Hónapok óta kicsit nehezebb a magyar építőipar helyzete, ám kifejezetten pozitív adat is bőven akad, például a megrendelésállomány, illetve a magasépítés terén.
Némiképp csökkent az építőipari termelés az óév több hónapjában – írtuk még decemberben a KSH adatai alapján. Az eszelős építőanyagárak és a kormányzati megrendeléseknél tapasztalható csökkentés miatt – a korábbi szárnyalás után – csak idő kérdése volt egy gyengébb adat. A kérdés, hogy vajon mindez egy rövidebb gyengélkedő szakasz kezdetét jelenti, vagy vége az aranykornak, és jöhet egy 2008-ashoz hasonló mélyrepülés – tettük fel a kérdést. Ez pedig ma is aktuális, ugyanis szerencsére az építőipar azóta sem omlott össze, sőt kifejezetten jól tartja magát.
Pedig már szeptemberben némiképp visszaestek a megrendelések, és az is valószínűsíthető, hogy a lakossági megrendelések az új esztendőben is mérséklődnek majd. A háztartások hamarosan a finanszírozási lehetőségeik végéhez érnek, a megnövekedett árakat önerőből már lehetetlen kigazdálkodni, miközben a hitelkörnyezet folyamatosan romlik. Szerencsére ugyanakkor a kormányzati lakástámogatások legnagyobb része megmarad.
Természetesen benne van a levegőben, hogy némi csökkenés lesz az építőiparban 2023-ban, elsősorban azért, mert az energiaválság, illetve a háború, továbbá az elhibázott szankciós politika folyományaként számos állami nagyberuházást halasztottak későbbre a döntéshozók. Ám azt, hogy mekkora lesz a visszaesés mértéke, jelentősen befolyásolni fogja a lakosság lakásépítési és felújítási ambíciója is. Ezen a téren is elmondható, hogy idén van benne lendület, de a brutálisan növekvő alapanyagárak miatt közel sem biztos, hogy nem jutunk túl a csúcson, hiszen a nyár végétől igen látványosan felpörgő energetikai beruházások (például a nagyarányú háztartási napelemtelepítések, hőszivattyúk kiépítése) is lassulhatnak valamelyest 2023-ban.
Ezt erősítik a szakmai nyilatkozatok is: most elsősorban az energiamegtakarítást célzó felújítások, építkezések kerültek előtérbe, de télen az energia árváltozása is komoly hatással lehet a lakosság fizetőképes keresletére – húzta alá Koji László. Az ÉVOSZ elnöke úgy látja,
A száguldó építőanyagárak miatt ugyanakkor ez közel sem minden esetben elég a kivitelezéshez, így maradna a hitel. Csakhogy a kamatkörnyezet is sokat változott az infláció miatt, és a hitelek terhe régen túl van már azon az 5-8 százalékos lélektani határon, amely fölött az átlagos építkező még könnyen megkockáztatja a hitelfelvételt.
Így viszont jó eséllyel a korábban lakáscélra gyűjtögetett összegek egy részének a lakosság más helyet talál, bizonytalan időre elhalasztva az építkezést. Így fennáll a veszélye, hogy az építőiparnak ez a szegmense visszaesik – írtuk meg ősszel.
Noha tavasszal többször is elhangzott az a várakozás, hogy a visszafogott kormányzati megrendeléseket a piaci megrendelők pótolják majd, Koji László szerint ez csak részben történt meg, hiszen ahogy az a KSH második negyedéves beruházási jelentésében jól látszik, az építési célú beruházásoknál 4,5 százalékos a növekedés, de a kormányzati beruházások visszafogása ettől jóval magasabb.
