Amerikának le kell mondania a világuralomról
Ideje elfelejteni az Oroszország feldarabolásáról szőtt hagymázas terveket.
Újabb két harcost sikerült bevonni a Kína elleni amerikai hadmozdulatokba: január végén Japán és Hollandia is rábólintott arra a washingtoni törekvésre, hogy korlátozzák a legfejlettebb chipek eladását Pekingnek. Ám Kína sem ül tétlenül, hihetetlen sebességgel fejleszti félvezetőgyártását.
Pósa Tibor írása a Makronómon.
Több hónapos egyeztetések után megszületett a megállapodás a Fehér Ház, Japán és Hollandia képviselői között. A három ország még erőteljesebben együttműködik annak érdekében, hogy Kína ne jusson hozzá a legfejlettebb chipekhez. Mégpedig azokhoz, amelyeket katonai fejlesztésekben, főleg atomfegyverekben és hiperszonikus eszközökben használ, de ezek például szuperszámítógépek megalkotásában a mesterséges intelligencia (MI) kutatásokban is elengedhetetlenek. Magyarán
Az amerikai kereskedelmi minisztérium felügyeletével folytatott egyeztetéseken a tárgyalóasztal túloldalán nem véletlenül ült Japán és Hollandia. A két országról az a hír járta, hogy különösen lazán viszonyulnak a Washington által előnyben részesített szabályokhoz, most viszont meggyőződhettek az amerikai szándékok komolyságáról. Japán részről a megbeszéléseken részt vettek a Tokyo Electron és a Nikon képviselői, valamint a holland ASML félvezetőgyár fejlesztői is. Az embargó részleteinek kidolgozása a szakemberekre marad. Várhatóan ők is hónapokig elbíbelődnek majd azzal, hogy mely chipjeiket exportálhatják Kínába és melyeket nem.
Tekintettel kell lenni azokra a termékekre is, amelyekben ilyen fejlett félvezetők vannak, s bár egészen békés célokat szolgálnak, kiszerelve és új funkciót adva nekik, másra is felhasználhatók.
De a chipháborúban a Kína-ellenes koalíció korántsem teljes, az amerikai illetékesekre komoly tárgyalások várnak még a tajvani és a dél-koreai cégekkel, amelyeknek jelentős és modern leányvállalataik vannak Kínában.
Néhány európai gyártó és elektronikai kutatóintézet vezetői is sorra kerülnek, őket is szeretettel várják az amerikai fővárosba. A legfejlettebb chipek gyártására, amelyeknek a biztonságpolitikai felhasználásuk különösen kényes, csak néhány ország képes. Ez jelentősen szűkíti azt a kört, amelyen az amerikaiaknak át kell vinni az akaratukat.
A távol-keleti óriás 2021-ben chipvásárlásra 432 milliárd dollárt költött, ez több, mint az évi kínai kőolaj- és gabonabehozatal összesített értéke. Ennek zömét okostelefonba, számítógépekbe, autókba építik be, persze a polgári felhasználással nincs is semmi baj.
A gond ott kezdődik, hogy az amerikai vállalatok és néhány külföldi cég is nemtörődöm módon, csak a profitot szem előtt tartva, a legfejlettebb elektronikai alkatrészekkel látják el a feltörekvő államot, amelynek szándékai az amerikaiak szerint nem mindig békések. A Kína kezébe került fejlett chipek egy része rakéták irányzójába, drónokba vagy éppen hiperszonikus fegyverekbe került.
(Arról nem is szólva, hogy Kína a másolás mestere, így elég, ha pár tucat hipermodern chip a kezükbe kerül. Arról nem is szólva, hogy a tajvani chipek mellett már hatalmas saját tervezői- és gyártói kapacitásai is vannak Kínának, így katonai chipekben sem biztos, hogy nem hozza be pár év alatt (az egyre jelentéktelenebb) lemaradását – a szerk.)
Mint ismert, Donald Trump elnöksége alatt bontakozott ki igazán az amerikaiak Kína-ellenes chipháborúja, amelyet utódja, Joe Biden is követett. A katonai világot alaposan meglepte az a 2021 nyarán végzett kínai kísérlet, amelynek során a hiperszonikus rakéta megkerülte a Földet.
