A Makronóm Intézet prognózisa szerint az infláció az év elején (január-február) tetőzhet hazánkban, majd ezt követően dinamikus csökkenésnek indul, az év végére reális lehet az egy számjegyű infláció.
Januárban az infláció 25,7 százalékot tett ki.
Az év eleji átárazások az előzetesen vártnál nagyobbak voltak, feltételezhetően a piaci szereplők agresszív árazása miatt.
A Makronóm Intézet hat pontot azonosított, amelyek érdemben hozzájárultak a magas inflációs rátához:
A globális ellátási láncokra nehezedő nyomás elviselhető szintre mérséklődött a korábbi rendkívül magas szintekhez képest.
Az ellátási láncokra nehezedő nyomást leginkább a koreai és kínai szállítási idők csökkenése, valamint az euróövezeti elmaradások (készletek, amelyekkel a vállalkozások még nem tudtak elkezdeni dolgozni) csökkenése enyhítette.
Összesen 27 változót aggregál a GSCPI mutató, többségében a beszerzési menedzser indexeken, illetve a nemzetközi szállítási költségeken alapszik:
• nyersanyagok szállítási költségei (Baltic Dry Index);
• konténeres hajók szállítási díjai (Harpex index);
• légi áruszállítás költségei (US BLS adatai alapján);
• szállítási idő, készletek;
• elmaradások (készletek, amelyekkel a vállalkozások még nem tudtak elkezdeni
dolgozni, vagy nem fejezték be).
A változatlanul volatilis nemzetközi környezet ellenére az előrejelzések szerint az energiaárak 2023-ban a tavalyinál jóval alacsonyabb szinten stabilizálódhatnak.
Ez pozitívan hat a folyó fizetési mérleg hiányára is, ami számottevően csökkenhet, hozzájárulva a forint árfolyamának stabilizálódásához is.
A stabilabb forint árfolyam elérésében – az energiaárak csökkenése mellett - szerepet játszottak az év végi uniós megállapodások (Partnerségi és RRF), illetve az MNB októberi beavatkozása is. A decemberi csúcshoz képest közel 8 százalékot erősödött a forint.
A tavaly tapasztalt, rendkívül aszályos évet a várakozások alapján egy jobb követi idén, ami az élelmiszerár-emelkedést fogja majd vissza.
Ugyancsak pozitív hatása lehet a GVH kiskereskedőket érintő vizsgálata bejelentésének, sorra jelennek meg a hírek, hogy
Az infláció mérséklődésnek megindulásával, illetve a várhatóan tovább emelkedő béreknek köszönhetően, 2022 és 2023 egészét szemlélve a reálbérek növekedése várakozásunk szerint a pozitív tartományban marad. Kiemelendő továbbá a kormányzati intézkedések pozitív szerepe is.
A Magyarországon bevezetett intézkedések kiemelt célja, hogy az Európa- szerte emelkedő árak okozta nehéz gazdasági környezetben is támaszt nyújtsanak a magyar családoknak. Ennek bizonyítéka, hogy 2022 harmadik negyedévében az OECD statisztikái szerint a fejlett országok közül már egyedül csak Magyarországon növekedtek a reálbérek.
Ezen intézkedések között megemlíthetők a 2022. és 2023. évi jelentős minimálbér- és garantáltbérminimum-emelések, amelyben a Kormány kezdeményezőként és közvetítőként érdemi szerepet vállalt.
De megemlíthetők az alábbiak is:
Forrás: Makronóm gyűjtés
A fentebb bemutatott, pozitív irányú folyamatok mellett a háború és a szankciók együttesen továbbra is jelentős kockázatot jelentenek a hazai infláció szempontjából. A háború közelségét pedig a piacok is árazzák – ezzel is magyarázható a magas infláció a háborúhoz legközelebb fekvő országok esetében.
Nyitókép:123rf.hu
A statisztikai hivatal ma reggeli előzetes adatai szerint éves alapon 1,7 százalékkal nőtt a magyar GDP, míg negyedéves alapon 0,8 százalékos volt a bővülés ez év első három hónapjában a szezonálisan és naptárhatástól kiigazított adatok alapján. Az elemzői várakozásoknál érdemben kedvezőbbek a számok – véli a Makronóm Intézet elemzője. Az év egészében 2,8 százalékkal növekedhet a gazdaság.
Idén éves szinten 12 százalékot meghaladó nominális béremelkedés várható a Makronóm Intézet friss, a mai KSH-adatokat értékelő elemzése szerint.
Tavaly augusztus óta megszűntek itthon a hatósági árak, nemhogy drágulás nincs, sok esetben még olcsóbban vehetjük meg azóta a termékeket.
Ötven bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésen. A kamatfolyosó két szélét szintén ilyen mértékben mérsékelték. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője kommentálta a döntést.
2025-re a Világbank és a Valutaalap szakértői 3-4 százalékos növekedést várnak, míg európai átlagban csupán 1 százalékot.
Azt kívánom a Fidesznek, hogy minél hamarabb találja meg azt a pártcsaládot, ahol jól érzi magát és meg tudja sokszorozni a cselekvési képességét – fogalmazott a Mandinernek Navracsics Tibor. Interjú!
A Tisza párt alelnöke „kimaxolja az ellenzékváltókat, a türelmetleneket, a radikális fiatalokat” – értékelt a Mandinernek Kiszelly Zoltán.
