A Makronóm Intézet prognózisa szerint az infláció az év elején (január-február) tetőzhet hazánkban, majd ezt követően dinamikus csökkenésnek indul, az év végére reális lehet az egy számjegyű infláció.
Januárban az infláció 25,7 százalékot tett ki.
Az év eleji átárazások az előzetesen vártnál nagyobbak voltak, feltételezhetően a piaci szereplők agresszív árazása miatt.
A Makronóm Intézet hat pontot azonosított, amelyek érdemben hozzájárultak a magas inflációs rátához:
A globális ellátási láncokra nehezedő nyomás elviselhető szintre mérséklődött a korábbi rendkívül magas szintekhez képest.
Az ellátási láncokra nehezedő nyomást leginkább a koreai és kínai szállítási idők csökkenése, valamint az euróövezeti elmaradások (készletek, amelyekkel a vállalkozások még nem tudtak elkezdeni dolgozni) csökkenése enyhítette.
Összesen 27 változót aggregál a GSCPI mutató, többségében a beszerzési menedzser indexeken, illetve a nemzetközi szállítási költségeken alapszik:
• nyersanyagok szállítási költségei (Baltic Dry Index);
• konténeres hajók szállítási díjai (Harpex index);
• légi áruszállítás költségei (US BLS adatai alapján);
• szállítási idő, készletek;
• elmaradások (készletek, amelyekkel a vállalkozások még nem tudtak elkezdeni
dolgozni, vagy nem fejezték be).
A változatlanul volatilis nemzetközi környezet ellenére az előrejelzések szerint az energiaárak 2023-ban a tavalyinál jóval alacsonyabb szinten stabilizálódhatnak.
Ez pozitívan hat a folyó fizetési mérleg hiányára is, ami számottevően csökkenhet, hozzájárulva a forint árfolyamának stabilizálódásához is.
A stabilabb forint árfolyam elérésében – az energiaárak csökkenése mellett - szerepet játszottak az év végi uniós megállapodások (Partnerségi és RRF), illetve az MNB októberi beavatkozása is. A decemberi csúcshoz képest közel 8 százalékot erősödött a forint.
A tavaly tapasztalt, rendkívül aszályos évet a várakozások alapján egy jobb követi idén, ami az élelmiszerár-emelkedést fogja majd vissza.
Ugyancsak pozitív hatása lehet a GVH kiskereskedőket érintő vizsgálata bejelentésének, sorra jelennek meg a hírek, hogy
Az infláció mérséklődésnek megindulásával, illetve a várhatóan tovább emelkedő béreknek köszönhetően, 2022 és 2023 egészét szemlélve a reálbérek növekedése várakozásunk szerint a pozitív tartományban marad. Kiemelendő továbbá a kormányzati intézkedések pozitív szerepe is.
A Magyarországon bevezetett intézkedések kiemelt célja, hogy az Európa- szerte emelkedő árak okozta nehéz gazdasági környezetben is támaszt nyújtsanak a magyar családoknak. Ennek bizonyítéka, hogy 2022 harmadik negyedévében az OECD statisztikái szerint a fejlett országok közül már egyedül csak Magyarországon növekedtek a reálbérek.
Ezen intézkedések között megemlíthetők a 2022. és 2023. évi jelentős minimálbér- és garantáltbérminimum-emelések, amelyben a Kormány kezdeményezőként és közvetítőként érdemi szerepet vállalt.
De megemlíthetők az alábbiak is:
Forrás: Makronóm gyűjtés
A fentebb bemutatott, pozitív irányú folyamatok mellett a háború és a szankciók együttesen továbbra is jelentős kockázatot jelentenek a hazai infláció szempontjából. A háború közelségét pedig a piacok is árazzák – ezzel is magyarázható a magas infláció a háborúhoz legközelebb fekvő országok esetében.
Nyitókép:123rf.hu
Noha az infláció maradt ugyanakkora szinten, rendkívül kedvező a háztartásoknak, hogy éves alapon az élelmiszerek közül többnek is mérséklődött az ára: kevesebbe kerül a liszt, a cukor, a kolbász, a tej és a margarin is!
A kormány összesen 122 milliárd forintot fordít erre a célra.
A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza kiemelte, hogy a magyar infláció szempontjából meghatározó kérdés a forintárfolyam.
Hónapokon át próbálta az ellenzék hitelteleníteni a Központi Statisztikai Hivatalt, azt állítva, hogy manipulálják a családok életkörülményeit mérő adatokat. Nemhogy több, hanem kevesebb ember él a szegénység kockázatával fenyegetve, mint ahogy korábban mérték. Szalai Piroska elemzése.
Hat éve nem produkált többletet a magyar költségvetés negyedéves alapon és összesen nyolc éve nem volt ekkora többlete a büdzsének. Magyarország költségvetésének ilyen eredménye még az elemzőket is meglepte.
Revízió után tisztább a kép – és még kevesebben élnek szegénységben. Íme a KSH szegénységi adatai revíziójának eredménye.
Ukrajna szinte bármire képes lehet az uniós tagság érdekében.
Országh Kornél ellen eddig két jogerős bírósági ítélet született, ittas járművezetés vétsége és kábítószer birtoklásának bűntette miatt.
