Piactorzító, sok rossz hatása van és leveri az árakat, de az import ukrán gabona nélkül durva hiány és drágulás lenne, üzemek állnának le a termeléssel – hangzott el a Takarék AgrárTrend Index bemutatóján, ahol a szakértők arról is beszámoltak, hogy az élelmiszerárak drágulási üteme év végére már egy számjegyű lehet, az agrár- és élelmiszergazdaság szereplői pedig a sok negatív hatás ellenére is egyre bizakodóbbak.
Csökkent ugyan a Takarék AgrárTrend Index értéke 2022 negyedik negyedévében, az előző negyedévi 30 pontról 29,5 pontra. Az ügyfelek, szakmaközi szervezetek és a bankcsoport elemzőinek helyzetértékelése alapján készülő agrár- és élelmiszeripari bizalmi mutató visszaesése ugyanakkor távolról sem olyan drasztikus, mint amilyen a koronavírus-járvány egyes időszakaiban tapasztalható volt – hangsúlyozta Hollósi Dávid. Az MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója ugyanakkor azt sem rejtette véka alá, hogy az élelmiszer-gazdaság helyzete most nehezebb, mint a koronavírus-járvány idején volt, mivel az energiaválság jelentősen sújtja a mezőgazdasági termelőket és az élelmiszeripari feldolgozókat, valamint a kereskedőket és a fogyasztókat egyaránt, ami erősen befolyásolja a hangulatot és a lehetőségeket.
„Évek óta beszélünk arról, hogy mi lesz a magyar piaccal hogyha ukrajnából megindul a gabona. Most egy kényszer szülte helyzetben ez megvalósult, néhány importőr képessé tette magát arra, hogy jelentős mennyiséget behozzon. Azoknak, akiknek komoly termésük volt, és be is raktározták azt, most azt érzékelik, hogy a piacon olcsóbbá vált a termékük” – mutatott rá Hollósi Dávid hozzátéve, emiatt pesszimista a hangulat az ágazatban, elvégre tavaly nyár közepén még 150-160 ezres tonnánkénti árakról is beszélhettünk.
„Az adatok azt mutatják, hogy tavaly októberig 2,5 millió tonnányi import gabona és olajos magvak jöttek be Magyarországra. Ebben benne vannak a hagyományos beszállító partnereink, és ezen felül új szereplőként belépett Ukrajna is, természetesen hatalmas mennyiséggel, év végéig simán elképzelhető, hogy az 1,5 millió tonnát is elérte az ukrán import. Mondhatjuk persze, hogy ez rossz, kétségkívül van piactorzító hatása, leveri az árakat, de akkor azt is mondjuk el, hogy erre bizony a magyar élelmiszeriparnak szüksége volt” – mutatott rá Héjja Csaba, a Takarékbank Agrár Üzletágának Agrárelemzés Termék-folyamattámogatási Központjának szenior elemzője. Ugyanis az import gabona nélkül hiány alakult volna ki az aszálykárok következtében, és a legrosszabb forgatókönyv az, ha nincs alapanyag. Akkor leáll a termelés, ami még jobban felveri az árakat, még rosszabb helyzetbe hozta volna a fogyasztókat, és vállalati szinten is súlyos gondokat okozott volna.
Ahogy elhangzott, az aszály ugyanis főleg a kukorica közel 1 millió hektáros hazai termőterületét érintette, a kár hatalmas lett, a hektáronkénti termésátlag alig érte el a 3,1 tonnát, noha korábban ez sok helyen elérte a hektáronkénti 8-9 tonnát is. Ugyanakkor nem mindenhol volt egyforma az aszály mértéke, a Dél-Dunántúlt például kevésbé érintette az aszály, ott a termés is jobb lett. A napraforgónak sem tett jót a hatalmas szárazság, a termés közel 30 százalékát pusztította el. A búzatermés is visszaesett, az átlagos évi 5,5 millió tonnához képest 2022-ben mindössze 3,9 millió tonna volt az országban betakarított mennyiség.
„Most, hogy a gáz ára a negyedére csökkent, a kedélyek egy kicsit megnyugodtak” – mutatott rá Hollósi Dávid. A szakértő úgy látja, a szántóföldi növénytermesztők is túltették magukat azon, hogy a termékek ára nem nő az égig.
óriási kérdés viszont az, hogy lesz-e elég műtrágya, és hol lehet majd hozzáférni. A szakértő azt is hozzátette: a tavalyi problémák közül a kedvezőtlen kamatkörnyezet marad a legtovább velünk, ami rossz hír, hiszen fontos beruházások, fejlesztések maradnak el, márpedig ezekre a klímaváltozás káros hatásainak kivédéséhez, a termelékenység növeléséhez egyaránt nagy szükség lenne. Ezek rendkívül drága beruházások, amiket sokan nem tudnak vagy nem akarnak vállalni.
A szakértők mindent egybevetve úgy látják: a mostani áremelkedési pályának hamarosan vége lesz, akár már most, a tél során platózhatnak az árak. Arra viszont nem számítanak, hogy a brutálisan megdrágult élelmiszerek a jövőben túlzottan olcsóbbak lehetnek.
A kormányok elkezdtek foglalkozni a bitcoinnal, így nem meglepő, hogy az árfolyama november közepén 36 millió forint közelében is járt. A világ legnépszerűbb kriptovalutáját a nagybefektetők mellett néhány állam is felfedezte tartalékként.
Rákkeltő anyagok – kiderült, melyik három összetevő a legveszélyesebb az élelmiszerekben.
Az infláció az előzetes kormányzati jelzéseknek megfelelően kedvező, alacsony szinten maradt októberben – állapította meg a legfrissebb adatokhoz fűzött kommentárjában a nemzetgazdasági miniszter.
Októberben az elemzői várakozásokat alulmúlva, éves szinten 3,2 százalékra mérséklődött az infláció. Az árcsökkenések a szolgáltatások terén erősítették az infláció fékeződését, miközben az üzemanyagok ára is alacsonyabb, mint egy éve. A következő hónapokban a drágulás üteme enyhén gyorsulhat, de a jövő év elejétől újabb csökkenés várható, ami 2025 nyarára a jegybanki 3 százalékos célérték elérését vetíti előre – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
Felpörgették az inflációt, elszállt a költségvetés hiánya, leállt a növekedés, a versenyképességet lenullázták a forint árfolyamát összerogyasztották, cserébe loptak sokat.
Oroszország legkeményebb nője nem sokat teketóriázott: Elvira Nabiullina, a nemzeti bank elnöke rekordmagasra, 21 százalékra emelte a jegybanki kamatot. A cél változatlanul a katonai kiadások miatt berobbant infláció leküzdése.
Schiffer szerint egy „Mad Max”, ami az elmúlt három és fél évben zajlik Európában.
Korábban két legendás összecsapása már volt az ökölvívóknak.
