Elemzésünk második részében továbbra is az indo-csendes óceáni térségben maradva Indiával és Ausztráliával foglalkozunk. India rendelkezik jelenleg a világ harmadik legnagyobb védelmi költségvetésével, amelyet még tovább szeretne növelni a kínai fenyegetés miatt. Ausztrália is mindenképp szeretné emelni védelmi kiadásait, de a költségvetése jelenleg korlátok közé van szorítva.
Mihálovics Zoltán politológus írása a Makronómon.
India katonai kiadásai a harmadik legmagasabbak a világon. 2021-ben 76,6 milliárd dollárt (mai árfolyamon mintegy 27650 milliárd forintot, a magyar költségvetési bevételek közel egy éves összegét) szántak a katonai kiadásokra, amely az előző évhez képest 0,9 százalékos növekedést jelent.
Prioritásként kezeli India a belföldi fegyveripar megerősítését, aminek az is bizonyítéka, hogy
A folytatás is érdekes: tavaly decemberben Indiában a Védelmi Felvásárlási Tanács támogatta a javaslatot és így bő 10 milliárd dolláros költségvetést hagytak jóvá nagyobb fegyverek beszerzésére, melynek több mint 97 százalékát a hazai védelmi gyártási szektor támogatására fordítják.
Ez példátlan kezdeményezés, hiszen nem csupán a fegyveres erőket modernizálja, hanem fejleszti a védelmi ipart is. Az új fegyverek várhatóan 2030-ra állnak az indiai hadsereg rendelkezésére.
India a legújabb költségvetés keretében
India katonai- és gazdasági vezetése éppen azért vágyik ezekre, mert eddig egyetlen helyi vállalat sem épített tankokat és futurisztikus gyalogsági harcjárműveket. Az indiai légierő pedig többek között fejlett megfigyelőrendszereket szeretne a magáénak tudni. A Védelmi Felvásárlási Tanács mindemellett jóváhagyta a haditengerészet és a parti őrség igényeit is.
India egyébként a katonai kiadásaira jó ideje a GDP több mint 2 százalékát fordítja, ami Kína közelsége és a térségben előforduló katonai összecsapások miatt érthető is. India katonai kiadásainak alakulását a 2. ábra szemlélteti.
2. ábra: Forrás: Worldbank.
A 2022-23-as évre vonatkozó védelmi költségvetés tehát kifejezetten az indiai fegyveres erők modernizációjára szolgál. Kiemelkedik, hogy e téren 17,6 százalékkal nőttek a K+F szektornak szánt anyagi források.
Mindezek az újítások nem véletlenek Indiában: az ország geopolitikai helyzete Kína katonai és gazdasági erősödése miatt alapjaiban változott meg, mellyel szemben a hazai védelmi ipar, valamint a hadsereg modernizációjával kívánja felvenni a versenyt.
Ausztrália is fegyverkezésbe kezdett, amit szintén a fent vázolt kínai fenyegetés motivált. Tavaly ősszel érkezett a bejelentés, hogy az ausztrál kormány 325 millió dollár értékben fektet be következő generációs fegyverekbe, felszerelésekbe, de ezek szállítását csak a 2020-as évek közepére várják.
Merész lépés Ausztrália számára, hogy saját hadseregét modern fegyverzettel szerelje fel, amellyel javítani tudják védelmi felkészültségüket.
Habár az ausztrál miniszterelnök egyértelműen kijelentette, hogy ezekben a stratégiailag bizonytalan időkben elkötelezettek a védelmi kiadások növelése mellett, de ez nehézségekbe ütközik.
Főként az infláció hatásai miatt ugyanis évente dollármilliárdokkal csökken a védelem vásárlóereje. Várhatóan a védelmi kiadások nominálisan 7 százalékkal fognak nőni, de a pénzromlást is beszámítva a reálnövekedés 1 százalék környékén lesz.Így a védelmi kiadások már második éve fognak stagnálni. Sőt, a GDP arányában csökkenni: 2,11 százalékról 1,96 százalékra úgy, hogy a finanszírozási keret tehát változatlan maradt. A 3. ábra szemlélteti Ausztrália katonai kiadásainak alakulását a GDP százalékában.
3. ábra: Forrás: Worldbank.
Jelenleg a valós helyzet az, hogy az ausztrál kormány nem tudja fedezni a növelni kívánt védelmi kiadásokat, de ez nem azt jelenti, hogy a közeljövőben ne tudná vagy ne akarná növelni azokat.
Ehhez viszont vagy adóemelésre, nagyobb állami hitelfelvételre vagy más területek finanszírozásának csökkentésére lenne szükség.
Az elemzés következő részében az Egyesült Államokkal, az Egyesült Királysággal és Németországgal foglalkozunk.
Borítókép: MTI/AP/DPA/Daniel Karmann
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Rugalmasan reagál a szankciókra a globális olajpiac.
A szakértők csak ámulnak: ha ez elkészül, Kína bárhová lecsaphat a világűr széléről, védtelen lesz mindenki.
India is reagált az amerikai elnök bejelentésére.
Fontos megállapodásokat kötött az amerikai elnök.
Újra felbukkant egy rendkívül magas halálozású vírus Indiában, és sokan már a következő Covidot emlegetik. Magyar virológusok azonban lehűtik a kedélyeket, és elmondják, mire számíthatunk valójában.
Az Európai Unió Indiával kötött szabadkereskedelmi megállapodása több ponton is csúnyán visszaüthet.
Sokan felkapják erre a fejüket.
Le kellett hűteni a kedélyeket.
