Nógrádi: Ukrajna eddig mintegy 171 darab modern tankot „kalapozott össze”, ennyi tank legfeljebb egyetlen frontszakaszon lehet elegendő

Nem kezdődött túl jól ez az év a világ számára. A háború Oroszország és Ukrajna között nagy erőbedobással folytatódott. A tavaly februári orosz becslések a kilenc napról, mint a háború időtartamáról, ugyanúgy nem jöttek be, ahogyan az USA előrejelzései a három-négy napról sem. 

A nyugatiak többsége továbbra is támogatja Ukrajnát. A németországi Rammsteinben  az USA legnagyobb Amerikán kívüli katonai légi bázisán 11 ország bejelentette a további fegyverszállítást Ukrajna részére. 

Az Európai Unió eddig mintegy 50 milliárd Euróval támogatta Kijevet. Ennek 20 százaléka, 10 milliárd euró katonai támogatás volt. Eddig az Unió országai közül a legnagyobb katonai segítséget Németország nyújtotta. Most januárban újabb egymilliárd euróval növelte a katonai támogatást. 

Kijev brit harci helikoptereket kapott, Moldova pedig közölte, hogy elkezdi a tárgyalásokat a NATO-val. Japán 95 millió dollár támogatást ígért. Hollandia F 16-os gépek szállítását tervezi, míg Finnország a 19. segélycsomag keretében 400 millió dollárt juttat el Ukrajnának.

Berlinben óriási vita bontakozott ki arról, hogy Németország küldjön-e Ukrajnának Leopard 2-es harckocsikat. 

A  nyugati államok követelik a harckocsik szállítását a német lakosság  bő negyven százaléka ellene, míg alig több mint harminc százaléka mellette van.

A német parlamentben jelen lévő hat pártból három a szállítások mellett, három ellene volt január vége felé. A kormányban részt vevő három pártból kettő, a Liberálisok és a Zöldek a szállítások mellett, míg a kancellárt is adó SPD a szállítások ellen foglalt állást. Pár napig kérdés volt, hogy a német kormány az óriási külső nyomás dacára meddig lesz képes fenntartani az álláspontját.

Olaf Scholz német kancellár kijelentette, hogy nincs külön német út, és csak akkor fogják a modern harckocsikat leszállítani, ha hasonlóan döntenek az amerikaiak és a franciák is. Végül azonban január 26-án megtört a jég, megszületett a német jóváhagyás a Leopard 2 tankok egy részének Ukrajnába szállításáról. 

(Az írás megszületéséig mintegy 171 darab modern tankot, beleértve Leopard 2-eseket “kalapozott össze” Ukrajna, ami soknak tűnik, de ha mind meg is érkezik tavaszra, ennyi tank legfeljebb egyetlen frontszakaszon lehet elegendő érdemi előrenyomulás kivitelezésére – a szerk.)

Az Unió már átutalta az erre az évre beígért 18 milliárd euróból az első 3 milliárdot. 

Melnyik, aki pár hónappal ezelőtt még Ukrajna németországi nagykövete volt, most pedig Kijevben külügyminiszter-helyettes felvetette, hogy vajon meddig tűri el a berlini koalíció a szociáldemokratákat.

Két apró megjegyzésem van. Először is, hogy ma a szociáldemokraták nélkül nincs német kormány, másodszor, hogy bármennyire is toleráns a világ a háborúban álló Ukrajna irányában, ez durva beavatkozás Németország belügyeibe. Ukrajna mindeközben ragaszkodik a német harckocsik leszállításához Berlintől. 

Kuleba ukrán külügyminiszter követelte Oroszország kizárását az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetből (EBESZ). Ugyanezt javasolta a Zöld párti német külügyminiszter is. Az EBESZ német főtitkára kijelentette, hogy Oroszország kizárása, értelmetlen lenne. 

Ukrajna bejelentette, hogy a háború után elszámoltatja Oroszországot. Ennek a valószínűsége ugyanúgy csekély, mint az a német külügyminiszteri javaslat, hogyha már nem lehetséges Oroszország kizárása az ENSZ-ből és annak legfontosabb döntéshozó szervezetéből, a Biztonsági Tanácsból, akkor legalább növeljék az állandó tagok listáját, a jelenlegi ötről. Azért, hogy csökkentsék Oroszország súlyát és mozgásterét. 

Amikor Reznyikov ukrán védelmi miniszter bejelenti, hogy országa de facto a NATO tagja, az ember elgondolkodik. Ténylegesen jó pár NATO tagállam szállít fegyvereket Kijevnek. 

Ukrajna kijelentette, hogy mostantól hivatalosan is harcolhatnak külföldi állampolgárok a hadseregében, mivel Ukrajnát tavaly február 24-én orosz agresszió érte. De lehet-e olyan ország az euróatlanti szövetség tagja, amelyben általános a korrupció, háborúban áll a szomszédjával, saját kisebbségeitől, a már meglévő jogokat tudatosan és szisztematikusan elvonja? Mi több: vállalja-e a világ a harmadik világháború napi veszélyét? Ezekre a kérdésekre választ kell adni.

Az ukrán védelmi miniszter azt is közölte, hogy várja a nyugati harckocsik, repülőgépek és tengeralattjárók szállítását. 

Törökország ügyesen kihasználja lehetőségeit: közvetít az orosz-ukrán konfliktusban, beleértve a gabonaszállítást is.

 A NATO bővítését eddig a török fél részben meg tudta akadályozni. Most éppen a svédországi török kormányellenes tüntetések kapcsán, a svéd védelmi miniszter lemondta tervezett ankarai látogatását. 

A török hadiipar pedig, bár erről ritkán beszélünk, kulcspozícióban van.

Miről beszélt Putyin Péterváron?

Putyin szentpétervári beszédében bejelentette, hogy két újabb katonai körzetet hoznak létre: a moszkvait és a leningrádit. Azt is közölte, hogy

Célként nevezte meg a 2014 óta tartó háború lezárását.

A beszéd apropóját a második világháború alatti leningrádi német blokád szétverésének 80. évfordulója adta. Putyin kijelentette, hogy Napóleon és Hitler is ugyanúgy, mint most, Európával összefogva támadt Oroszországra, illetve később a Szovjetunióra. 

Miközben az orosz-ukrán háború az eszkaláció irányába halad, növekszik a feszültség a világ számos pontján.

A Távol-Keleten Japán fegyverkezik, és készen áll egy megelőző első csapásra Kína vagy Észak Korea rakétaindító berendezéseivel szemben. Kína tudatosan fegyverkezik, és készül Tajvan elfoglalására. 

Afrikában továbbra is a helyi háborúk sorozata zajlik. Ilyen Szomália, Etiópia, Mali, Burkina Faso és sok egyéb állam a kontinensen.

Európában nő a migráció, és az Unió a velük szembeni fellépésben sem egységes. A Balkánon a hamu alatt parázslanak az indulatok: Boszniában, Koszovóban, de Szerbiában és Macedóniában is.

Az Egyesült Államokban Biden nem ura a helyzetnek. De a szakértők: a CIA, az FBI, a külügyminisztérium, a Pentagon kiválóak. 

Az amerikai titkos dokumentumok ügye most már nem csak Trumpot, de Bident is terheli. Mindez negatívan hat ki az USA mozgásterére.

A világ 2023-ra sem lett biztonságosabb. 

Borítókép: MTI/Czimbal Gyula