Közös valutát hozna létre ez a két hatalmas ország!

Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök és Alberto Fernandez argentin államfő közös nyilatkozatukban kifejtették: „Úgy döntöttünk, hogy továbblépünk a közös dél-amerikai valutáról szóló tárgyalásokban, amelyet a kereskedelmi cserék finanszírozására használhatunk, csökkentve ezzel a műveletek költségeit és külső sebezhetőségünket".

Argentína gazdasági minisztere, Sergio Massa a Financial Timesnak nyilatkozva január 22-én elmondta, hogy Brazília és Argentína más latin-amerikai országokat is meghívna a közös valutához való csatlakozásra, de nem akar hamis elvárásokat kelteni, mivel az országok közötti tárgyalások csak „az első lépéseket jelentik egy hosszú úton, amelyet Latin-Amerikának meg kell tennie”.

Nem annyira fontosak ma ezek a devizák

A brazil reál és az argentin peso helyzete a világ monetáris rendszerében viszont marginális. A Nemzetközi Fizetések Bankjának felmérése szerint a brazil real 0,44 százalékos részesedéssel rendelkezik a globális devizapiacon, az argentin peso pedig csak 0,05 százalékkal. 

Az országok közötti gazdasági konvergencia problémáitól eltekintve e valuták egyesülése nem jelent majd érdemi erőt. Még ha a kontinens összes országa a dél-amerikai monetáris unió részévé válna is, 

Ráadásul két vagy több ország közös pénzneme hatalmas hitelességi kihívást jelent. A közös európai valuta bevezetéséhez az euróövezet országainak szigorú konvergencia-kritériumoknak kellett megfelelniük.

Ezeknek biztosítaniuk kellett az infláció, a költségvetési hiány és a valutaingadozás minimális eltéréseit a belépést megelőző szakaszban, de egyúttal adósságplafont is meghatároztak.

Az ötlet hűtheti az inflációs várakozásokat

A tárgyalások során Brazíliában lelassult az infláció 2022 végén – a korábbi kétszámjegyű csúcsról – a kormány agresszív monetáris politikai szigorítása közepette. Inflációs rátája 2022 decemberében 5,79 százalékra mérséklődött a novemberi 5,90 százalékhoz képest, de még mindig magasabb, mint a Reuters szerint előrejelzett 5,60 százalékos medián. Eközben Argentína az elmúlt három évtized legmagasabb inflációjával küzd, mivel decemberben az árak majdnem megduplázódtak az egy évvel korábbihoz képest.

Decemberben a brazil kongresszus jóváhagyta Lula idei 33 milliárd dolláros kiadási tervét, amely magában foglalja az alacsonyabb jövedelmű háztartások fizetésének növelését és a minimálbér emelését, néhányat az új elnök kampánya során tett ígéretei közül.

Nincsen igazi költségvetési szigor

Mindkét dél-amerikai országban könnyedén kezelik a költségvetést, az elmúlt évtizedben az átlagos hiány meghaladta a GDP négy százalékát. A magas államháztartási hiányok megterhelik a növekvő államadósságot, amely Brazíliában a GDP 79 százalékát teszi ki, hasonlóan Argentínában, ahol pedig a gazdaság teljesítményének háromnegyedét.

Emellett Argentínát nagyrészt elzárták a nemzetközi kötvénypiacoktól, miután 2020-ban nem fizette ki a külföldi adósság után fizetendő mintegy 500 millió dolláros kamatot, és ráadásul még a mai napig több mint 40 milliárd dollárral (több mint 14 ezer milliárd forint, a tavalyi magyar költségvetési bevételek közel fele) tartozik a Nemzetközi Valutaalapnak a 2018-as mentőcsomagból.

Sikerre van ítélve az új Sur?

Siker esetén a közös valuta végső soron a világ második legnagyobb valutatömbjét hozhatja létre az Európai Unió után. Azt azért érdemes megjegyezni, hogy euró létrehozása több mint 35 évbe telt.

Mindenesetre a dél-amerikai valutának már meg van a munkaneve is – Sur, azaz fordításban dél. Létrehozása 

A dél-amerikai országok korántsem állnak egyedül ezekkel az igénnyel, és Oroszország, illetve Kína is igyekszik megerősíteni saját valutájának pozícióját a világgazdasági rendszerben.

(Foto: Lula da Silva és Alberto Fernandez/ Reuters / Carla Carniel)