Észvesztő ütemben fegyverkezik a világ - az USA, az Egyesült Királyság és Németország hadi fejlesztései

USA – világelső védelmi büdzsé

Az USA rendelkezik a világ legnagyobb védelmi költségvetésével. A védelmi kiadásokat ráadásul további 8 százalékkal megemelték, mikor a Kongresszus tavaly decemberben elfogadta a 858 milliárd dolláros törvényjavaslatot. 

GDP-arányosan nézve is igaz egyébként, hogy az USA rengeteget költ katonai kiadásokra. Az USA katonai kiadásainak alakulását a 4. ábra szemlélteti, Európában az arányok szerényebbek. 

A fent említett törvényjavaslat egyfelől jelentős fizetésemelést tartalmaz a szolgálatban lévőknek, valamint megerősíti Ukrajna és Tajvan támogatását is. 

Maga a jogszabály 817 milliárd dollárt engedélyezne a védelmi minisztérium számára, ami 45 milliárd dollárral magasabb, mint ami Biden eredeti kérése volt. A 2023-as pénzügyi évre vonatkozó emelés célja az infláció hatásainak kezelése volt. A törvényjavaslat összefoglalója szerint 12,6 milliárdot szánnak a vásárlásokra, 3,8 milliárdot a katonai építési projektekre, valamint 2,5 milliárdot az üzemanyag-vásárlásokat érintő inflációs hatások kompenzálására. 

Ezen kívül ennek keretében fogják megerősíteni a kibervédelmet, valamint a légierő és szárazföldi erők védelmi képességét is.

4. ábra: Forrás: Worldbank.

Egyesült Királyság – Johnson, Truss, Sunak közös pontja a védelmi kiadások emelése, csak annak mértéke kérdés

Az Egyesült Királyság védelmi kiadásai már eddig is elérték a GDP 2 százalékát (ami Európában nem kevés, de az USA-hoz képest nem sok), viszont Ben Wallace, az Egyesült Királyság védelmi minisztere még tavaly ősszel bejelentette a kiadások szintjének megduplázását, hogy 2030-ra elérhessék a 100 milliárd fontot.

Igaz, hogy Liz Truss távozásával a helyzet némiképp változott. A hidegháború óta az Egyesült Királyságban ez lett volna a legnagyobb emelés a védelmi költségvetésben. 

Még Liz Truss tett tehát ígéretet, hogy a védelmi kiadásokat a GDP 3 százalékára emeli, előtte pedig Boris Johnson szerette volna, ha a kiadások elérik az évtized végére a 2,5 százalékot. 

A GDP arányos brit védelmi kiadások egyébként az utóbbi években rendszerint 2 százalék környékén ingadoztak. Ezt jól szemlélteti a 5. ábra.

5. ábra: Forrás: Worldbank.

A jelenlegi miniszterelnök, 

Igaz, már a 2,5 százalékos célkitűzés is nagymértékű emelést jelent. Tény viszont, hogy az Egyesült Királyság a NATO tagországok közül jelenleg is második helyen áll a védelmi kiadásokat tekintve, és ezt tervezik még tovább emelni válaszul az orosz-ukrán háború fenyegetésére.

Németország – korábbi tabuk dőlnek? 

Németországban szintén vége a pacifista magatartásnak. A cikksorozatunk korábbi részében taglalt Japánhoz hasonlóan szeretnék, ha védelmi kiadásaik elérnék a GDP 2 százalékát. Mindezt úgy, hogy az utóbbi években mindössze 1 százalék környékén tartották a védelmi kiadásokat.

Németország katonai kiadásait szemlélteti a 6. ábra a GDP százalékában.

6. ábra: Forrás: Worldbank.

Olaf Scholz német kancellár még az orosz-ukrán háború kirobbanásakor bejelentette, hogy Németországban is a GDP 2 százaléka fölé szeretné emelni a védelmi kiadásokat. 

Az országnak ez azért lesz nehéz, mert évtizedekig a növekvő jóléti kiadásokra fókuszált, azokat emelte, a védelmi kiadások korlátozásával. Ez oda vezetett, hogy a magas rangú katonai tisztviselőik egyszerűen kiöregedtek, továbbá a német hadsereg de facto leépült.

Németország korábban azt vállalta, hogy ezt 2024-ig el fogja érni a 2 százalékos célt. A kancellár egyúttal fegyverrendszer-beszerzéseket is bejelentett: Izraeltől csúcstechnológiás drónokat, az USA-tól F-35-ös repülőgépeket vásárolnak.

A 2 százalékos cél elérését tavaly ősszel meg is erősítették – még a korábbi védelmi miniszter Christine Lambrecht által. Létrehoztak egy 100 milliárd eurós speciális védelmi alapot, melynek felhasználása után Európában a katonai vezető szerepet kérnék a németek, dacára annak, hogy egy ilyen szereptől eddig tudatosan elzárkóztak.

Borítókép: MTI/EPA/Friedemann Vogel