Az energiakrízis a turizmust is nehéz helyzetbe hozta, két pandémiás esztendő után ez nagyon rosszkor jött. Ennek ellenére elmondható, hogy minden probléma dacára eredményes évet zárhat az ágazat. Cikkünkben a hazai turizmus óévi trendjeit és új évi kilátásait nézzük meg.
Az év első tíz hónapjában 13 millió vendég 33 millió éjszakát töltött hazai szálláshelyen, 34 százalékkal többet, mint tavaly, és ez mindössze 8 százalékkal marad el a 2019-es rekordesztendőtől. A vendéglátás árbevétele még nőtt is, 2019 első tíz hónapjához képest 42, míg a tavalyi év azonos időszakához képest 45 százalékkal emelkedett.
Ha az idei főszezont egyetlen képpel akarnánk ábrázolni, az bizonyára egy napsütötte strand lenne vakítóan kék, sima víztükörrel. A nyaralók gondtalanul élvezik a strandolást, messze a horizonton viszont már elsötétült az ég alja és villámok cikáznak – írtuk augusztusban. Ugyanakkor már jól látszott, hogy a sűrűsödő gondok dacára sikeres évet zárhat a magyar turizmus, a „Covid utáni első szabad évben” a közelgő gazdasági világválság réme sem ijesztette el az utazni vágyókat.
A nyár a tömegturizmus látványos újraéledését hozta Európa-szerte, amit mi sem mutat jobban, mint a kontinens repülőterein eluralkodó káosz, a zsúfolt üdülőhelyek, forgalmi dugók. Ezek a tendenciák hazánkban is érvényesültek, idén is megtelt a Balaton.
A 2022-es év nagyon jól indult. Csak az első hat hónapban 15,5 millió volt a vendégéjszakák száma Magyarországon, amit 64-36 százalékban adtak a belföldi és a külföldi látogatók. Ezeket az eredményeket már nem is érdemes a két járványhelyzettel sújtott esztendőhöz viszonyítani, hanem egyből az utolsó békeévként emlegetett 2019-es, egyébként rekordot jelentő esztendő adataival összevetni.
Azt láthatjuk, hogy az év első hat hónapja, amely a turisztikai főszezon első hónapját is magában foglalja,
de ha csak a júniust vizsgáljuk, akkor a lemaradás már csupán 4 százalék 2019-hez képest.
A Magyar Turisztikai Ügynökség korábban közzétett adatai szerint júniusban – a nyári főszezon első hónapjában – a vendégéjszakákból 4 millió volt, ami nagyon erős növekedés a tavalyi 2,6 millióhoz képest. A vendégek számát tekintve 1,5 millió látogató hozta össze ezt a vendégéjszakaszámot. Figyelemre méltó, hogy 2019-ben a júniusi 4,1 millió vendégéjszaka mindössze 1,6 millió látogatót jelentett, ami arányait tekintve kevesebb egy vendégre jutó értéknek számít.
A 2022-es esztendő első hét hónapjában közel 8 millió vendég 21 millió vendégéjszakát töltött el Magyarországon, 37 százalékuk külföldi, 63 százalékuk pedig belföldi volt. Az év első hét hónapjában a vidéki Magyarország regisztrálta a turisztikai forgalom háromnegyedét, Budapest aránya 25 százalék volt.
A fővárosban elsősorban külföldiek szálltak meg, ahol az arányuk 80 százalékos volt. Említést érdemel, hogy Budapesten 2021 első hét hónapjához képest a vendégéjszakák száma három és félszeresére emelkedett, ami elsősorban a külföldi vendégek nagyarányú visszatérésének köszönhető – tudta meg a Makronóm a Magyar Turisztikai Ügynökségtől.
A június-júliusi hónapokat együtt vizsgálva hasonló arányt láthatunk a külföldiek és belföldiek között: a vendégek kétharmada (66 százalék) volt belföldi.
Ez a vendégek és a vendégéjszakák számában is 35 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. Míg 2021-ben a június-júliusi időszak az év első hét hónapjában 70 százalékot hasított ki a vendégéjszakák számából, idén láthatjuk, hogy az év eleje is erősebb volt – értékelte az MTÜ.
Június-júliusban a turisztikai forgalom 80 százalékát a vidéki Magyarország regisztrálta. A legnépszerűbb desztináció a Balaton turisztikai térség volt 1 millió vendéggel és 3,3 millió vendégéjszakával. Itt a belföldi vendégéjszakák aránya 77 százalék volt, de a külföldi vendégforgalom is háromszorosára emelkedett 2021 nyarához képest.
