Egy neves bécsi kutatóintézet friss előrejelzése 1 százalékos gazdasági visszaesést vetít előre Magyarországra 2023-ra, miközben az inflációt 16 százalékra várja.
A Wiener Institut für Internationale Wirtschaftsvergleiche (WIIW) nevű, bécsi székhelyű kutatóintézet legfrissebb előrejelzésében 1 százalékos gazdasági visszaesést vetít előre Magyarországra 2023-ra, miközben az inflációt 16 százalékra várja.
Ez merőben más képet fest, mint a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) vagy az Európai Bizottság (EB) előrejelzései. Az IMF 2022. októberi prognózisában 1,8 százalékos GDP-növekedéssel és 13,3 százalékos pénzromlási ütemmel kalkulált, míg az OECD 2022 novemberében a két mutatót rendre 1,5 és 12,7, az EB pedig ugyanezen havi előrejelzésében rendre 0,1 és 15,7 százalékra várta.
De az elmúlt hetekben
a hazánkat értékelő hitelminősítők (Fitch, S&P) is arra számítanak, hogy idén is fennmarad a gazdasági növekedés.
Vagyis a legnagyobb globális intézmények legfrissebb várakozásai között nincs olyan előrejelzés, ami éves szinten is visszaesést jelezne.
A hazai előrejelzéseket tekintve a Magyar Nemzeti Bank 2022. decemberi Inflációs jelentésében 0,5–1,5 százalékos GDP-bővülést és 15–19,5 százalékos inflációt valószínűsített, a Pénzügyminisztérium pedig a 2023. évi költségvetési törvényben közölt előrejelzése alapján 1,5 százalékos növekedést, valamint 15 százalékos inflációt vár.
A Makronóm Intézet legfrissebb prognózisa a magyar gazdaság 1 százalék körüli növekedését vetíti előre 2023-ban, ezzel éves átlagban elkerülve a recessziót. A gazdaság bővülése a koronavírus-járvány előtt megszokott 4–5 százalékos értéknél érdemben kisebb, amely elmaradás a háború és a szankciók okozta károkhoz, illetve az ezek nyomán súlyosbodó energiaválsághoz köthető.
itt 5,4 százalékos bővülésre számítunk, míg az import ennél kisebb mértékben, 3,1 százalékkal növekedhet. Az exportdinamikát várhatóan nem a külső környezet támogatja majd – legfontosabb exportpiacaink vonatkozásában 0,3 százalékos bővülésre számítunk csupán –, hanem a korábbi beruházások termőre fordulása, illetve a tavalyi évre is jellemző termelési nehézségek (például szakadozó ellátási láncok) enyhülése. Az export várható bővülését támasztja alá az ipar rendelésállománya, ami november végén ötödével volt magasabb az egy évvel korábbinál.
A fogyasztás esetében az év egészét tekintve kismértékű, 2,3 százalékos mérséklődést vár a bécsi kutatóintézet. Ennek hátterében egyrészről a magas bázisidőszaki adat húzódik meg, amely a 2022 elején juttatott kormányzati transzferek és a kiemelkedő bérdinamika nyomán növekvő fogyasztás eredménye, illetve az inflációé, ami mérsékli a lakosság vásárlóerejét.
– vélik a WIIW szakértői.
A beruházásoknál 2 százalékos csökkenést valószínűsítünk, ugyanakkor a magyar beruházási ráta még így is magas marad: a historikusan magas 27 százalék feletti értékéről 25 százalék közelébe csökkenhet csupán. Ez azonban továbbra is magasabb, mint az Európai Uniót jellemző 22 százalék közeli vagy a többi visegrádi országot jellemző közel 20 százalékos érték.
míg a kormányzati beruházásokat a kormány a pénzügyi stabilitás szellemében a hosszú távon fenntartható gazdasági növekedés érdekében visszafogja. A magas beruházási ráta fennmaradását támasztja alá az, hogy november végén az építőipar rendelésállománya mindössze 1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi, magas értéktől. Az idei növekedés várakozásaink szerint nem egyenletesen alakul az egyes negyedévek között: az év első felében az éves alapú GDP-változás gyengébben, míg a második felében erősebben alakulhat.
az év végére jó esély van rá, hogy 10 százalék alá kerül, ebben a vonatkozásban lényegében piaci konszenzus alakult ki. Az infláció lassulásához az járulhat hozzá, hogy a változatlanul volatilis nemzetközi környezet ellenére az energiaárak 2023-ban a tavalyinál jóval alacsonyabb szinten stabilizálódnak.
Ezen felül a globális ellátási láncokra nehezedő nyomás már tavaly év végére elviselhető szintre mérséklődött, a forint az utóbbi időszakban stabilizálódott, köszönhetően az uniós megállapodásoknak (Partnerségi és RRF), illetve az MNB októberi beavatkozásának.
Végezetül a tavaly tapasztalt, rendkívül aszályos évet a várakozások alapján egy jobb követi idén. A fenti tényezőket figyelembe véve az idei évre 17,5 százalékos inflációt vár a bécsi intézet.
Természetesen úgy a növekedési, mint az inflációs várakozásokat egyaránt övezik pozitív és negatív kockázatok, azaz mindkettő lehet alacsonyabb és magasabb is a most vártnál. A kockázatok közül a legjelentősebbek az energiaárak alakulása, a forintárfolyam változása, valamint a háborús és szankciós politika alakulása.
(Címlapfotó:123rf.com)
Legfrissebb gazdasági előrejelzésében az EU végrehajtó szerve kijelentette, hogy az iráni konfliktus az egész kontinensen magasabb inflációt fog eredményezni.
S még egy ideig, úgy tűnik, nem is fogja.
Súlyos következményekről beszélnek a szakértők az egyre nagyobbra dagadó ügy kapcsán Ausztriában és Magyarországon.
Nem véletlen az sem, hogy mely miniszterek kísérték el a miniszterelnököt első külföldi útjára.
Románia a gazdasági összeomlás szélén táncol, ehhez jött az állami vasút megroppanása.
A tilalom magyarok tízezreinek megélhetését, és a gazdaság stabilitását sodorja veszélybe.
A színész feleségével utazott.
