Az Egyesült Államok igyekszik térdre kényszeríteni Kínát, amihez új szövetségesekre van szüksége. Sokat idézett kelet-ázsiai cikksorozatunk összefoglalója.
Mihálovics Zoltán politológus írása a Makronómon.
Az Egyesült Államok szeretné, ha a legtöbb ország csatlakozna Kína gazdasági-katonai elszigeteléséhez. Japán és Dél-Korea mindeddig pragmatikusan viszonyult Kínához, így számukra nehezebb a döntés.
November elején rendezték a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) csúcstalálkozóját, ahol az Egyesült Államok, Japán és Dél-Korea vezetői közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben elkötelezték magukat a béke és biztonság fenntartására a Tajvani-szoroson.
Japán új nagy hatótávolságú rakétákon dolgozik, melyek képesek lennének elérni Kína egyes részeit. Japán esete a fegyverkezéssel az alkotmánya miatt nem mindennapi. Ehhez szükséges az alkotmány módosítása. Ha Kína megtámadja Tajvant az Japán számára egyértelmű fenyegetés, amire nem tud máshogy válaszolni csak fegyverkezéssel.
A japán alkotmány módosítása azért problémás, mert az kimondja, hogy a japán nép örök időkre lemondott a háborúról, valamint az erőszakról. Várhatóan mostanában fog megjelenni Japán nemzetbiztonsági stratégiája, és valószínű, hogy a NATO-hoz fog igazodni azzal, hogy Kínát kihívásként definiálja.
Egyes értesülések szerint Japán mégis cirkálórakéták vásárlására készül. Továbbá a védelemről szóló 2022-es fehér könyvben írtak szerint délen és Okinava, valamint Tajvan közti szigeteken a védelem erősítésére, elvetve a diplomáciai rendezést.
Japán ráadásul tovább folytatja a jövőben a k+f szektorban tett védelmi erőfeszítéseket: elektromágneses sínfegyverek, nagy teljesítményű mikrohullámú energiarendszerek (drónrajok elleni küzdelemben hasznos), wingman drónok és scramjet motortechnológia. A védelem erősítésének másik példája, hogy Japán csatlakozott a NATO Kibervédelmi Központjához.
Dél-Korea helyzete összetettebb. Nagy előrelépés lehet a jövőbeni együttműködésre tekintettel, hogy az elnök Yoon Suk Yeol volt az első, aki részt vett NATO-csúcson. Yoon meg is ígérte, hogy közvetlenül hajlandó szembeszállni Észak-Koreával és Kínával.
Az amerikaiak közben fejlesztik Dél-Koreában a THAAD rakétavédelmi rendszert. Korábban a THAAD bevetésének lehetőségét Észak-Korea jelentette, viszont a radarok innentől érintik a kínai légteret. Hat évvel ezelőtt az első THAAD-rendszer telepítésekor Kína egy sor szankcióval sújtotta a dél-koreai gazdaságot.
Dél-Korea igényt tartana atommeghajtású tengeralattjárókra is, habár már így is erős tengeralattjáró-elhárító képességekkel rendelkezik. Még októberben megállapodtak arról az Egyesült Államokkal, hogy a kis moduláris nukleáris reaktorok (SMR) technológiáját megosztják. Dél-Korea helyzete nem csupán önmagában Észak-Korea miatt bonyolultabb, hanem azért is, mert az Egyesült Államok szempontjából előnyösebb a status quo fenntartása az indo-csendes óceáni térségben.
Az Egyesült Államok egy sor exportellenőrzést vezetett be októberben Kína ellen, hogy elzárja a félvezetők piacától. Ezzel szeretné ellehetetleníteni a kínai technológiai ipar legfejlettebb részeit. A probléma viszont az, hogy az exportellenőrzés eddig csak egyoldalú, így Kína sokkal több országtól képes félvezetőket beszerezni, mint Dél-Korea és Japán. Ahhoz, hogy az Egyesült Államok sikeresen tudja elzárni Kínát, meg kell győződnie, hogy a szövetségesei is hajlandóak-e erre. Egyelőre viszont a Biden-adminisztráció erőfeszítései sikertelennek bizonyultak. Az Egyesült Államok egyéves haladékot adott.
A dél-koreai csipgyártók jelen helyzetben kiszolgáltatottak, hiszen jelentős költségekkel kell szembenézniük. Ez a két vállalat a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company-val a világ legnagyobb csipgyártói. Az SK Hynix pedig bejelentette, hogy kénytelen lenne eladni kínai gyártási tevékenységét.
A Samsung vonatkozásában Dél-Korea félvezető termékeinek 60 százalékát Kínának adja el. Ez tavaly 523 milliárd dollárnyi értékesítést jelentett, ami Dél-Korea félvezető exportjának közel 40 százaléka. A dél-koreai csipgyártók döntően kínai alkatrészekre támaszkodnak és ezek eltávolítása ilyen értékes piacról súlyos gazdasági következményekkel járhat. A japán csipgyártókat súlyosan érintenék a korlátozások, mivel globális szereplői zömében ezeken a területeken koncentrálódnak. Tavaly ennek az exportnak az értéke 3,3 billió jenes (23,67 milliárd dolláros) rekordot döntött. Ebből Kína részesedése volt a legnagyobb 39 százalékkal.
Japán és Dél-Korea már így is gazdasági kihívásokkal néz szembe, amit csak tovább rontana a kereskedelmi háborúhoz való csatlakozás. Július és szeptember között a japán GDP 1,2 százalékkal zsugorodott. Dél-Korea esetében 5,7 százalékkal csökkent az export októberben az előző év azonos időszakához képest, aminek eredményeként az ország 6,7 milliárd dolláros kereskedelmi hiányt könyvelhetett el, ami jóval meghaladja a szeptemberi 3,78 milliárd dolláros hiányt.
Kínában zajlik a világ ritkaföldfém-feldolgozásának nagy része. Japán ezért szeretné csökkenteni a ritkaföldfém-függőségét, ami viszont nem olyan egyszerű, tekintettel az Egyesült Államok függőségi szintjére, valamint a források diverzifikálására eddig tett korlátozott befektetésekre.
Jelenleg Kína rendelkezik a legjelentősebb feldolgozási kapacitással. Japán Kínából származó importjának 80 százaléka, 9,4 milliárd dollár, beleértve a nyersanyagokat és az alkatrészeket is két hónapra megszakadna. Japán nem lenne képes a termékek széles skáláját előállítani (háztartási gépek, autók, gyanták, ruházat, élelmiszeripari termékek).
Összefoglalva tehát mind katonai, mind gazdasági fronton – amennyiben Japán és Dél-Korea csatlakozna az Egyesült Államok Kína elszigetelésére tett erőfeszítéseihez – hasonlóan járnának, mint az európai országok az Oroszország elleni szankciókkal: a kínai teljes csipgyártásnak vagy legalábbis exportjának leállítása tehát ebből a szempontból irreális célkitűzés.
Borítókép: MTI/EPA/Pool/Lin Tao Csang
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
Egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a bejelentett drónészlelések nemzetbiztonsági vagy közbiztonsági fenyegetést jelentenének.
A megválasztott amerikai elnök szerint Európának kell vezető szerepet vállalnia Ukrajna védelmében és a háború lezárásában.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Travis Timmerman arról is mesélt, milyen volt hónapokig az Aszad-rezsim börtönében ülni.
A volt amerikai házelnök, Nancy Pelosi egy hivatalos luxemburgi út során szenvedett balesetet, de állapota stabil, és a kórházból is folytatja munkáját.
