Bitang nehéz, de jó évet zár a turizmus

Az év első tíz hónapjában 13 millió vendég 33 millió éjszakát töltött hazai szálláshelyen, 34 százalékkal többet, mint tavaly, és ez mindössze 8 százalékkal marad el a 2019-es rekordesztendőtől. A vendéglátás árbevétele még nőtt is, 2019 első tíz hónapjához képest 42, míg a tavalyi év azonos időszakához képest 45 százalékkal emelkedett.

Ha az idei főszezont egyetlen képpel akarnánk ábrázolni, az bizonyára egy napsütötte strand lenne vakítóan kék, sima víztükörrel. A nyaralók gondtalanul élvezik a strandolást, messze a horizonton viszont már elsötétült az ég alja és villámok cikáznak – írtuk augusztusban. Ugyanakkor már jól látszott, hogy a sűrűsödő gondok dacára sikeres évet zárhat a magyar turizmus, a „Covid utáni első szabad évben” a közelgő gazdasági világválság réme sem ijesztette el az utazni vágyókat. 

A nyár a tömegturizmus látványos újraéledését hozta Európa-szerte, amit mi sem mutat jobban, mint a kontinens repülőterein eluralkodó káosz, a zsúfolt üdülőhelyek, forgalmi dugók. Ezek a tendenciák hazánkban is érvényesültek, idén is megtelt a Balaton. 

Tavasz végén begyújtották a rakétákat

A 2022-es év nagyon jól indult. Csak az első hat hónapban 15,5 millió volt a vendégéjszakák száma Magyarországon, amit 64-36 százalékban adtak a belföldi és a külföldi látogatók. Ezeket az eredményeket már nem is érdemes a két járványhelyzettel sújtott esztendőhöz viszonyítani, hanem egyből az utolsó békeévként emlegetett 2019-es, egyébként rekordot jelentő esztendő adataival összevetni. 

Azt láthatjuk, hogy az év első hat hónapja, amely a turisztikai főszezon első hónapját is magában foglalja,

de ha csak a júniust vizsgáljuk, akkor a lemaradás már csupán 4 százalék 2019-hez képest. 

A Magyar Turisztikai Ügynökség korábban közzétett adatai szerint júniusban – a nyári főszezon első hónapjában – a vendégéjszakákból 4 millió volt, ami nagyon erős növekedés a tavalyi 2,6 millióhoz képest. A vendégek számát tekintve 1,5 millió látogató hozta össze ezt a vendégéjszakaszámot. Figyelemre méltó, hogy 2019-ben a júniusi 4,1 millió vendégéjszaka mindössze 1,6 millió látogatót jelentett, ami arányait tekintve kevesebb egy vendégre jutó értéknek számít. 

Júliusra összejött a 21 millió vendégéjszaka

A 2022-es esztendő első hét hónapjában közel 8 millió vendég 21 millió vendégéjszakát töltött el Magyarországon, 37 százalékuk külföldi, 63 százalékuk pedig belföldi volt. Az év első hét hónapjában a vidéki Magyarország regisztrálta a turisztikai forgalom háromnegyedét, Budapest aránya 25 százalék volt. 

A fővárosban elsősorban külföldiek szálltak meg, ahol az arányuk 80 százalékos volt. Említést érdemel, hogy Budapesten 2021 első hét hónapjához képest a vendégéjszakák száma három és félszeresére emelkedett, ami elsősorban a külföldi vendégek nagyarányú visszatérésének köszönhető – tudta meg a Makronóm a Magyar Turisztikai Ügynökségtől. 

A június-júliusi hónapokat együtt vizsgálva hasonló arányt láthatunk a külföldiek és belföldiek között: a vendégek kétharmada (66 százalék) volt belföldi.

Ez a vendégek és a vendégéjszakák számában is 35 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. Míg 2021-ben a június-júliusi időszak az év első hét hónapjában 70 százalékot hasított ki a vendégéjszakák számából, idén láthatjuk, hogy az év eleje is erősebb volt – értékelte az MTÜ.

A Balaton volt a sláger idén is

Június-júliusban a turisztikai forgalom 80 százalékát a vidéki Magyarország regisztrálta. A legnépszerűbb desztináció a Balaton turisztikai térség volt 1 millió vendéggel és 3,3 millió vendégéjszakával. Itt a belföldi vendégéjszakák aránya 77 százalék volt, de a külföldi vendégforgalom is háromszorosára emelkedett 2021 nyarához képest.

