A mesterségesintelligencia-háború elkezdődött

Hogyan került közel egymáshoz a Microsoft és az OpenAI?

„Kapcsolatuk” 2019-ben kezdődött, amikor is a Microsoft egymilliárd dollárt fektetett a ChatGPT-t kifejlesztő OpenAI-ba. Ez mindkét vállalat számára szükséges lépés volt, hiszen az OpenAI-nak pénzre volt szüksége, a Microsoftnak pedig egy fejlett MI rendszerre. 

Azóta a Microsoft és az OpenAI más projekteken is dolgozik együtt. Több milliárd dollárt fektet majd be a Microsoft annak érdekében, hogy közösen felgyorsítsák a mesterséges intelligencia (MI) fejlődését.

A partnerség egyik fő célja az MI demokratizálása és mindenki számára elérhetővé tétele. E partnerség kézzelfogható céljai a következők: 

• A Microsoft nagyobb erőfeszítéssel dolgozik majd speciális szuperszámítógépek létrehozásán és használatán, hogy felgyorsítsa az OpenAI kutatásait.
• A Microsoft az OpenAI modelljeit fogyasztói és vállalati termékeiben is kamatoztatni kívánja, és új digitális programokat tervez az OpenAI technológiájának felhasználásával.
• A Microsoft Azure, a vállalat egyetlen felhőszolgáltatójaként az OpenAI összes munkafolyamatát működteti majd.

Tehát a két vállalat közös célja, hogy amit lehetséges, azt kihozzák az MI-technológiából, és felgyorsítsák annak fejlődését. 

Miért pánikol a Google?

A Makronómon már korábban kifejtettük, hogy a ChatGPT valójában egy mesterséges intelligenciával működő chatbot, amely nem csupán kódolni képes, de akár szerelmes levelet is ír, amennyiben arra kérjük. 

Természetesen a kezdeti fázisban még ügyetlenül tesztelgetjük ezt a fajta technológiát – ahhoz, hogy az MI-vel meg is értsük egymást, nekünk is meg kell tanulnunk jól kérdezni. Ám ha megtanuljuk, rengeteg időt spórolhatunk. 

Példa az MI keresésre – rakott krumpli: főzés olvasgatás nélkül

Vegyünk egy példát. Amennyiben szeretnénk megtudni a rakott krumpli receptjét, be kell írnunk a keresőbe, majd ki kell választanunk a nekünk megfelelőt. Ha pedig valamiben nem vagyunk biztosak, nyitnunk kell egy új lapot és beírni a következő kérdésünket a keresőbe, majd újra ki kell választanunk a tengernyi információból azt, ami megfelel nekünk. 

Ezzel szemben az MI-t használva egy folyamatos beszélgetés keretein belül tudhatjuk meg a számunkra szükséges információkat, és ezzel időt is spórolhatunk. Mondhatni, nekünk már nem kell mindent végig olvasnunk, hiszen a chatbot már megtette helyettünk, és kiszűrte a releváns információkat.

Ebből következtethető, hogy ha az emberek megtanulnak jól kérdezni, és beépül a köztudatba a ChatGPT, mint hasznos MI alapú program, erős vetélytársává válhat a jól ismert Google keresőmotornak. 

A Microsoft a ChatGPT-t – ahogy utaltunk már rá – elsősorban arra terveztette, hogy beépítse saját keresőmotorjába, a Bingbe. Nem meglepő tehát, hogy a Google – amely az internetes keresések bő 90 százalékával büszkélkedhet – ellenlépéseken gondolkodik, hiszen felhasználókat veszíthet az új chatbot által. 

„Cselekszünk, vagy elesünk” – húzta alá a fentiek kapcsán a Google egyik munkatársa, határozottan célozva arra, hogy a Google-nek is fel kell vennie a versenyt, ha nem akar visszaszorulni az MI alapú, új Bing mellett a netes keresések során. 

A ChatGPT nem tökéletes, ám a Google aggodalma mégsem alaptalan. Bár eddig is léteztek chatbotok, a ChatGPT sokkal modernebb az eddigieknél. Több milliárdnyi adaton és paramétereken futtatták át a chatbotot, így képes szinte „emberi módon”, mindig új, ráadásul egészen életszerű szöveggel válaszolni. 

Természetesen ezzel a Microsoft is tisztában van, így nem véletlen, hogy továbbra is szorosan együttműködik az OpenAI vállalattal a további fejlesztések során. 

A Google pedig, mint láttuk, azonnal vörös riasztással reagált, ami nem meglepő, hiszen a vállalat bevételeinek közel 60 százalékát adják a keresőmotorban eladott reklámok. A keresőmotorjuk népszerűségének várható csökkenésével a hirdetések megtekintési számai, így azok bevételei is csökkenésnek indulhatnak.

Ha ez még nem lenne elég arra, hogy a Google vezetése aggódjon, akkor érdemes kiemelni, hogy a Gmail megalkotója azt nyilatkozta: 

A Google cselekszik: jön Bard, az ő MI-jük

Látva a ChatGPT népszerűségét Sundar Pichai, a Google vezérigazgatója úgy döntött, nagyobb energiát és több erőforrást állít az MI-termékeinek fejlesztésére és bevezetésére. Ennek eredményeképpen megalkotta a Bardot, amelyet a Microsofthoz hasonlóan a keresőmotorjába szeretne beépíteni. Emellett igyekszik a népszerű chatbotnál még jobb és még több funkcióval bővíteni azt.

– vagy legalábbis megpróbálhatja. 

A Makronóm fent említett cikkében található, rövid videó jól megmutatja, hogy hogyan is működik a LaMDA modellen alapuló Google Bard.

„A James Webb űrteleszkóp milyen új felfedezéseiről mesélhetek a 9 éves kisfiamnak?” – kérdezte az egyik tesztelő a Bardtól.

 A chatbot az írta, hogy az űrteleszkóp volt az első, amely a naprendszerünkön kívül is készített képeket bolygóról. Azonban több csillagász is megjegyezte, hogy az első képet 2004-ben készítették exobolygóról, jóval a James Webb indulása előtt.

„Nem akarok bunkó lenni, és biztos vagyok benne, hogy a Bard lenyűgöző lesz, de meg kell jegyeznem, hogy nem a JWST készített elsőként képet Naprendszeren kívül” – tette közzé Grant Trembley asztrofizikus a Twitteren. 

Ön szerint a chatbot alapú keresés népszerűbb lesz a jövőben, mint a jelenleg népszerű, „egyszerűbb” keresőmotorok? Írja meg nekünk kommentben!