Lényeges, hogy néhány százalékos plusz-mínuszt az építőipar még kiegyensúlyozottan tud kezelni. Viszont, amennyiben az újévben 15-20 százalékkal kevesebb munkát kell elvégezni, akkor a cégek biztosan nem tudják megtartani a teljes dolgozói állományukat, amit egyébként nagy nehezen tudtak csak felfejleszteni – mondja az ÉVOSZ elnöke hozzátéve, a kivitelező cégeknél első körben a be sem tanított segédmunkásokat bocsátják el ilyen helyzetben. Ennél nehezebb a tervező cégek dolga, ugyanis ha egy jól képzett mérnöktől meg kell válniuk, később nagyon nehéz lesz pótolni.
Ha ekkora vagy még nagyobb piacvesztés következik be, akkor a cégeknek már túlélési stratégiát kell életbeléptetni. Ilyennel csak a legnagyobb szereplők rendelkeznek, akik egyébként is elég tőkeerősek ahhoz, hogy egy-két rossz évet elviseljenek. A kis- és középvállalkozások viszont egyáltalán nem rendelkeznek ilyen stratégiával, ezért tartjuk fontosnak, hogy a magánberuházásokat, befektetéseket továbbra is ösztönözze a kormány – húzza alá Koji László.
A szeptemberi növekedés után októberben úgy havi, mint éves alapon kismértékben 1,8, illetve 2,5 százalékkal csökkent az építőipar teljesítménye.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet makroelemzési vezetője szerint a mai adatok azt mutatják, hogy hazánkban az építőipari termelés egyelőre tetőzik, további növekedésre az energiaválság miatt rövid távon kevés a mozgástér.
Ugyanakkor – teszi hozzá Regős – a termelés kismértékű csökkenése még messze nem jelenti azt, hogy az ágazatot temetni kéne, hiszen a termelési volumen a 2015-ösnek több mint másfélszerese, azaz egy igen magas termelési szintről beszélhetünk.
Sőt, a Makronóm Intézet pár héttel ezelőtti értékelése szerint, kedvező fordulat történt a rendelésállomány alakulásában:
Azaz, a következő időszak termelési szintjével kapcsolatos várakozások némileg javultak, egyelőre tehát nem látszik az, hogy az állami beruházások egy részének elhalasztása miatt az építőipari kereslet elapadna – vélte a minap Regős Gábor. Szerinte a december elején látott KSH-adatok alapján a IV. negyedévben az építőipar gazdasági hozzájárulása összességében várhatóan semleges lesz.
(Fotó: MTI)
Az építőipar szeptemberben ismét gyengén teljesített, éves szinten 8,2 százalékos visszaeséssel. Az állami beruházások csökkenése és a vállalati óvatosság visszafogja a növekedést, de a rendelésállomány bővülése biztató kilátásokat jelent. Kérdés, hogy a kereslet növekedése okoz-e majd újabb áremelkedést.
„Pressman támadása példa nélküli, indokolatlan és nevetséges. És abban a pillanatban vége lesz, amint győz az apám” – mondta a Mandinernek adott interjúban.
Az augusztusi adatok arra utalnak, hogy az építőipar harmadik negyedéves teljesítménye várhatóan gyengébb lesz, mint az év első felében. A gazdasági bizonytalanság továbbra is fékezi a vállalati beruházási kedvet, ami nehezíti az ágazat kilábalását. Bár jövőre a lakossági kereslet élénkülése és a kormányzati infrastrukturális projektek némi támogatást nyújthatnak, kérdéses, hogy ezek elegendők lesznek-e ahhoz, hogy érdemi lendületet adjanak az építőiparnak.
Elismerően nyilatkozott hazánkról a Mandinernek Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt EP-delegációvezetője.
A nagy értékű útépítési projektek segítik a hosszú távú növekedést, bár az épületek építése éves szinten csökkent, a szerződésállomány növekedése stabil alapot biztosít a következő hónapokra – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
A belpolitikai uborkaszezon véget ért, és a Tranzit fesztivállal elstartolt az új közéleti évad. A résztvevőket kérdeztük Magyar Péterről és a Fidesz előtt álló új kihívásokról.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
