A nagyvilág 2023-ban sem lett nyugodtabb hely. Elemzés.
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő cikke a Makronómon.
Nem kezdődött túl jól ez az év a világ számára. A háború Oroszország és Ukrajna között nagy erőbedobással folytatódott. A tavaly februári orosz becslések a kilenc napról, mint a háború időtartamáról, ugyanúgy nem jöttek be, ahogyan az USA előrejelzései a három-négy napról sem.
A nyugatiak többsége továbbra is támogatja Ukrajnát. A németországi Rammsteinben az USA legnagyobb Amerikán kívüli katonai légi bázisán 11 ország bejelentette a további fegyverszállítást Ukrajna részére.
Az Európai Unió eddig mintegy 50 milliárd Euróval támogatta Kijevet. Ennek 20 százaléka, 10 milliárd euró katonai támogatás volt. Eddig az Unió országai közül a legnagyobb katonai segítséget Németország nyújtotta. Most januárban újabb egymilliárd euróval növelte a katonai támogatást.
Csak az elmúlt napokban az új német védelmi miniszter, Boris Pistorius, a japán miniszterelnök és sokan mások bejelentették, hogy Ukrajnába látogatnak.
Kijev brit harci helikoptereket kapott, Moldova pedig közölte, hogy elkezdi a tárgyalásokat a NATO-val. Japán 95 millió dollár támogatást ígért. Hollandia F 16-os gépek szállítását tervezi, míg Finnország a 19. segélycsomag keretében 400 millió dollárt juttat el Ukrajnának.
Berlinben óriási vita bontakozott ki arról, hogy Németország küldjön-e Ukrajnának Leopard 2-es harckocsikat.
A nyugati államok követelik a harckocsik szállítását a német lakosság bő negyven százaléka ellene, míg alig több mint harminc százaléka mellette van.
A német parlamentben jelen lévő hat pártból három a szállítások mellett, három ellene volt január vége felé. A kormányban részt vevő három pártból kettő, a Liberálisok és a Zöldek a szállítások mellett, míg a kancellárt is adó SPD a szállítások ellen foglalt állást. Pár napig kérdés volt, hogy a német kormány az óriási külső nyomás dacára meddig lesz képes fenntartani az álláspontját.
Olaf Scholz német kancellár kijelentette, hogy nincs külön német út, és csak akkor fogják a modern harckocsikat leszállítani, ha hasonlóan döntenek az amerikaiak és a franciák is. Végül azonban január 26-án megtört a jég, megszületett a német jóváhagyás a Leopard 2 tankok egy részének Ukrajnába szállításáról.
(Az írás megszületéséig mintegy 171 darab modern tankot, beleértve Leopard 2-eseket “kalapozott össze” Ukrajna, ami soknak tűnik, de ha mind meg is érkezik tavaszra, ennyi tank legfeljebb egyetlen frontszakaszon lehet elegendő érdemi előrenyomulás kivitelezésére – a szerk.)
Az Unió már átutalta az erre az évre beígért 18 milliárd euróból az első 3 milliárdot.
Melnyik, aki pár hónappal ezelőtt még Ukrajna németországi nagykövete volt, most pedig Kijevben külügyminiszter-helyettes felvetette, hogy vajon meddig tűri el a berlini koalíció a szociáldemokratákat.
Két apró megjegyzésem van. Először is, hogy ma a szociáldemokraták nélkül nincs német kormány, másodszor, hogy bármennyire is toleráns a világ a háborúban álló Ukrajna irányában, ez durva beavatkozás Németország belügyeibe. Ukrajna mindeközben ragaszkodik a német harckocsik leszállításához Berlintől.
Kuleba ukrán külügyminiszter követelte Oroszország kizárását az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetből (EBESZ). Ugyanezt javasolta a Zöld párti német külügyminiszter is. Az EBESZ német főtitkára kijelentette, hogy Oroszország kizárása, értelmetlen lenne.
Ukrajna bejelentette, hogy a háború után elszámoltatja Oroszországot. Ennek a valószínűsége ugyanúgy csekély, mint az a német külügyminiszteri javaslat, hogyha már nem lehetséges Oroszország kizárása az ENSZ-ből és annak legfontosabb döntéshozó szervezetéből, a Biztonsági Tanácsból, akkor legalább növeljék az állandó tagok listáját, a jelenlegi ötről. Azért, hogy csökkentsék Oroszország súlyát és mozgásterét.
