Az infláció lefeleződhetne a békekötéssel 

2023. február 21. 11:44

„Ha az inflációt le akarjuk küzdeni, akkor a megértéssel kell  kezdeni.” – Orbán Viktor kormányfő évértékelő beszédében arra kereste a választ, miért van egész Európában infláció. A Makronóm Intézet megvizsgálta és elemezte az infláció  összetevőit.

2023. február 21. 11:44
null

A tényezőkre bontás alapján kijelenthető: felerészben közvetlenül a háború és a szankciók felelősek a magas árakért, felerészben pedig olyan országspecifikus tényezők, amelyek közvetett módon ugyancsak jelentős részben magyarázhatók a  háborúval és a szankciókkal.  

A decemberi inflációs adatokat elemezve megállapítható: a háború és a szankciók közvetlenül közel fele részben, 47,8 százalékban járultak hozzá az inflációhoz. Az ábrán  látható arányoknak megfelelően a Makronóm Intézet részletesen elemezte az egyes inflációra  ható tényezőket, amelyek közül kiemelkedik az energiaárak hatása. Az országspecifikus tényezők hatása az inflációnak 52,2 százalékáért felelt decemberben, azonban közvetett módon ezek jelentős része is a háborúval és a szankciókkal függ össze.  

Forrás: Makronóm Intézet, 2023


A decemberi inflációhoz tehát több tényező együttesen járult hozzá: az energiaárak  elszabadulása, az árfolyam gyengülése a szankciók és az uniós viták miatt, a globális szállítási  költségek növekedése, a spekulatív árazás miatti profit-húzta infláció, csak hogy a  legfontosabb tényezőket említsük. A tavalyi év elejei keresletélénkítés és az adóemelések  összességében kevesebb mint 3 százalékpontot magyaráznak az inflációból.

Ellenben a háború és a szankciók nyomán kialakuló energiaáremelkedés, az ellátási  láncok szakadozása, valamint az ezek nyomán bekövetkező forintgyengülés az infláció  közel feléért volt felelős. A kormányzati intézkedések másik oldala is kiemelendő: 2022-ben  a költségvetési kiadások összértékének 19 százalékát elérő kormányzati intézkedések  érdemben támasztották meg a magyar családok helyzetét. Az év elejei minimálbér- és  garantáltbérminimum-emelés hozzájárult az átlagkereset 17,5 százalékos növekedéséhez,  aminek köszönhetően az OECD országok között Magyarországon maradt fenn legtovább a  reálbérnövekedés.  

Délután egy részletesebb, hosszabb elemzéssel is készülünk a témában. 

A Makronóm Intézet elemzése ezen a linken érhető el. 

Címlapfotó: MTI

Összesen 18 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kunzoo
2023. február 25. 15:53
Az a kérdés, nálunk miért sokkal nagyobb mint máshol.
files32
2023. február 22. 21:17
Nem baj, hogy a háború előtt IS itt volt a legmagasabb az infláció.
Pierre
2023. február 22. 21:17
az ukranok odaadhatnak mar a fel orszagukat putyinnak, hogy segitsek az eu bajnok magyar inflacio csokkeneset. Ami az elbaszott magyar gazdasagpolitika eredmenye. Persze, ha beket szeretnenek, mint ahogy orban viktor es a Papa. De ezek haborupartiak.
Forgalmazó
2023. február 22. 21:17
Idióta kommentelők semmi közgazdasági ismeret csak a baloldali gyűlölködés. Barmok.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!