A Balaton turisztikai térséget Debrecen és térsége (662 ezer), Mátra-Bükk (638 ezer) és Budapest környéke (516 ezer) követi a vendégéjszakák száma szerinti sorrendben. A külföldiek által legkedveltebb desztinációk sorrendje: Balaton (765 ezer éjszaka), Debrecen és térsége (215 ezer), Bük-Sárvár (169 ezer), valamint a Budapest környéke (122 ezer) turisztikai térség – tudtuk meg az MTÜ-től.
Az impozáns adatok után jöttek a gyengébb számok ugyanis az augusztus elején közzétett Turizmus konjunktúraindex, amely a turizmus minden alágazatára kiterjed, júliusban mínusz 3 pontot, azaz a stagnálásnál is rosszabb eredményt mutatott a mínusz 100 és plusz 100 közötti skálán.
Ez májushoz képest 15, júniushoz viszonyítva 9 pontos visszaesés – adta hírül a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ), valamint a GKI Gazdaságkutató. Ez egyelőre nem minden területen jelez bajt, hiszen míg a nagyon nagy esést a vendéglátásban jelezte az index, a szálláshely-szolgáltatásoknál kisebb emelkedést mért. Utóbbi elsősorban annak köszönhető, hogy a következő három hónapban a szállásadók 27 százaléka számít a tavalyinál több vendégre, míg a vendéglátásban működő cégek 30 százaléka gondolja azt, hogy forgalma nőni fog. A borúlátásra viszont bőven indokot szolgáltat az, hogy mind az árak, mind a működési költségek növekedése jellemző a turisztikai cégek túlnyomó többségére;
A működési költségek indexe, ami a felmérés időpontjához képest mutatja e kiadások alakulását a következő három hónapban, mínusz 48 ponton áll. Ez 19 pontos romlás júniushoz és 23 pontos májushoz képest. Vagyis a cégek további tetemes költségnövekedéstől tartanak.
Eddig azt láthatjuk, hogy robbanásszerű növekedést hozott a járványt követő intenzív kiszabadulási vágy, de a berobbanó infláció miatt az olasz kollégák az idei nyarat elkeresztelték kétsebességes nyárnak. Már itthon is vannak jelei annak, hogy a megélhetéssel kapcsolatos kérdések előkelő helyet kaptak a közbeszédben, a rezsiköltségektől való félelem, az élelmiszerek drágulása óvatosságra inti az embereket – mutat rá dr. Böröcz Lajos. A Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének főtitkára úgy látja, a félelemérzet már elkezdett jelezni. A mindig takarékos németek mondták először, hogy lehetséges a recesszió, és be is húzták a féket, a tervezett külföldi célállomások helyett inkább belföldön utaznak. Érezteti a hatását az is, hogy a repülőjegyek nagyjából 15 százalékkal drágultak.
Már a magyarok sem adják ki olyan gondtalanul a pénzt a kezükből, mint korábban, az állami osztogatásokból felhalmozott összegek mostanra vagy elfogytak, vagy sokan úgy látják, hogy bölcsebb tartalékolni a télre.
Ennek a jelei máris látszanak. A KSH frissebb, már 2022 októberére vonatkozó adataiból kiderül, hogy
A vendégek száma 489 ezer, az eltöltött vendégéjszakáké 1,1 millió volt. Utóbbiak 75 százalékát szállodákban töltötték, ahol a vendégéjszakák száma 14 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál.
A panziókban és a közösségi szálláshelyeken a forgalom 21, illetve 22 százalékkal csökkent a tavaly októberihez képest. A két legnépszerűbbnek bizonyuló turisztikai régióban, a Budapest–Közép-Duna-vidéken és a Balatonon a belföldi vendégéjszakák 21, illetve 19 százalékát regisztrálták.
Öröm az ürömben, hogy a külföldiek vendégéjszakáinak száma továbbra is erőteljesen, 26,6 százalékkal emelkedett, ami a más országokból érkezők visszatérését mutatja. A szálláshelyek árbevétele így októberben 23,8 százalékkal nőtt az egy évvel ezelőttihez képest.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Le kellett állítani a létesítményt.
Keith Self texasi republikánus képviselő élesen bírálta a Biden-kormányzat Ukrajna politikáját.
Az európai vezetőkkel szemben a kontinens választóinak több, mint kétharmada békepárti álláspontot képvisel.
Soha nem látott még ennyi erőszakot a modern kori világ, a fegyveres konfliktusoknak pedig a kiskorúak a legnagyobb elszenvedői.
Brüsszelben a globalisták, vagy Budapesten a szuverenisták.
„Ami most van, az tarthatatlan, Budapesten változás kell” – hangzott el a megbeszélésen.
A berlini kabinet tudta, hogy az atomerőművek leállítása rossz ötlet, mégis megtették. Most pedig állítják, hogy a Cicero magazin ferdít.
