A gazdaságpolitikusok számtalan mutatót elemeznek, ám ezek közül mindannyiunk számára talán a bérek emelkedése a legfontosabb. Európa nagyon vegyes képet mutat ebben a tekintetben, mi azonban nem állunk rosszul e téren.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.
Az egyéni jólétet leginkább a munkajövedelmek alakulása határozza meg. Különösen igaz ez magas inflációs környezetben. Ha a fizetésünk nem tart lépést az árak emelkedésével, akkor az anyagi lehetőségeink beszűkülnek. A dinamikus béremelkedés ezzel szemben magasabb fogyasztást és jobb vagyoni helyzetet eredményez. Nézzük, hogy áll Magyarország ebben a versenyben.
A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a magyar bérek nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő mértékben növekedtek az elmúlt időszakban. Ahogyan azt az 1. ábra is mutatja, a TradingEconomics statisztikái szerint egész Európában nálunk volt a legnagyobb arányú béremelkedés.
2022. szeptemberében a magyar munkavállalók 17,5 százalékkal vittek haza több pénzt, mint egy évvel korábban.
de a hozzánk hasonló gazdasággal rendelkező V4-ek viszonylatában is egyedülállóan magas.
A lengyelek13,9 százalékos bérnövekedése ugyan még szintén kiemelkedőnek számít, ám a szlovákok már 4 százalékos bérbeli csökkenést voltak kénytelenek elkönyvelni, ami a negyedik legrosszabb mutató. Azonban még ez is sokkal jobb, mint a csehek -9,8 százalékos értéke.
De nem csak a két közelebbi V4-es társunkban csökkentek a bérek a legújabb statisztikák alapján. A fizetésük zsugorodását kellett megtapasztalni a macedónoknak (-4,5 százalék), a németeknek (-4,4 százalék), és az izlandiaknak is (-1,4 százalék). De nem büszkélkedhetnek a franciák (mindössze +1,1 százalékos bérnövekedés) és az olaszok (+1,5 százalék) sem.
Oroszországban mindössze +0,4 százalékos emelkedést mutatnak az utolsó adatok, Japánban +1,8 százalékkal vittek haza többet a munkavállalók, de Ausztrália +3,1 százalékos és Kanada +3,4 százalékos értéke is roppant alacsonynak számít. Sőt, még az Egyesült Államok +6,2 százalékos bérnövekedése is csupán nagyjából harmada a magyar értéknek.
Magyarország kiválóan teljesített a kontinens átlagához képest is. Az Eurozónában ugyanis csupán +2,1 százalékkal növekedtek a bérek, és az Európai Unió egészében is mindössze +2,8 százalékkal emelkedett a dolgozók fizetése. Ezek az értékek kevesebb mint hatodát teszik ki a magyar +17,5 százalékos mutatónak.
Elmondhatjuk tehát, hogy a magyar gazdaságpolitika kiválóan vizsgázott az orosz–ukrán háború okozta gazdasági forgószél idején is. A hazai munkavállalók 17,5 százalékos bérnövekedése éles kontrasztban van a többi V4-es ország nulla százalék körüli átlagos mutatójával.
A magyar dolgozók bére tehát úgy emelkedett közel közel hatodával, hogy eközben a másik három V4-es országban összességében nem változott az átlagos jövedelem. Ez a tény jól mutatja a hazai gazdaságvédelmi lépések sikerességét, egyben a magyar gazdaságpolitika válságállóságát is.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
A Mandiner lapigazgatója a szegedi háborúellenes gyűlésen beszélt a béke fontosságáról.
Hallatlan: az amerikai elnök saját közeli emberit merészelte kinevezni a megüresedő nagyköveti pozíciókba.
Akik még nem döntöttek, le fognak majd szavazni a biztonságra, a kormányképességre, a kiszámíthatóságra és a tapasztalatra, ez az én reményem – mondja Orbán Viktor. Hogy látja a háborús helyzetet? Megnyerhető-e a jobboldalnak a digitális tér? Mit gondol a Szőlő utcában történtekről? Interjú a miniszterelnökkel.
Amikor a hírek fegyverré válnak, az objektivitás pedig csak a manipuláció színtere, ideje a felszín alá nézni.
A South China Morning Post szerzője arról ír, Trump külpolitikáját nem az ideológiai ellentét vezérli, hanem az erő és tekintély iránti tisztelet.
Az Európai Unió vezetése már meg is találta a gyógyírt: még több jogkört vonnának el a tagállamoktól.
A paksi bővítés lehet az apropó.
