A gazdaságpolitikusok számtalan mutatót elemeznek, ám ezek közül mindannyiunk számára talán a bérek emelkedése a legfontosabb. Európa nagyon vegyes képet mutat ebben a tekintetben, mi azonban nem állunk rosszul e téren.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.
Az egyéni jólétet leginkább a munkajövedelmek alakulása határozza meg. Különösen igaz ez magas inflációs környezetben. Ha a fizetésünk nem tart lépést az árak emelkedésével, akkor az anyagi lehetőségeink beszűkülnek. A dinamikus béremelkedés ezzel szemben magasabb fogyasztást és jobb vagyoni helyzetet eredményez. Nézzük, hogy áll Magyarország ebben a versenyben.
A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a magyar bérek nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő mértékben növekedtek az elmúlt időszakban. Ahogyan azt az 1. ábra is mutatja, a TradingEconomics statisztikái szerint egész Európában nálunk volt a legnagyobb arányú béremelkedés.
2022. szeptemberében a magyar munkavállalók 17,5 százalékkal vittek haza több pénzt, mint egy évvel korábban.
de a hozzánk hasonló gazdasággal rendelkező V4-ek viszonylatában is egyedülállóan magas.
A lengyelek13,9 százalékos bérnövekedése ugyan még szintén kiemelkedőnek számít, ám a szlovákok már 4 százalékos bérbeli csökkenést voltak kénytelenek elkönyvelni, ami a negyedik legrosszabb mutató. Azonban még ez is sokkal jobb, mint a csehek -9,8 százalékos értéke.
De nem csak a két közelebbi V4-es társunkban csökkentek a bérek a legújabb statisztikák alapján. A fizetésük zsugorodását kellett megtapasztalni a macedónoknak (-4,5 százalék), a németeknek (-4,4 százalék), és az izlandiaknak is (-1,4 százalék). De nem büszkélkedhetnek a franciák (mindössze +1,1 százalékos bérnövekedés) és az olaszok (+1,5 százalék) sem.
Oroszországban mindössze +0,4 százalékos emelkedést mutatnak az utolsó adatok, Japánban +1,8 százalékkal vittek haza többet a munkavállalók, de Ausztrália +3,1 százalékos és Kanada +3,4 százalékos értéke is roppant alacsonynak számít. Sőt, még az Egyesült Államok +6,2 százalékos bérnövekedése is csupán nagyjából harmada a magyar értéknek.
Magyarország kiválóan teljesített a kontinens átlagához képest is. Az Eurozónában ugyanis csupán +2,1 százalékkal növekedtek a bérek, és az Európai Unió egészében is mindössze +2,8 százalékkal emelkedett a dolgozók fizetése. Ezek az értékek kevesebb mint hatodát teszik ki a magyar +17,5 százalékos mutatónak.
Elmondhatjuk tehát, hogy a magyar gazdaságpolitika kiválóan vizsgázott az orosz–ukrán háború okozta gazdasági forgószél idején is. A hazai munkavállalók 17,5 százalékos bérnövekedése éles kontrasztban van a többi V4-es ország nulla százalék körüli átlagos mutatójával.
A magyar dolgozók bére tehát úgy emelkedett közel közel hatodával, hogy eközben a másik három V4-es országban összességében nem változott az átlagos jövedelem. Ez a tény jól mutatja a hazai gazdaságvédelmi lépések sikerességét, egyben a magyar gazdaságpolitika válságállóságát is.
A Bloomberg Intelligence szerint az európai államoknak át kellene lassan gondolni a kiadásaik prioritását. Vagyis el kellene vonni forrásokat máshonnan, és mindent a védelmi költségvetésekbe tolni.
A magyar főváros a legendás Velencével, Amszterdammal szállt versenybe, megelőzve Rómát és Prágát. A szerelmesek városa Párizs pedig nincs is a listán.
Fokozódik a bizonytalan, kiszolgáltatott helyzet.
A hírügynökség ötlete komoly változásokat idézhetne elő.
A brit lap felismerte a tüneteket, megoldást azonban nem kínált rájuk.
Ha vasárnap győz a Pool a sereghajtó Southampton otthonában, 12 forduló után nyolcpontos előnyre tesz szert; innen már csak a Liverpool bukhatja el az elsőséget!
A magát Oroszország-szakértőnek is tartó Rácz egyszer az ukrajnai háborút elemezve számítógépes játékról hitte azt, hogy valódi videófelvételek egy dróntámadásról.
