Szakértők kiszámolták, mikor kezdhet csökkenni a brutális élelmiszerinfláció

Csökkent ugyan a Takarék AgrárTrend Index értéke 2022 negyedik negyedévében, az előző negyedévi 30 pontról 29,5 pontra. Az ügyfelek, szakmaközi szervezetek és a bankcsoport elemzőinek helyzetértékelése alapján készülő agrár- és élelmiszeripari bizalmi mutató visszaesése ugyanakkor távolról sem olyan drasztikus, mint amilyen a koronavírus-járvány egyes időszakaiban tapasztalható volt – hangsúlyozta Hollósi Dávid. Az MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója ugyanakkor azt sem rejtette véka alá, hogy az élelmiszer-gazdaság helyzete most nehezebb, mint a koronavírus-járvány idején volt, mivel az energiaválság jelentősen sújtja a mezőgazdasági termelőket és az élelmiszeripari feldolgozókat, valamint a kereskedőket és a fogyasztókat egyaránt, ami erősen befolyásolja a hangulatot és a lehetőségeket.

Felforgatja a piacot az ukrán gabona, de nagy baj lenne, ha nem jönne

„Évek óta beszélünk arról, hogy mi lesz a magyar piaccal hogyha ukrajnából megindul a gabona. Most egy kényszer szülte helyzetben ez megvalósult, néhány importőr képessé tette magát arra, hogy jelentős mennyiséget behozzon. Azoknak, akiknek komoly termésük volt, és be is raktározták azt, most azt érzékelik, hogy a piacon olcsóbbá vált a termékük” – mutatott rá Hollósi Dávid hozzátéve, emiatt pesszimista a hangulat az ágazatban, elvégre tavaly nyár közepén még 150-160 ezres tonnánkénti árakról is beszélhettünk.

„Az adatok azt mutatják, hogy tavaly októberig 2,5 millió tonnányi import gabona és olajos magvak jöttek be Magyarországra. Ebben benne vannak a hagyományos beszállító partnereink, és ezen felül új szereplőként belépett Ukrajna is, természetesen hatalmas mennyiséggel, év végéig simán elképzelhető, hogy az 1,5 millió tonnát is elérte az ukrán import. Mondhatjuk persze, hogy ez rossz, kétségkívül van piactorzító hatása, leveri az árakat, de akkor azt is mondjuk el, hogy erre bizony a magyar élelmiszeriparnak szüksége volt” – mutatott rá Héjja Csaba, a Takarékbank Agrár Üzletágának Agrárelemzés Termék-folyamattámogatási Központjának szenior elemzője. Ugyanis az import gabona nélkül hiány alakult volna ki az aszálykárok következtében, és a legrosszabb forgatókönyv az, ha nincs alapanyag. Akkor leáll a termelés, ami még jobban felveri az árakat, még rosszabb helyzetbe hozta volna a fogyasztókat, és vállalati szinten is súlyos gondokat okozott volna. 

Ahogy elhangzott, az aszály ugyanis főleg a kukorica közel 1 millió hektáros hazai termőterületét érintette, a kár hatalmas lett, a hektáronkénti termésátlag alig érte el a 3,1 tonnát, noha korábban ez sok helyen elérte a hektáronkénti 8-9 tonnát is. Ugyanakkor nem mindenhol volt egyforma az aszály mértéke, a Dél-Dunántúlt például kevésbé érintette az aszály, ott a termés is jobb lett. A napraforgónak sem tett jót a hatalmas szárazság, a termés közel 30 százalékát pusztította el. A búzatermés is visszaesett, az átlagos évi 5,5 millió tonnához képest 2022-ben mindössze 3,9 millió tonna volt az országban betakarított mennyiség. 

Az érem másik oldala – az ukrán gabonacunami veszélyei

Az Ukrajnából az EU-ba irányuló gabonaimport 2021-ben 287 ezer tonnát tett ki, ez a szám 2022-ben 2,849 millió tonnára nőtt, ezért – ahogy megírtuk – ez a helyzet annyira aggasztóvá vált, hogy hat ország – Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia és Bulgária – miniszterei az EB-hez fordultak az agrárminiszterek január 30-án tartott csúcsfórumán, kérve az illetékeseket, hogy szüntessék meg az EU-s tagállamok egyre brutálisabb versenyhátrányát, amely a minden szabályozás nélküli ukrajnai import miatt alakult ki. Az érintett országok nem a vámmentesség eltörlését kérték, csupán rámutattak: a „szolidaritási folyosók” célja az Európán kívüli országok ellátásának biztosítása lenne, nem pedig az Ukrajnával határos tagállamok termelőinek ellehetetlenítése. Nagy István agrárminiszter akkor úgy fogalmazott: tiszteletben tartják az ukrán gabona világpiacra jutását segítő uniós intézkedéseket, de kötelességük a hazai és európai gazdák érdekeit védve megőrizni az EU belső piaci egyensúlyát. Míg az érintett országok ezen aggódnak, Brüsszel nem izgatta fel magát túlságosan, és pontosan azt tette, amit olyan esetben szokott, ha valamit nagyon nem akar meghallani: semmit. 

Kezdenek megnyugodni a kedélyek

„Most, hogy a gáz ára a negyedére csökkent, a kedélyek egy kicsit megnyugodtak” – mutatott rá Hollósi Dávid. A szakértő úgy látja, a szántóföldi növénytermesztők is túltették magukat azon, hogy a termékek ára nem nő az égig.

óriási kérdés viszont az, hogy lesz-e elég műtrágya, és hol lehet majd hozzáférni. A szakértő azt is hozzátette: a tavalyi problémák közül a kedvezőtlen kamatkörnyezet marad a legtovább velünk, ami rossz hír, hiszen fontos beruházások, fejlesztések maradnak el, márpedig ezekre a klímaváltozás káros hatásainak kivédéséhez, a termelékenység növeléséhez egyaránt nagy szükség lenne. Ezek rendkívül drága beruházások, amiket sokan nem tudnak vagy nem akarnak vállalni. 

A szakértők mindent egybevetve úgy látják: a mostani áremelkedési pályának hamarosan vége lesz, akár már most, a tél során platózhatnak az árak. Arra viszont nem számítanak, hogy a brutálisan megdrágult élelmiszerek a jövőben túlzottan olcsóbbak lehetnek.