Amikor Reznyikov ukrán védelmi miniszter bejelenti, hogy országa de facto a NATO tagja, az ember elgondolkodik. Ténylegesen jó pár NATO tagállam szállít fegyvereket Kijevnek.
Ukrajna kijelentette, hogy mostantól hivatalosan is harcolhatnak külföldi állampolgárok a hadseregében, mivel Ukrajnát tavaly február 24-én orosz agresszió érte. De lehet-e olyan ország az euróatlanti szövetség tagja, amelyben általános a korrupció, háborúban áll a szomszédjával, saját kisebbségeitől, a már meglévő jogokat tudatosan és szisztematikusan elvonja? Mi több: vállalja-e a világ a harmadik világháború napi veszélyét? Ezekre a kérdésekre választ kell adni.
Az ukrán védelmi miniszter azt is közölte, hogy várja a nyugati harckocsik, repülőgépek és tengeralattjárók szállítását.
Törökország ügyesen kihasználja lehetőségeit: közvetít az orosz-ukrán konfliktusban, beleértve a gabonaszállítást is.
A NATO bővítését eddig a török fél részben meg tudta akadályozni. Most éppen a svédországi török kormányellenes tüntetések kapcsán, a svéd védelmi miniszter lemondta tervezett ankarai látogatását.
A török hadiipar pedig, bár erről ritkán beszélünk, kulcspozícióban van.
Putyin szentpétervári beszédében bejelentette, hogy két újabb katonai körzetet hoznak létre: a moszkvait és a leningrádit. Azt is közölte, hogy
Célként nevezte meg a 2014 óta tartó háború lezárását.
A beszéd apropóját a második világháború alatti leningrádi német blokád szétverésének 80. évfordulója adta. Putyin kijelentette, hogy Napóleon és Hitler is ugyanúgy, mint most, Európával összefogva támadt Oroszországra, illetve később a Szovjetunióra.
Miközben az orosz-ukrán háború az eszkaláció irányába halad, növekszik a feszültség a világ számos pontján.
A Távol-Keleten Japán fegyverkezik, és készen áll egy megelőző első csapásra Kína vagy Észak Korea rakétaindító berendezéseivel szemben. Kína tudatosan fegyverkezik, és készül Tajvan elfoglalására.
Afrikában továbbra is a helyi háborúk sorozata zajlik. Ilyen Szomália, Etiópia, Mali, Burkina Faso és sok egyéb állam a kontinensen.
Európában nő a migráció, és az Unió a velük szembeni fellépésben sem egységes. A Balkánon a hamu alatt parázslanak az indulatok: Boszniában, Koszovóban, de Szerbiában és Macedóniában is.
Az Egyesült Államokban Biden nem ura a helyzetnek. De a szakértők: a CIA, az FBI, a külügyminisztérium, a Pentagon kiválóak.
Az amerikai titkos dokumentumok ügye most már nem csak Trumpot, de Bident is terheli. Mindez negatívan hat ki az USA mozgásterére.
A világ 2023-ra sem lett biztonságosabb.
Borítókép: MTI/Czimbal Gyula
Trump londoni fellépése felkavarta az atlanti szövetség állóvizét, miközben Európa olajcsapok nélkül, drónok célkeresztjében és utcai lázadások árnyékában sodródik a polgárháborús forgatókönyv felé.
Nem finomkodott az orosz külügyminiszter.
Az amerikai elnök közös sajtóértekezletet tartott Keir Starmer brit miniszterelnökkel.
Lengyelország úgy döntött, hogy fokozza katonai együttműködését Ukrajnával, még akkor is, ha ezzel geopolitikai darázsfészekbe nyúl.
Az eset súlyos kérdéseket vet fel a NATO-légvédelem jövőjét illetően is.
Anne Applebaum szerint kegyetlenül bánik a meghódított területek lakosságával Putyin.
A miniszterelnök által meghirdetett magyar modell erős szellemi bázissal és európai érthetőséggel bír, a Patrióták pedig esélyt kaphatnak arra, hogy uniós szinten új keretet adjanak a kereszténydemokráciának.
Erling Haaland újabb rekordot döntött meg. Ilyen volt a csütörtöki BL-este.