Ez ellen az atomtöltettel is ellátható fegyver ellen egyelőre nincs „orvosság”: olyan gyorsan száll – akár harmincezer kilométer/órás sebességgel is – és repülés közben manőverezni is képes, hogy jelenleg semmilyen fegyver nem tud kárt tenni benne. Lényegében csak véletlenül lehet a levegőben lelőni.
Igaz, célba éréskor a kínai rakéta vagy negyven kilométert tévedett, de első kísérletnek ez nem is volt rossz. Ez az esemény észre térítette azokat is, akik korábban csak legyintettek, ha Kína technikai fejlettsége szóba került.
Ekkor ugyanis az Egyesült Államok még egy épkézláb kísérletet sem tudott végrehajtani hiperszonikus rakétával. Változnak az idők, most az amerikaiaknak kell szedni a lábukat…
De addig is, amíg az amerikaiak utolérik Kínát a hiperszonikus fegyverek terén, legalább komolyan kell venni a saját maguk által kitalált embargót.
Nem kérdéses, hogy Washington minden szövetségesét meg fogja győzni a korlátozások követéséről. De mit tesz majd Kína? Magad uram, ha szolgád nincs – ez az elv vezérli a kínai vezetőket.
Eddig is voltak főleg külföldi beruházások a kínai szárazföldön, de felismerve a tényt, hogy a kereskedelmi korlátozások miatt egyedül marad, hatalmas pénzeket áldoz a csúcstechnológiai fejlesztésekre. Példa erre a mesterséges intelligencia kutatás, amelybe a tervek szerint 2026-ig 27 milliárd dollárt fognak a kínaiak beruházni. Ezzel az ázsiai térségben elsők lesznek, megelőzve Ausztráliát, a világon itt valósul meg a mesterséges intelligencia kutatások majd’ tíz százaléka. Ehhez pedig hiperchipek kellenek.
Ha a világ egész chiptermelését nézzük, akkor Kína 2019-ben 20, 2021-ben 24 százalékot ért el, ami 360 milliárd darabnak felel meg. A valóságtól nem is annyira elrugaszkodott cél, hogy Peking jövőre elérje a világranglista harmadik helyét a chipgyártásban.
A tervek szerint 2024-ben a Kínában gyártott chipek közül 17,4 százalék fog majd külföldön gazdára találni. Ugyanakkor a 17 kínai nagyvállalat közül egyik sem tudott felkerülni arra a világranglistára, amely két éve készült, és a 10 milliárd dollár feletti nyereséget termelő cégeket tartalmazza.
Egy szingapúri lap, a Lianhe Zaobao arra hívta fel a figyelmet, hogy a Kínai Népköztársaság mennyire számít azokra a tehetséges kínai fiatalokra, akik már Amerikában születtek, az Egyesült Államok polgárai, és jelentős pozíciókat értek el a tengerentúli számítógépes és chipiparban.
A kínai gyökerű diákokról tudni kell, hogy a legigyekvőbb nemzetek közt vannak, kiváló tanulmányi eredményeket érnek el az amerikai egyetemeken.
Számosan hazatérnek, és segítik a kommunista pártot, hogy megvalósítsa azokat a törekvéseit, amelyek elől nagyszüleik, szüleik mindent hátrahagyva menekültek.
A chipgyártás csúcstechnológiájának egyes szegmenseiben azonban még mindig jelentős a kínai lemaradás – állítják a terület a szakértői. Ám látva a szakadatlan kínai felzárkózást a hagyományos félvezetők gyártásában, nem lehet kétséges, hogy egyszer, talán a nem is olyan távoli jövőben majd bekövetkezik a minőségbeli nagy ugrás, hiszen az agyak Kínába visszacsalogatása folyamatos, a legmagasabb szintű chipgyártási tudás így pár év alatt megszerezhető. A nyugati beavatkozások a szabad piac szabályozóiba arra irányulnak, hogy erre a kínai mutatványra minél később kerüljön sor. Megeshet azonban, hogy ez csak még jobban serkenti a kínaiak önbecsülését, kreativitását és találékonyságát. Még akkor is, ha a világ legnagyobb, legjobb chiphatalmát, Tajvant nem is hajtják uralmuk alá egyhamar.
(Címlapfotó:123rf.com)