import 35 ezer, míg az export 595 ezer tonnát tett ki, ezek az értékek 2022-ben 610 ezer és 400 ezer tonnára változtak, azaz itt nettó importőrökké váltunk. Ez egyben azt is jelenti, hogy a gabonát felhasználók a hazai folyamatok mellett a nemzetközi áraknak, illetve az árfolyam-ingadozásnak is kitetté váltak.
A kedvezőtlen folyamatokat jobbára a 2022-es alacsony terméseredmények magyarázzák, amelyek hátterében a jelentős mértékű aszály húzódik meg: a búza termésmennyisége 18, míg a kukoricáé 57 százalékkal csökkent. A termésátlag a búza esetében az előző évi hektáronkénti 5,9 tonnáról 4,4 tonnára, a kukorica esetében pedig hektáronként 6,1 tonnáról 3,4 tonnára esett vissza.
„A gabona fontos alapanyag az élelmiszeripar több ágazatában is, erre a legkézenfekvőbb példa a liszt, amiből aztán kenyér készül. Így pedig elméletileg a gabona árának csökkenése ezen termékek esetében is áresést vonna maga után. Ám mivel, mint említettem, a gabonát felhasználják takarmányként is, így a húsok, a tojás vagy a tejtermékek árának is mérséklődnie kellene. Kérdéses azonban, hogy a fogyasztókhoz ebből mennyi jut majd el” – fejti ki Regős Gábor hozzátéve, egyrészről ezen termékek fogyasztói ára nem csak a gabonáétól függ, abban megjelenik minden más termelési tényező ára is, mint például a munkaerőé vagy az energiáé.
Ez pedig sajnos ellensúlyozhatja a gabona árából következő árcsökkenés hatását. Másrészről kérdés az is, hogy a termelők vagy a kereskedők átengedik-e ezt az árcsökkenést a fogyasztók felé.
Ilyen helyzetben pedig, ha a vállalatokat a kereslet nem kényszeríti az árak mérséklésére, akkor az nem is fog bekövetkezni, inkább a profitráták emelkednek majd.
„Annak, hogy most beérkezett több mint egymillió tonna ukrán gabona, közvetlen és gyors hatása nem lesz az élelmiszerárakra” – szögezi le kérdésünkre Hollósi Dávid. Az MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója szerint elsősorban azért, mert
Emellett a gabonának alapvetően világpiaci árai vannak, lehet persze némi eltérés, de nem túl jelentős. A mostani áresésnek is ott áll a hátterében az, hogy globálisan is csökkentek a gabonaárak. Végtelen mennyiségeket ráadásul a mégoly bőséggel rendelkezésre álló import gabonából sem lehet behozni, hiszen, ahogy arra Hollósi Dávid rámutat, azt tárolni is kell, ami költséges, és emögött banki finanszírozás van, annak a költsége is beépül az árakba.
Ez persze nem jelenti azt, hogy minden megy tovább, mintha mi sem történt volna, az infláció pedig vágtat előre. Lesz hatása, de lassan fogjuk csak megérezni.
„Az állattenyésztők most már olcsóbban juthatnak takarmányhoz, de mire abból felnő egy sertés, az 100 nap, egy csirke esetében 47 nap. Mire bekerül a húsuk az élelmiszeripar körforgásába, feldolgozzák, eljut az üzletekbe, addig még jó pár hónapnak el kell telnie” – húzza alá az igazgató. Időközben az is kiderül majd, milyen lesz ez az év. Ha nem lesz aszály, jól alakul a termés, az tovább fékezheti az inflációt, ami jó esetben csakugyan egy számjegyű lehet év végére.
Márpedig az árazásban eddig is akadtak furcsaságok, ahogy arra György László gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos egy napokban tartott sajtó-háttérbeszélgetésen rámutatott, az inflációt a háború, az aszály és a forint árfolyamának gyengülése mellett éppen a piaci szereplők agresszív árazásai váltották ki.
Mint mondta, számos élelmiszeripari terméket, például a vajat vagy a száraztésztát érintően akadtak szélsőségek, utóbbinál például akár háromszoros árkülönbséget is látni lehet a németországi vagy csehországi boltokhoz képest. Mindez olyan méreteket öltött, hogy az árazás miatt már a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is vizsgálatokat indított pár napja.
Frissen reflektorfénybe került ügyről van szó, így eredményekről még nem tudtak beszámolni, a hivataltól megtudtuk, mit és hogyan vizsgálnak. „A gyorsított ágazati vizsgálat során szakembereink elsősorban azt elemzik, hogy az ágazat egy részében miért volt tapasztalható kiugró áremelkedés: a nemzetközi folyamatok, az importkitettség, az árfolyamok alakulása, a nyersanyagkínálat okozza vagy esetleg a résztvevő vállalatok jogellenes magatartása, összebeszélése, kartellje” – tudtuk meg a GVH-tól.
Hozzátették, a vizsgálatot az indokolja, hogy a Gazdasági Versenyhivatal rendelkezésére álló információk szerint a hazai tej- és tejtermékek körében a fogyasztói árak nagymértékű emelkedése volt észlelhető számos termék esetében a közelmúltban, mely áremelkedés a mai napig folyamatosan tart.
Ezzel párhuzamosan, a Gazdasági Versenyhivatalhoz érkezett jelzések alapján a tejipari ágazatban termelő- és feldolgozó tevékenységet végző hazai piaci szereplők beszállítói pozíciói gyengülő tendenciát mutatnak.
„Az elmúlt év során tapasztalt, a koronavírus világjárvány, illetve az orosz-ukrán háború következtében kibontakozó globális és európai agrárgazdasági tendenciák, az inputköltségek növekedése, a hazai élelmiszerpiaci árakra közvetlenül kiható jogszabályi változások mind-mind olyan tényezők, amelyek a tej- és tejtermék ágazat valamennyi szereplőjére és a fogyasztókra is közvetlenül és érzékelhető mértékben kihatottak.” – olvasható a versenyhivatal vizsgálatokról szóló végzésében.