A Balaton turisztikai térséget Debrecen és térsége (662 ezer), Mátra-Bükk (638 ezer) és Budapest környéke (516 ezer) követi a vendégéjszakák száma szerinti sorrendben. A külföldiek által legkedveltebb desztinációk sorrendje: Balaton (765 ezer éjszaka), Debrecen és térsége (215 ezer), Bük-Sárvár (169 ezer), valamint a Budapest környéke (122 ezer) turisztikai térség – tudtuk meg az MTÜ-től. 

A jövő sok kihívást rejt , de még kitart a lendület

Az impozáns adatok után jöttek a gyengébb számok ugyanis az augusztus elején közzétett Turizmus konjunktúraindex, amely a turizmus minden alágazatára kiterjed, júliusban mínusz 3 pontot, azaz a stagnálásnál is rosszabb eredményt mutatott a mínusz 100 és plusz 100 közötti skálán. 

Ez májushoz képest 15, júniushoz viszonyítva 9 pontos visszaesés – adta hírül a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ), valamint a GKI Gazdaságkutató. Ez egyelőre nem minden területen jelez bajt, hiszen míg a nagyon nagy esést a vendéglátásban jelezte az index, a szálláshely-szolgáltatásoknál kisebb emelkedést mért. Utóbbi elsősorban annak köszönhető, hogy a következő három hónapban a szállásadók 27 százaléka számít a tavalyinál több vendégre, míg a vendéglátásban működő cégek 30 százaléka gondolja azt, hogy forgalma nőni fog. A borúlátásra viszont bőven indokot szolgáltat az, hogy mind az árak, mind a működési költségek növekedése jellemző a turisztikai cégek túlnyomó többségére;

A működési költségek indexe, ami a felmérés időpontjához képest mutatja e kiadások alakulását a következő három hónapban, mínusz 48 ponton áll. Ez 19 pontos romlás júniushoz és 23 pontos májushoz képest. Vagyis a cégek további tetemes költségnövekedéstől tartanak.

A napi megélhetés fontosabb, mint a pihenés

Eddig azt láthatjuk, hogy robbanásszerű növekedést hozott a járványt követő intenzív kiszabadulási vágy, de a berobbanó infláció miatt az olasz kollégák az idei nyarat elkeresztelték kétsebességes nyárnak. Már itthon is vannak jelei annak, hogy a megélhetéssel kapcsolatos kérdések előkelő helyet kaptak a közbeszédben, a rezsiköltségektől való félelem, az élelmiszerek drágulása óvatosságra inti az embereket – mutat rá dr. Böröcz Lajos. A Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének főtitkára úgy látja, a félelemérzet már elkezdett jelezni. A mindig takarékos németek mondták először, hogy lehetséges a recesszió, és be is húzták a féket, a tervezett külföldi célállomások helyett inkább belföldön utaznak. Érezteti a hatását az is, hogy a repülőjegyek nagyjából 15 százalékkal drágultak.

Már a magyarok sem adják ki olyan gondtalanul a pénzt a kezükből, mint korábban, az állami osztogatásokból felhalmozott összegek mostanra vagy elfogytak, vagy sokan úgy látják, hogy bölcsebb tartalékolni a télre. 

Ennek a jelei máris látszanak. A KSH frissebb, már 2022 októberére vonatkozó adataiból kiderül, hogy

A vendégek száma 489 ezer, az eltöltött vendégéjszakáké 1,1 millió volt. Utóbbiak 75 százalékát szállodákban töltötték, ahol a vendégéjszakák száma 14 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál.

A panziókban és a közösségi szálláshelyeken a forgalom 21, illetve 22 százalékkal csökkent a tavaly októberihez képest. A két legnépszerűbbnek bizonyuló turisztikai régióban, a Budapest–Közép-Duna-vidéken és a Balatonon a belföldi vendégéjszakák 21, illetve 19 százalékát regisztrálták. 

Öröm az ürömben, hogy a külföldiek vendégéjszakáinak száma továbbra is erőteljesen, 26,6 százalékkal emelkedett, ami a más országokból érkezők visszatérését mutatja. A szálláshelyek árbevétele így októberben 23,8 százalékkal nőtt az egy évvel ezelőttihez képest.