A Makronóm Intézet prognózisa szerint az infláció az év elején (január-február) tetőzhet hazánkban, majd ezt követően dinamikus csökkenésnek indul, az év végére reális lehet az egy számjegyű infláció.
2023. február 11. 14:52
p
3
2
1
Mentés
Januárban az infláció 25,7 százalékot tett ki.
Az év eleji átárazások az előzetesen vártnál nagyobbak voltak, feltételezhetően a piaci szereplők agresszív árazása miatt.
A Makronóm Intézet hat pontot azonosított, amelyek érdemben hozzájárultak a magas inflációs rátához:
a világgazdaság koronavírus-válság utáni újraindulásából adódó árnövelő hatások;
Az infláció előttünk álló időszakban várt lassulásához a fentebb bemutatott tényezők javulása együttesen járulhat hozzá:
1. A globális ellátási láncok
A globális ellátási láncokra nehezedő nyomás elviselhető szintre mérséklődött a korábbi rendkívül magas szintekhez képest.
Az ellátási láncokra nehezedő nyomást leginkább a koreai és kínai szállítási idők csökkenése, valamint az euróövezeti elmaradások (készletek, amelyekkel a vállalkozások még nem tudtak elkezdeni dolgozni) csökkenése enyhítette.
Forrás: Federal Reserve Bank of New York
Összesen 27 változót aggregál a GSCPI mutató, többségében a beszerzési menedzser indexeken, illetve a nemzetközi szállítási költségeken alapszik:
• nyersanyagok szállítási költségei (Baltic Dry Index);
• konténeres hajók szállítási díjai (Harpex index);
• légi áruszállítás költségei (US BLS adatai alapján);
• szállítási idő, készletek;
• elmaradások (készletek, amelyekkel a vállalkozások még nem tudtak elkezdeni
dolgozni, vagy nem fejezték be).
• nyersanyagok szállítási költségei (Baltic Dry Index);
• (Harpex index);
• légi áruszállítás költségei (US BLS adatai alapján);
• szállítási idő, készletek;
• elmaradások (készletek, amelyekkel a vállalkozások még nem tudtak elkezdeni
dolgozni, vagy nem fejezték be).
2. Az energiaárak
A változatlanul volatilis nemzetközi környezet ellenére az előrejelzések szerint az energiaárak 2023-ban a tavalyinál jóval alacsonyabb szinten stabilizálódhatnak.
A stabilabb forint árfolyam elérésében – az energiaárak csökkenése mellett - szerepet játszottak az év végi uniós megállapodások (Partnerségi és RRF), illetve az MNB októberi beavatkozása is. A decemberi csúcshoz képest közel 8 százalékot erősödött a forint.
4. Az aszály
A tavaly tapasztalt, rendkívül aszályos évet a várakozások alapján egy jobb követi idén, ami az élelmiszerár-emelkedést fogja majd vissza.
egyes kiskereskedelmi láncok elkezdik csökkenteni a rendkívüli, tisztán a költségek emelkedésével nehezen magyarázható mértékben túlárazott termékek árait.
Az infláció mérséklődésnek megindulásával, illetve a várhatóan tovább emelkedő béreknek köszönhetően, 2022 és 2023 egészét szemlélve a reálbérek növekedése várakozásunk szerint a pozitív tartományban marad. Kiemelendő továbbá a kormányzati intézkedések pozitív szerepe is.
A Magyarországon bevezetett intézkedések kiemelt célja, hogy az Európa- szerte emelkedő árak okozta nehéz gazdasági környezetben is támaszt nyújtsanak a magyar családoknak. Ennek bizonyítéka, hogy 2022 harmadik negyedévében az OECD statisztikái szerint a fejlett országok közül már egyedül csak Magyarországon növekedtek a reálbérek.
Ezen intézkedések között megemlíthetők a 2022. és 2023. évi jelentős minimálbér- és garantáltbérminimum-emelések, amelyben a Kormány kezdeményezőként és közvetítőként érdemi szerepet vállalt.
folyamatos, inflációt kompenzáló nyugdíjemelések, valamint
a rezsicsökkentés fenntartása az átlag alatt fogyasztó családok számára.
Forrás: Makronóm gyűjtés
A fentebb bemutatott, pozitív irányú folyamatok mellett a háború és a szankciók együttesen továbbra is jelentős kockázatot jelentenek a hazai infláció szempontjából. A háború közelségét pedig a piacok is árazzák – ezzel is magyarázható a magas infláció a háborúhoz legközelebb fekvő országok esetében.
Felpörgették az inflációt, elszállt a költségvetés hiánya, leállt a növekedés, a versenyképességet lenullázták a forint árfolyamát összerogyasztották, cserébe loptak sokat.
Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent a hazai gazdaság teljesítménye a KSH frissen közölt adatai alapján. A Makronóm Intézet elemzője szerint az elhúzódó felpattanás egyelőre a jövő évi gazdasági kilátások kapcsán is bizonytalanságot szül, annak mértékére továbbra is a külső kereslet alakulása lesz a legnagyobb befolyással.
Oroszország legkeményebb nője nem sokat teketóriázott: Elvira Nabiullina, a nemzeti bank elnöke rekordmagasra, 21 százalékra emelte a jegybanki kamatot. A cél változatlanul a katonai kiadások miatt berobbant infláció leküzdése.
A 2025-ös évben is két számjegyű ütemben, várhatóan 10,5 százalékkal nőnek a bruttó keresetek – véli a Makronóm Intézet elemzője. Ehhez két dolog szükséges: a sajtóértesülések alapján 12 százalék körül várható minimálbér-emelés, valamint a gazdasági növekedés dinamizálódása a jövő év elejére.