A hivatal indoklása kiemeli azt is, hogy ”ezek a tényezők az értéklánc különböző szintjein eltérő mértékben fejthették ki hatásukat, indokolt ugyanakkor vizsgálni azt is, hogy mennyiben járulhattak hozzá az ágazatban tapasztalt, fent ismertetett folyamatokhoz (nagy mértékű áremelkedések; piaci szereplők között fennálló viszonyrendszer átrendeződése; termékkategórián belüli koncentráció alakulása, ideértve a sajátmárkás termékek arányának alakulását) a szabad piaci versenyt akadályozó magatartások, körülmények”.
A vizsgálatok során a nemzeti versenyhatóság többek között a piaci szereplőktől összegyűjtött – kötelező válaszadáson alapuló – információk elemzésével tárja fel a drágulás részletes okait, hogy megtehesse a szükséges lépéseket az esetleges versenyproblémák kiküszöbölésére. A vizsgálat során a GVH alkalmazhat helyszíni kutatást (rajtaütést) is, amely természetesen a bíróság előzetes engedélyéhez van kötve.
Az infláció hatására még csökkent az üzletek forgalma decemberben
A kiskereskedelmi forgalom volumene decemberben éves alapon 4,8 százalékkal csökkent, amely adat nem számít meglepetésnek, hiszen a forgalomváltozást eddig is csak az üzemanyagforgalom bővülése tartotta a pozitív tartományban. Az üzemanyag-ársapkák eltörlésével azonban az üzemanyag-forgalom az előző havi 27,7 százalékos volumenbővülés után már csak 1,3 százalékkal növekedett.
„A kiskereskedelmi forgalom visszaesése legnagyobb részben az élelmiszerboltokhoz köthető, hiszen itt 8,3 százalékos mérséklődés történt, ami nem is meglepő az élelmiszerek 44,8 százalékos drágulása miatt. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy ilyen áremelkedés mellett a forgalom volumenének visszaesése nem jelenti a boltok bevételének csökkenését, sőt e tekintetben jelentős növekedés történt” – mutat rá Regős Gábor. A Makronóm Intézet makroelemzési vezetője arra is felhívja a figyelmet, hogy a magyarok a mérséklődő reálbérek ellenére sem mondtak le tavaly karácsonykor az ajándékozásról, hiszen a nem-élelmiszer üzletek forgalma mindössze 0,4 százalékkal csökkent. Az ajándékok között azonban ritkábban szerepelt műszaki cikk, bútor vagy iparcikk, míg a forgalom változása alapján többet ajándékozhattak könyvet, cipőt vagy ruhákat. Jelentős növekedés történt a használt cikkek (35 százalék) és a gyógyszerek (8,9 százalék) esetében is. A használtcikkek keresletének emelkedése azt mutatja, hogy a drágulás miatt a vásárlók tudatosabban választanak.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 8,3 százalékkal csökkent. Az élelmiszer-kiskereskedelem 78 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 11 százalékkal kisebb lett, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké lényegében nem változott. A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 0,4 százalékkal csökkent. Az eladások volumene a használtcikk-üzletekben 35, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 8,9, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 8,7, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 4,4 százalékkal nőtt, míg a bútor-, műszakicikk-üzletekben 5,3, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben pedig 5,5 százalékkal mérséklődött. Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,8 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 7,1 százalékkal csökkent – derül ki a Központi Statisztikai Hívatal decemberi adataiból.
Az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1765 milliárd forintot ért el 2022 decemberében. Ennek 48 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 38 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 14 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott – írja a KSH.
(Címlapfotó:123rf.com)
A kormányok elkezdtek foglalkozni a bitcoinnal, így nem meglepő, hogy az árfolyama november közepén 36 millió forint közelében is járt. A világ legnépszerűbb kriptovalutáját a nagybefektetők mellett néhány állam is felfedezte tartalékként.
Az infláció az előzetes kormányzati jelzéseknek megfelelően kedvező, alacsony szinten maradt októberben – állapította meg a legfrissebb adatokhoz fűzött kommentárjában a nemzetgazdasági miniszter.
Októberben az elemzői várakozásokat alulmúlva, éves szinten 3,2 százalékra mérséklődött az infláció. Az árcsökkenések a szolgáltatások terén erősítették az infláció fékeződését, miközben az üzemanyagok ára is alacsonyabb, mint egy éve. A következő hónapokban a drágulás üteme enyhén gyorsulhat, de a jövő év elejétől újabb csökkenés várható, ami 2025 nyarára a jegybanki 3 százalékos célérték elérését vetíti előre – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
Felpörgették az inflációt, elszállt a költségvetés hiánya, leállt a növekedés, a versenyképességet lenullázták a forint árfolyamát összerogyasztották, cserébe loptak sokat.
Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent a hazai gazdaság teljesítménye a KSH frissen közölt adatai alapján. A Makronóm Intézet elemzője szerint az elhúzódó felpattanás egyelőre a jövő évi gazdasági kilátások kapcsán is bizonytalanságot szül, annak mértékére továbbra is a külső kereslet alakulása lesz a legnagyobb befolyással.
A gluténérzékenység az utóbbi évtizedekben világszerte népbetegség lett, a területet magyar tudósok is kutatják.
Biden világháborút hagy maga után? A leköszönő amerikai adminisztráció engedélyezte a nagy hatótávolságú fegyverek bevetését oroszországi célpontok ellen.
32 darab ötödik generációs F–35-ös harci repülőgép érkezik a szomszédos országba.
