A röpködő békegalamb hete
Nem tudjuk, hogy egyáltalán létezik-e tényleges, konkrét magyar javaslat a tűzszünetre.
Cáfolták a sajtóban megjelent állításokat a vg.hu oldalnak eljuttatott véleményükben a Makronóm Intézet elemzői, akik rámutattak: történelmi szinten van jelenleg a hazai devizatartalék.
Nem csak a rezsivédelmi alapra gondolhatott Orbán Viktor miniszterelnök, amikor reggeli interjújában arról beszélt: soha nem volt még ilyen magas a jegybanki tartalék, miután a nemzetközi tartalékaink is korábban nem látott szintre emelkedtek a januári kötvénykibocsátással.
Márpedig volt olyan portál, amelyik így próbálta értelmezni a miniszterelnök szavait, ám a Makronóm Intézet elemzői a Világgazdasághoz eljuttatott írásukban rámutattak, hogy
Ráadásul háromszoros volt a kereslet a magyar devizakötvények iránt, ami bizonyítja, hogy töretlen a bizalom Magyarország és a magyar gazdaság felé, a befektetők, hitelezők bíznak a gazdasági teljesítményünkben és stabilitásunkban – írja a vg.hu.
Ennek köszönhetően január elejére a devizatartalék megközelíthette a 42 milliárd eurót, ami történelmi rekord.
Ma tehát magasabb a tartalékunk, mint mikor 2008 végén arra kényszerült az ország, hogy devizakölcsönt vegyen fel az IMF-től (12,3 milliárd euró) és az Európai Uniótól (6,5 milliárd euró), és 2011 végére ezeknek a kölcsönöknek köszönhetően 37,8 milliárd euróra futott fel a tartalék.
A legfrissebb, tavaly novemberi foglalkoztatottsági adatok szerint már hatodik hónapja több mint 4,7 millióan dolgoztak Magyarországon. Sőt, a munkanélküliség is rekordalacsony (3,6 százalék körül lehetett éves szinten), tavaly pedig a válság ellenére átlagosan mindössze 238 168 volt a regisztrált munkanélküliek száma, ami történelmi siker, soha nem volt még ennyire kevés álláskereső. 2010-ben még közel 600 ezren – 582 664 ember – kerestek munkát.
Mindent elmond a munkaerőpiac jó helyzetéről, hogy a válságidőszakban sem a munkanélküliség, hanem a munkaerőhiány a nagyobb probléma.
A miniszterelnök azt fogalmazta meg, hogy a mostani veszélyek korában, amikor a háború és a szankciók több évre gyakorolnak hatást, 2022-t és 2023-at egyben kell kezelnünk. 2022-ben a minimálbér 19,5 százalékkal, a garantált bérminimum 18,7 százalékkal emelkedett, míg 2023-ban a minimálbér további 16 százalékkal, a bérminimum 14 százalékkal nő.
Összességében tehát két év alatt (2022-2023-ban) a minimálbér 38,6 százalékkal, a garantált bérminimum 35,3 százalékkal nő.
További részletek a vg.hu friss írásában olvashatók.
(A Makronom.Mandiner.hu portál a Makronóm Intézet gondozásában, az intézet kollégáinak közreműködésével készül.)
Borítókép: 123rf.hu